Ráfázhat a Fidesz a trükközésre!

Kétharmadot hozott a választójogi szabályok önkényes átírása. László Róbert, a Political Capital szakértője szerint azonban a kormánypárt ezzel komoly kockázatot is vállalt.
A voksturizmus, amelynek legalizálása miatt az ellenzéki pártok Alkotmánybírósághoz fordulnak, csak egyetlen trükk a sok közül. László Róbert, a Political Capital választási szakértője már a 2014-es választások után csokorba gyűjtötte, hogy a Fidesz milyen jogszabályokat hozott annak érdekében, hogy a választói akarat deformálásával megerősítse saját hatalmát. Azóta nemhogy javult volna, romlott a helyzet. Más kérdés, hogy az eredményt manipuláló változtatások egy része akár vissza is üthet a mostani kormánypártra.
László Róbert a népszava kérdésére elsőként azokat a döntéseket vette sorra, amelyek kifejezetten a Fidesznek kedveznek. Mindenekelőtt a választókerületek határainak átrajzolását említette. Bár ennek a gyakorlatban eddig nem volt különösebb jelentősége, szoros verseny esetén, amilyen jövő tavasszal várható, még nagyon is lehet – mondta a Political Capital szakértője.
A külhoni magyaroknak megadott választójog szintén a Fidesz közvetlen politikai érdekeit szolgálta. (Ráadásul senki nem ellenőrzi, hogy ki tölti ki a határon túliaknak küldött szavazólapot. Becsülhetően tízezres nagyságrendben szerepelnek elhunytak a névjegyzékben.
Torzítja az erőviszonyokat, hogy miközben a határon túliak levélben szavazhatnak, a Magyarországon született, de külföldön tartózkodó magyarok csak személyesen, a külképviseleteken voksolhatnak. Ehhez akár több száz kilométert is kell utazniuk, ami vírusjárvány idején különösképpen nem tűnik kecsegtető lehetőségnek. Persze, a magyarázaton nem kell sokat törni a fejünket: ebben a körben a Fidesz csak mérsékelt népszerűségnek örvend.
A határon túli és a külföldön tartózkodó magyarok közötti különbségtételt a Fidesz politikai motivációján kívül semmi sem indokolja. Az Alkotmánybíróság azonban – emlékeztetett László Róbert – időközben kimondta, hogy a megkülönböztetésben nincs semmi jogsértő.
A választási szakértő külön kategóriaként kezelte azokat a változtatásokat, amelyek a „mindenkori legnagyobb politikai erő” számára kedvezőek. Pillanatnyilag a Fideszről beszélünk ugyan, ám csekély a valószínűsége annak, hogy ez örökre így is marad. Ha pedig fordul a kocka, akkor az ellenzék fogja élvezni azokat előnyöket, amelyek tovább erősítik a legtámogatottabb politikai erőt.
László Róbert felidézte, hogy a 2010-es jobboldali győzelem után a Fideszben is érzékelték a veszélyt. Kormánypárti képviselők benyújtottak egy javaslatot, amely a későbbiekben megnehezítette volna a kétharmad megszerzését. Aztán gyorsan megváltozott a stratégia: a Fidesz vállalta a kockázatát annak, hogy egyszer majd felülkerekedik rajta az ellenzék, és mégis inkább a „többségi irányba” tolta el a rendszert.
Ennek kirívó példája a töredékszavazatok számításának átalakítása, az úgynevezett győzteskompenzáció bevezetése. Igazi hungarikum – ironizált László Róbert. Hiszen a kompenzáció, ahogyan az elnevezés is mutatja, elvileg a vesztesek kárpótlására szolgál. Azért, hogy ne menjenek kárba a vesztes egyéni jelöltekre adott szavazatok, azokat úgynevezett kompenzációs listán számolták el. Csakhogy a Fidesz kitalálta, hogy a győzteseknek is jár kompenzáció. A kiegyenlítő mechanizmusból így lett a győztest erősítő szisztéma. Ehhez a logikához igazodott az egyéni mandátumok arányának növelése az Országgyűlésben.
A mindenkori legnagyobb politikai erőnek kedvez a kétfordulós parlamenti választás eltörlése is – folytatta László Róbert. Elméletileg az egy forduló mellett is szólhatnak legitim érvek. Némi szépséghiba, hogy a radikális változtatás hátterében a Fidesz aktuálpolitikai megfontolásai álltak.
A Political Capital szakértője szerint a hosszú távon kiszámíthatatlan, rövid távon a Fidesz számára kedvező elemek közé tartozik a nemzetiségeknek biztosított kedvezményes mandátum lehetősége. Azok, akik nemzetiségi listára szavaznak, nem szavazhatnak pártlistára. Reálisan a roma és a német kisebbségnek van esélye képviselőt küldeni a parlamentbe: eddig egyedül a német Ritter Imrének sikerült nemzetiségi jelöltként bekerülnie a törvényhozásba.
A Fidesz sejthetően úgy kalkulált, hogy a nemzetiségi listák elsősorban az ellenzéktől visznek el szavazatokat. Kérdés, hogy mit hoz a jövő tavaszi választás. Ahogyan arról a közelmúltban beszámoltunk, a németeken kívül a romák is pályáznak a parlamenti mandátumra. A romák 60 ezer, a németek 38-40 ezer választót szeretnének meggyőzni arról, hogy jelentkezzen be a nemzetiségi névjegyzékbe. Ha ez megvalósul, akkor a pártok elesnek mintegy 100 ezer szavazattól: megjósolhatatlan, hogy a kormánypárt vagy az ellenzék vesztesége lesz-e nagyobb.
A kamupártok elleni kormányzati fellépést László Róbert erősen felemásnak és diszfunkcionálisnak tartja. Az új törvény előírja, hogy a 2022-es választáson már csak az a párt állíthat listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, minimum 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet indít. Az ilyen mértékű szigorítás nem indokolható, és valószínűleg nem is a csalók kiszűrése, hanem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivizálása a célja – vélekedett. A Fidesz feltehetően abban bízik, hogy a „kutyapárt” jelöltjei az ellenzéket fogják gyengíteni. A kamupártok ellen egyebek mellett komolyan vett pénzügyi elszámoltatással lehetne fellépni.
Kérdés, hogy az eredményt torzító jogszabályok révén eddig hány parlamenti helyhez jutott a jelenlegi kormánypárt. László Róbert szerint egész biztosan annyit lehet tudni, hogy a határon túli magyarok 2014-ben egy mandátumhoz segítették a Fideszt. 2018-ban úgy „jött ki a matek”, hogy a külhoni szavazatok nem eredményeztek képviselői mandátumot, de 2022-ben előfordulhat, hogy akár kettőt is hozhatnak majd. A Political Capital számításai alapján a győzteskompenzáció bevezetése 2014-ben hat, 2018-ban öt képviselővel növelte a jobboldal parlamenti többséget: a Fidesznek erre szüksége is volt ahhoz, hogy kétharmada legyen.
Via: nepszava.hu