Megnyílt az időpontfoglaló, a harmadik oltásra is lehet jelentkezni – tájékoztat a koronavirus.gov.hu, bár a WHO nem ajánlja még a harmadik oltás beadását, de nálunk már elkezdődött a beadásuk.
Ez az oltás is önkéntes és ingyenes, az foglalhat időpontot, aki elmúlt 18 éves, és a második oltását már több mint négy hónapja megkapta.
„Jó döntés az emlékeztető oltás bevezetése, és minél többen kell, hogy felvegyék az első kettő vakcinát is”
– mondja a Mandinernek Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője.
Mint hangsúlyozza,
„csak ez az egy út van, hogy minél hamarabb, minél kisebb veszteségekkel kilábaljunk a járványból, merthogy lesz következő felvonás, negyedik hullám, az biztos”.
A szakértő szerint jó döntés az is, hogy
az emlékeztető dózissal várjuk meg a második oltás beadásától számított négy hónapot.
Eleve csak az tud regisztrálni, akinél ez így van, ám hozzáteszi, mivel Magyarországon decemberben kezdődött az oltási kampány, ez az idő sokaknál el is telt.
Ugyanakkor Jakab szerint egyébként az sem okozhat gondot, ha a harmadik vakcinát négy hónappal hamarabb venné fel valaki,
„ennek nincs jelentősége, a védettség megszerzése és megtartása a fontos”.
Mint ismert, Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere egy korábbi, a HírTV-nek adott interjúban azt mondta, hogy a védekezést az úgynevezett heterológ oltás szolgálja leginkább, vagyis az, hogy mindenki más típusút kapjon, mint korábban. A Nemzeti Népegészségügyi Központ július 27-én kiadott eljárásrendjében rögzítette, hogy az emlékeztető oltáshoz használható a heterológ és a homológ (vagyis a korábban beadottakkal azonos) vakcina is.
Jakab egyik verzió mellett sem teszi le száz százalékban a voksát, mert, mint mondja, ahhoz, hogy „ezt teljesen egyértelműen meg lehessen ítélni, komoly klinikai vizsgálatok szükségesek”. Ezzel együtt úgy látja, hogy mind a két út járható: hiszen mindegyik vakcina – kivéve az elölt vírust tartalmazó, első generációs Sinopharm – ugyanazon az elven működik, vagyis nyugodtan keverhetők.
Egyre kell különösen figyelni, mégpedig arra, hogy a vektorvakcinákat – ilyen az AstraZeneca és a Szputnyik – ne fogadjuk el harmadjára is. Ezek a vakcinák ugyanis a koronavírus génjét az emberi szervezetben betegséget nem okozó vírussal juttatják be.
„Ettől a vektorvírustól nem kell félni, mert nem tud gondot okozni”
– hangsúlyozza.
Ám az immunrendszer elkezd ellene védekezni.
„Ha már a harmadikat visszük be a szervezetünkbe, kialakul a védettségünk magával a vektorvírussal szemben, ez pedig csökkenti az oltás hatékonyságát”
– mutat rá.
Bár az oltások keverésével a szakértők többsége egyetért, a helyzetet nehezíti, hogy korábban a Pfizer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Vereckei Péter azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a cég nem támogatja az oltóanyagok kombinálását. Kérdésünkre, hogy ebben mennyire játszik szerepet vajon az üzleti érdek és a szigorúan vett orvosszakmai szempontok, Jakab elhárítja a válaszadást:
– szögezi le.
Addig, amíg nincsenek eredményei a klinikai vizsgálatoknak, a nemzetközi adatok adnak támpontot az eligazodásban – mondja a virológus, hozzáteszi, hogy folyamatosan figyelik a szakértők az új klinikai tanulmányokat, vizsgálatokat, azok eredményeit pedig igyekeznek beintegrálni a hazai programba.
Mi a helyzet a Sinopharmmal?
Az elmúlt hetekben több vonatkozó kutatás is napvilágot látott. Ezek közül a legjelentősebb a Semmelweis Egyetem 1200 jelentkező részvételével végzett koronavírus ellenanyagszint-vizsgálata. Az intézmény a méréseket olyan személyeken végezte, akiknek a szervezete korábban igazoltan nem termelt ellenanyagot az oltást követően. A vizsgálat számos, a mainstream sajtóban terjedő információkkal ellentétes eredményt hozott: például, hogy a korábban negatívnak mért személyek 88 százalékánál volt kimutatható és elegendő ellenanyaga. Illetve, hogy a második oltásukat is felvett résztvevők közül a Szputnyik vakcinával oltottaknál alakult ki a legnagyobb arányban ellenanyagtermelés – 97,6 százalékuk szervezete termelt ellenanyagot. Nagyon hasonló hatékonysággal rendelkezik egyébként a Pfizer/BioNTech és a Moderna-oltás is, ezek az esetek 95, illetve 94,5 százalékában váltottak ki ellenanyagtermelést.
