Pulzus Kutató: Fordulat a magyar munkahelyeken, kiteregetik a fizetéseket

A cégek életében már a fizetések nyilvánosságában is fordulatot hozott a krónikus munkaerőhiány. Az emberek megtartásánál, motiválásánál kulcsszerepet kaphat a bérek átláthatósága, így valószínű a munkáltatók szemléletváltása.

A hazai munkaerőpiacon az átláthatóságnak – különösen a bértranszparenciának – azonban nincs kultúrája, és az álláshirdetések jó része továbbra is ezt tükrözi. Ha egy magyar munkavállaló a nyugat-európai állásokat böngészi, akkor – lényegében az uniós munkaerőpiac megnyitása óta – azzal szembesülhet, hogy a legtöbb hirdetésben közzéteszik, hogy pontosan, vagy legalább bérsávok alapján, mekkora havi juttatásra számíthat egy adott helyen. Ehhez képest Magyarországon semmilyen szabályozás nem létezik erre vonatkozóan. Egyre több vállalat van ugyan, amely felismerte, hogy a fizetési adatok közzététele fontos és hatékony információ a toborzásnál, ám a többség továbbra sem hajlandó az önkéntes adatközlésre.

Napi.hu megbízásából a Pulzus kutató egy felmérésben arra kereste a választ, hogy a magyar munkahelyeken az alkalmazottaknak joguk van-e tudni, hogy a velük azonos munkakörben dolgozóknak mennyi a fizetése.


Ha egy cégvezetés folyamatosan titkolózik, miközben kiderül, hogy mindenki annyi bért kap, amekkorát ki tudott magának harcolni, és a dolgozók fizetése semmilyen összefüggésben nincs a tudásukkal, tapasztalatukkal, teljesítményükkel, az bizony a mai világban csúnyán visszaüthet.

A felmérésből kiderült, hogy a nők valamivel jobban tájékozottak. Meglehet, hogy a munkáltatók a hölgyekkel szívesebben osztanak meg bizalmas információkat, de nem elhanyagolható szempont, hogy a nők aktívabb szerepet visznek a belső információáramlásban, a pletykákban.

Kiderült az is, hogy a fiatal korosztály jobban tájékozott, ami rávilágít az informális csatornák jelentőségére. Vagyis a magyar vállalatok jó részénél a fizetések átláthatósága nem feltétlenül azt jelenti, hogy a munkáltató kifüggeszti a bértáblát a faliújságra, hanem a számokat leginkább az tudakolhatja meg, aki nagyon érdeklődő. A fiataloknál ez inkább téma, hiszen hajlamosabbak arra, hogy bármikor munkahelyet váltsanak.

A magasabban képzett dolgozókat foglalkoztató cégeknél pedig inkább törekszenek a transzparenciára, a szervezeti kultúra fejlesztésére. 2015-öt megelőzően, vagyis az általános munkaerőhiány elterjedése előtt nem volt szokás a béradatokat kiteregetni, ez a „konzervatívabb” szemlélet inkább fennmaradhatott a vidéki munkahelyeknél. Minél kevesebb a lehetőség a munkahely-váltásra, a munkáltató annál kevésbé érdekelt abban, hogy a dolgozója „beavatott” legyen.