Putyin az összes szankciót ki tudja játszani

Több elemző az elmúlt hetekben arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz–ukrán válság következtében Oroszországot sújtó gazdasági szankciók miatt Moszkva a kriptopénzek piaca felé fordulhat, ezzel képesek lehetnek tompítani az amerikai és nyugati szankciók erejét. Az orosz vállalatoknak már számos kriptodeviza áll a rendelkezésükre mint pénzügyi eszköz, amelyekkel könnyen megkerülhetik a szankciókat.

Az orosz kormánytól sem a kiberhadviselés, sem a kriptodevizák nem állnak távol. Ahogy tegnap erről beszámoltunk, Oroszország első számú partneréről, Kínától sem állnak ezek messze. Ezeket a fizetési lehetőségeket a szankciók csak fokozhatják. Az orosz gazdaságot nagyon megviselte, amikor az Egyesült Államok 2014-ben – a Krím egyoldalú annektálása után – megtiltotta az amerikaiaknak, hogy orosz bankokkal, olaj- és gázipari fejlesztőkkel és más vállalatokkal üzleteljenek. A becslések szerint

a nyugati országok által akkor bevezetett szankciók évente ötvenmilliárd dollárba kerültek Oroszországnak.

Azóta az elektronikus valuták és más digitális pénzügyi eszközök globális piaca csak tovább fejlődött. A szankciókat kivetők számára ez kifejezetten rossz hír, ellentétben Oroszországgal, aki így egy nem várt kiskaput találhat.

Naivitás azt gondolni, hogy nem játsszák ki ezt a lehetőséget

Gazdasági szakértők szerint az orosz szervezetek arra készülhetnek, hogy kriptodevizák segítségével tompítsák a hatásokat. Az orosz vállalatok a digitális devizák segítségével megkerülhetik az ellenőrzési pontokat, amelyekre a kormányok támaszkodnak, ezzel jelentősen tompítva a szankciók hatását.

New York Timesnak nyilatkozó volt szövetségi ügyész szerint

Oroszországnak sok ideje volt arra, hogy átgondolja a konkrét következményeket.

Az amerikai kormánytisztviselők egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy a kriptovaluták csökkenthetik a szankciók hatását, és próbálják folyamatosan fokozni a digitális eszközök ellenőrzését.

Egy olyan konfliktusban, ahol a katonai beavatkozás a NATO részéről szinte kizárható, a szankciók az Egyesült Államok és az európai országok leghatásosabb eszközei közé tartoznak.

Különösen Washington képes a szankciókat diplomáciai eszközként használni, mivel a dollár a világ valutája, és számos helyen ezt használják a fizetés során.

A hatékony szankciós program valódi kulcsa azonban a globális pénzügyi rendszerek: a bankok világszerte jelentős szerepet játszanak a büntetőintézkedések végrehajtásban. Csak ők látják át teljeskörűen, honnan jön a pénz, és hová megy. Eddig összesen öt orosz bankot értek szankciók, de az európai bankokat már korlátozták a kereskedéssel. De ezeken túl a pénzmosás elleni törvények megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy blokkolják a szankciókkal sújtott szervezetekkel vagy területekkel folytatott tranzakciókat.

A bankok és a kormányok figyelmét elkerülheti a digitális valuták piaca.

A bankoktól megkövetelik, hogy ismerjék a számlák – így magának az ott lévő pénznek – a tulajdonosát. Ezzel ellentétben a kriptopiacnak pont az az előnye, hogy a számla tulajdonosa ismeretlen marad mindenki számára. A kriptodevizák sajátossága, hogy nem mindig vagy nem pontosan tudjuk, kinek a tulajdona maga a deviza.

Így a szankciók látóköréből teljesen kimaradhatnak, és amennyiben Oroszország ki akarja játszani a rá mért büntetőintézkedéseket, ideális lehetőség lehet számára a kriptodevizák közül szinte bármelyik.

Nem új keletű trenddel állunk szemben

Az orosz kormány már saját központi banki digitális valutát fejlesztett ki, és úgy kereskedhetnek más országokkal a digitális rubellel, hogy nem kell dollárt vagy dolláralapú váltópénzt használniuk. Így adott a lehetőség a vállalkozások számára, hogy észrevétlenül kereskedjenek orosz gazdasági szereplőkkel. Az ilyen kerülőutaknak már van precedense.

Irán és Észak-Korea azok közé az országok közé tartozik, amelyek digitális valutákat használtak a nyugati szankciók hatásainak enyhítésére.

Február elején szankciófigyelők a Reuters és a Cointelegraph hírei szerint azt közölték az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy Észak-Korea kriptovalutákat használ nukleáris és ballisztikusrakéta-programjának finanszírozására.

Oroszország a növekvő zsarolóvírus-iparág középpontjában áll: tavaly a globális zsarolóvírusos bevételek mintegy 74 százaléka – azaz több mint négyszázmillió dollár (több mint 130 milliárd forint) értékű kriptopénz – olyan szervezetekhez került, amelyek valószínűleg valamilyen módon kapcsolatban állnak Oroszországgal.