Hatásos a tizenkét hetes oltási sémával alkalmazott AstraZeneca (82 százalék), illetve a kínai Sinopharm (79,4 százalék) vakcina is. Az említett vizsgálatokkal kapcsolatban Jakab Ferenc azt mondja, látta az adatokat, de a kutatásokba nem folyt bele, így azokról nem szeretne véleményt alkotni. Mindenesetre azt elmondja, hogy bár a szakmai vélemények megoszlanak a kérdésben, ő alapvetően az antitestmérés pártján áll.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy attól, hogy valakinek az oltást követően nincs antitestszintje, vagy alacsony, nem azt jelenti, hogy nem védett a koronavírus ellen, merthogy a sejtes immunválasza erős lehet.
„Nem az ad hoc nyilatkozatokból kell tájékozódni, hanem a tudományos publikációkból. Minden jelenleg alkalmazott vakcináról elérhető a gyártó által nyilvánosságra hozott tudományos közlemény, ami feketén-fehéren rögzíti, hogy mit tapasztaltak a mérésekből. Ezeket kell megnézni, ezeket kell mérlegelni és követni”
– mutat rá.
A kritikusok szerint vannak lyukak a koronavírus elleni védőhálón: ott vannak egyrészt az oltatlanok, másrészt azok, akik csak az első oltást vették fel és a hatvan feletti Sinopharmmal oltottak is ebbe a körbe tartoznak. Ennek kapcsán Jakab kérdésünkre elmondja, hogy a laboreredmények mellett nem szabad megfeledkezni a gyakorlatról sem: meg kell nézni, hány oltott került kórházba, meg kell nézni, hogy amikor a család elkapta a vírust, megfertőződött-e a Sinopharmmal oltott nagymama.
„Hallottam olyan történetet is, hogy egy családi rendezvény után a nyolcfős család minden tagja beteg lett, kivéve a kínaival oltott hetvenötéves nagymamát”
– emeli ki.
Mint a virológus hangsúlyozza, ezek annyira komplex dolgok, hogy puszta laborértékekből nem lehet egzakt következtetéseket levonni. Azt viszont szomorúnak tartja, hogy vannak, akik csak az első oltást vették fel.
Mindenesetre „az biztos, hogy lesz negyedik hullám, a nagy kérdés, hogy milyen erősségű” – emeli ki. Nem kell messzire menni: Amerikát, Franciaországot, Spanyolországot, Angliát már elérte, „minket sem fog kikerülni, mert miért kerülne ki? Ez járványtan”. A negyedik hullámot a jó átoltottsággal sem kerülhetjük el, de azzal érhetjük el, hogy minél kevesebben kerüljenek kórházba, és kevesebb emberéletet veszítsünk el.
Jakab szerint mindenkinek azt kell megértenie, hogy minél magasabb az átoltottság, annál többet teszünk magunkért, embertársainkért, és nem utolsó sorban az egészségügyi rendszer működőképességéért. Ez a fő üzenet, minden más mellékes:
„Oltani, oltani, oltani, mindegy melyikkel a hat vakcina közül, mert bármit is kapunk, biztosan jobb, mint a semmi, hiszen biztosan jobban véd, és nem fogunk súlyos tünetekkel lélegeztetőgépen feküdni és ezzel terhelni az egészségügyet, a társadalmat”.
A gyerekek oltása kapcsán elmondja, hogy ebben a kérdésben is két részre szakad a társadalom: aki saját magát is beoltatta, az nagy valószínűséggel be fogja oltani a gyermekét is, nem kell róla meggyőzni.
Ám, aki eddig nem vette fel az oltást, és úgy gondolja, nem is fogja, azt arról sem lehet meggyőzni, hogy kérje a vakcinát a gyerekének is.
A virológus szerint az ég egy adta világon semmi gond nincs a gyerekek oltásával, vészesen közeleg a szeptember, láttuk korábban, mennyi iskolát kellett bezárni a lokális járványok miatt.