Raskó György: Ha nem jön EU-s pénz akkor jön az orbáni HUXIT?

SZAVAZHATUNK A KÖZELJÖVŐBEN AZ EURÓPAI UNIÓBÓL VALÓ KILÉPÉSRE? – JÖN A HUXIT?
Az elmúlt néhány hétben több fórumon is felvetődött az a gondolat, hogy vajon van-e helye Magyarországnak az unióban. Orbán Viktor miniszterelnöki beiktatási beszédében is hosszabban foglalkozott ezzel a kérdéssel, nevezetesen hogy ebben az évtizedben is van helyünk az unióban, álmainkat kell ott megvalósítani.
A beszédből sem láthattuk tisztán a jövőt, hiszen volt, hogy a hanyatló és dekadens nyugathoz tartozást jónak nevezte, de volt olyan is, amikor azt mondta, hogy egyetlen keresztény és nemzeti érdekeket képviselő országként majd álmainkat megvalósítva harcolunk ezen értékek megvalósításáért, a tévelygő unió jó útra térítése, megreformálása érdekében. Egyedül arról nem hallottunk tőle, hogy mi lesz akkor, ha Magyarországgal gyakorlatilag egyetlen uniós ország sem szívesen mutatkozik együtt. Az utolsó Lengyelországot az oroszbarát külpolitikával sikerült magunktól elidegeníteni. (Lásd második hivatalos útja Szerbiába vezetett, ahol szintén illebális berendezkedés van… – a szerk.)
– Magam is azt tapasztalom, hogy ma már nemcsak az Orbán által ostorozott liberális politikusoknak, hanem a brüsszeli bürokratáknak, vagyis a kizárólag szakmai szempontok alapján ítélkező szakembereknek is elegük van Orbánból, és sajnos Magyarországból is – nyilatkozta a Magyar Hangnak Raskó György agrárvállalkozó, egykori földművelésügyi államtitkár.
Úgy gondolja, Orbán kormányfői székfoglaló beszédéből sugárzott a sértettség, mert az események túlhaladtak néhány évvel ezelőtti álmán, nevezetesen, hogy Le Pen, Salvini és a többi populista párt, valamint a lengyelek segítségével belülről reformálják meg illiberális elvek szerint az uniót. Miután szövetségesei sorra elbuktak, illetve vállalhatatlan stílusa és cselekedetei miatt kihátráltak mögüle, belpolitikai okokból, illetve mert szüksége lenne az uniós forrásokra, továbbra is ragaszkodik elképzeléséhez, amelynek a jelen szituációban nem sok valóságalapja van.
Emmanuel Macron francia államfő ugyanis elkötelezett azon föderális Európa mellett, és amelyet jó eséllyel sikerre is vihet a francia elnök. Marcron felteszi majd a kérdést minden tagállamnak, elfogadja-e az eddigi, illetve a még inkább az Európai Egyesült Államok irányába módosuló szabályokat. Aki egyetért, az marad, aki nem annak ott lesz a kétsebességes Európa második fokozata, amely valami olyasféle státuszt jelenthet, mint amilyennel most az Egyesült Királyság rendelkezik.
Véleménye szerint ez a forgatókönyv nem is lenne nagyon ellenére Orbánnak, hiszen az orosz-ukrán háborúból itthon megerősödve került ki, nemzetközileg viszont még jobban elszigetelődött, tehát nemzetközi támogatás híján nem nagyon van esélye döntő befolyást szerezni az európai folyamatokra. Továbbra is folyik az ellenségkép gyártás, hiszen nincs igazán rózsás helyzetben a magyar gazdaság, és mert a magyar társadalom józan többsége egyelőre Európa-párti. Pedig Orbán retorikája szerint mindenért a dekadens, liberális Brüsszel a felelős, ezért tart a szakadék felé a nyugat, amit csak mi, magyarok tudunk megakadályozni. Ha rajta múlna, külső státuszban lenne, vagyis az előnyök maradnának, így az utazási szabadság, gazdasági kapcsolatok, de senki nem szólna bele az illiberális társadalom építésébe.
Véleménye szerint az unióban ma már nagyon szeretnének megszabadulni a bajkeverő Orbántól, mert illiberális és populista eszméi táptalajra találnak az amerikai stílusú liberális eszméket elvetők körében, így gyengítik az unió belső kohézióját. Ezért boldogan rábólintanának egy ilyesfajta részleges elszakadásra. Különösen, hogy a magyar gazdaság olyan kicsi, hogy nem oszt és nem szoroz európai viszonylatban.
Azt sem tartja véletlennek, hogy mostanában jelentette be az exjobbikos Volner János az uniós kilépést zászlajára tűző Huxit Párt megalapítását, illetve hogy a Mi hazánk mozgalom álláspontja szerint 2030-ig – vagyis éppen az Orbán beszédben is hivatkozott mostani évtized végéig – népszavazást kellene tartani arról, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió tagja akar-e maradni vagy sem.
Vajon sikerül-e meggyőzni az embereket, hogy nem érdemes nagyon szorosan kötődni az Európai Unióhoz, vagy esetleg azt üzenik a magyarok, hogy mi igenis itt, a jelenlegi nyugati közösségben érezzük jól magunkat – tette fel végül a kérdést Raskó György.
Szerző. Raskó György