PSZ: A Kúriához fordulunk az áldatlan állapotok miatt és többnapos általános sztrájkra készülünk!

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a járvány elmúlt másfél évében az egészségügy után az oktatás területén haltak meg a legtöbben. Gosztonyi Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy a választásokig több napos sztrájk nem lesz.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Spirit FM Partvonal című műsorában arról beszélt, a hozzájuk beérkezett információk szerint egyre több intézményben jelenik meg ismételten a koronavírus-fertőzés. Gosztonyi Gábor szerint a pedagógusok fel vannak arra készülve, hogy akár egyik napról a másikra átálljanak a digitális oktatásra. Mint mondta, tavaly egyértelműen bebizonyosodott, hogy az online oktatás miatt nagyon nagy a lemaradásuk a diákoknak, ezt idén kell pótolniuk a pedagógusoknak.

 

 

140 pedagógus halt meg

Most úgy látom, hogy jövőre 10 százalékos béremelésre van lehetőség, majd 2023-ban jöhet egy komolyabb bérrendezés a pedagógusoknál – mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök.

Gosztonyi szerint az egészségügyi, szociális és a pedagógusi ágazat az, amely „mélységesen alulfinanszírozott”, ugyanakkor ez elmúlt másfél évben ez a három ágazat hozta a legnagyobb áldozatokat a pandémia elleni védekezésben. Információik szerint az egészségügy után a legtöbb halálos áldozatot az oktatási szakma szenvedte el.

„Több mint 140 kollegát veszítettünk el másfél év alatt. Ebből hivatalos adat még csak tavaly december 31-ig van, beadtuk az újabb közérdekű adatigénylésünket, amelyben 2020. január 1-től június 30-ig ugyanazokra az adatokra kérdezünk rá”

– árulta el a szakszervezet alelnöke.

 

Hozzátette: ebben még nincsenek benne a második félév, azaz a második hullám vége és a harmadik hullám adatai.

 

 

Sztrájkbizottságot hoztak létre

Ahogy arról portálunk is beszámolt, sztrájkbizottságot hoz létre a két nagy pedagógus szakszervezet. A PDSZ és a PSZ négy pontból álló követelést nyújtott be a kormánynak: azonnali béremelést, és a dolgozók munkaterheinek csökkentését követelik.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy nem csak a pedagógusok számára, hanem az oktatásban dolgozók számára is bérrendezést kérnek. Szeretnék rögzíteni, hogy az A1-es, azaz a nyolc általánossal betölthető állás a minimálbér legyen, az B1-es, amikor már egy középfokú végzettség kell, az a garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér legyen, azokhoz az állásokhoz, amikhez pedig felsőfokú végzettség kell, ott a diplomás minimálbért szeretnék kiharcolni.

Jelenleg 101 500 forinton van befagyasztva a pedagógus bértábla, ha hinni lehet annak, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér, akkor nagyjából 100 százalékos béremelésre lenne szükség – mondta.

Úgy véli, amíg a kormány „szándékosan rombolja a pedagógusok imidzsét”, addig nagyon nehéz lesz pedagógust találni. A bérelem az egyik része, de ha egy kiszámítható jövőképpel rendelkezhetnének a pedagógusok, a társadalmi megbecsüléssel párosítva, akkor sokan visszatérnének a pályára – fűzte hozzá.

A szakszervezet alelnöke a tárgyalásokkal kapcsolatban arról beszélt, szerdán várja őket a kijelölt helyettes államtitkár, akitől azt fogják kérni, mutassa be hivatalos megbízó levelét. Mint mondta, ha a még elégséges szolgáltatásokról vita lesz a tárgyalófelek között, akkor valószínűleg ezt bíróság fogja rendezni, részükre viszont be kell mutatniuk, ki a megbízott tárgyalópartnerük.

 

A választásokig nem lesz sztrájk

Ha a sztrájkkötelezettségeiket elutasítják, jogszerű sztrájkot csak akkor tudnak megtartani, ha a kezükben van egy olyan bírósági végzés, amely kimondja a még elégséges szolgáltatásokról szóló kötelezettséget. A sztrájkbizottság vitatja, hogy egyáltalán szükség van-e erre a szolgáltatásra. Az eddigi tapasztalataik alapján a másodfokú ítélet egy hónapon belül megszületik, viszont a Kúriát már nem kötik szűk határidők.

A választásokig valószínűleg nem lehet sztrájk, ha csak a Kúria meg nem embereli magát, mi azon vagyunk, hogy legyen, de ha több napos sztrájk nem is lehet, a sztrájkbizottsági tárgyalások alatt figyelmeztető sztrájkot lehet tartani, valószínűleg ez lesz az első lépés – árulta el Gosztonyi Gábor.