A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) több, az alapos gyanú szerint az elhíresült Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság – tudta meg a hvg.hu az egyik érintettől, lapunk korábbi újságírójától.
Dercsényi Dávid – aki akkoriban, évekkel ezelőtt, a terrorizmussal vádolt Hasszán F.-ről írt cikkei miatt kerülhetett célkeresztbe – azt mondta: az AH mindennemű róla szóló adat megismerését megtagadta. Az őt és társait az adatkikérésnél is képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezt viszont a bíróságon támadta meg, és végül a bíróság megállapította, hogy
nem az eljárási szabályoknak megfelelően hozott a titkosszolgálat elutasító határozatot, így új eljárást kell lefolytatni, vagyis ismét foglalkozni kell az adatok megismerésére vonatkozó kérelemmel.
A tavaly nyáron kirobbant Pegasus-ügyben bizonyítottan vagy valószínűsíthetően megfigyeltként szerepel Dercsényi Dávid mellett több más újságíró, közéleti szereplők, az Orbán-kormány kritikusai, akiket a nemzetközi oknyomozás alapján – ebben magyar részről a Direkt36 vett részt – a gyanú szerint a magyar kormányzat figyelhetett meg az izraeli Pegasus kémszoftverrel.
Az érintettek egy körét a TASZ civil jogvédő szervezet segíti, és próbálja az összes jogi lehetőséget kimeríteni, hogy minél többet megtudhassanak az érintettek a megfigyelésükről, annak jogszerűségéről és indokairól, valamint a velük kapcsolatban így gyűjtött adatokról – mondta a hvg.hu-nak a Dercsényi Dávid ügyén is dolgozó TASZ-os munkatárs, Remport Ádám.
A jogász szerint a feladat nem könnyű, mert a Pegasus-ügy és az azzal összefüggő gyakorlatilag minden részlet titkosított, vagyis minősített adat. Ezek megismerésére pedig különleges szabályok vonatkoznak, a bírósági, hatósági jogérvényesítés útjai pedig – éppen a titkosság és a kevés példaértékű eljárás, ítélet miatt – nem mindig világos
Remport elmondta, hét érintettet képvisel a TASZ, amely több eljárást is indított az adatok megismerése érdekében: a ma már Rogán Antal felügyelte AH-val és a szintén a kabinetminiszter alá tartozó Információs Hivatallal szemben, valamint külön az adatvédelmi hatóságnál is – ez utóbbi a Pegasus-ügyet korábban kivizsgáló és alapvetően rendben találó Péterfalvi Attila vezette NAIH.
A jogász magyarázata szerint két külön jogszabály alapján kétféle kérelemmel is próbálkoztak. Egyrészt az információszabadságról szóló törvény alapján hozzáférési kérelmet nyújtottak be az AH-hoz annak tisztázására, hogy egyáltalán kezelnek-e adatot a TASZ ügyfeleiről. Másrészt a minősített adatokról szóló törvény alapján megismerési engedély iránti kérelmet nyújtottak be.
A jogi helyzet egészen abszurd. A Pegasussal megfigyelt személy a róla szóló, az AH által kezelt minősített adathoz csak megismerési engedéllyel férhet hozzá – de a titoktartási kötelezettség miatt nem adhatja tovább, amihez hozzájut –, viszont megismerési engedélyt csak akkor kaphat, ha biztos, hogy érintett, amit a hozzáférési kérelem megadása igazolna, de azt sem adták meg.
A TASZ jogásza szerint a bíróság azt kifogásolta, hogy az AH különösebb indoklás nélkül tagadta meg az engedélyeket, vagyis az elutasítás indoklásánál az eljárási szabályoknak nem tett maradéktalanul eleget. Így most újra döntenie kell a kérelemről az AH-nak, és elképzelhető, hogy ismét elutasítás lesz, egy részletes indoklást azonban több eséllyel lehet bíróságon megtámadni.
https://hvg.hu/itthon/20221202_Pegasusugy_a_birosag_uj_eljarasra_kotelezte_a_titkosszolgalatot