Rendkívüli: Húsvétig teljesen bezár Magyarország

A koronavírus-járvány terjedésének megállítása érdekében április 4-ig, vagyis húsvétig – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Rendhagyó módon a Karmelita kolostorból jelentkeztek meg, a kormányülés ugyanis jelenleg is zajlik, emiatt további részeleteket is későbbre ígértek.

A legfontosabb döntések:

  • az óvodákat és az iskolákat április 7-ig bezárják,
  • középiskolákban, felsőoktatási intézményekben marad,
  • hétfőtől, azaz március 8-tól az ületeket két hétre bezárkák, kivétel az élelmiszerboltok, patika, benzinkút
  • a konditermeket is két hétre be kell zárni,
  • szigorítják a határátlépést,
  • a bértámogatást kiterjesztik azokra a szektorokra is, amelyeket most be kell zárni.

A brüsszeli vakcina beszerzés lassan halad, a keleti vakcinák beszerzésével sem tudják a következő hetekben a védettséget kialakítani, mondta Gulyás

A korábban érvényben lévő korlátozásokat tavaly november 9-én jelentette be Orbán Viktor, de a rendkívüli jogrendet már korábban visszavezette a kormány és november 4-én életbe lépett a kijárási korlátozás is, amelynek értelmében az elmúlt hónapokban éjfél és hajnali öt között a lakosság nagy része nem léphetett ki az utcára.

Az első, tavaszi hullám idején – a hivatalos statisztikák szerint – a fertőzöttségi csúcs május 4-én volt, ekkor 2055 aktív koronavírusos beteget regisztráltak. A novemberi korlátozások bejelentésének idején, a második hullámban már meredeken emelkedtek az adatok: 63 940 aktív fertőzöttet és 4767 kórházban ápoltat tartottak nyilván.

A legfrissebb korlátozások bejelentése előtt a szerdai adatok alapján már ott tartottunk, hogy lakosságarányosan többen haltak meg Magyarországon, mint az Egyesült Államokban. Ezen a napon 6367 koronavírusos beteget ápoltak itthon kórházban, az aktív fertőzöttek száma pedig 98 361 fő volt.

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról már korábban, február 22-én döntöttek a parlamentben.

Kommunikációs válságüzemmód

A miniszterelnök múlt csütörtökön jelentette be, hogy „az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk”. Ez után pedig több kormányzati vagy hatósági szereplő is felvetette a további korlátozások lehetőségét:

  • Orbán pénteken azt mondta, a határoknál mindenképpen szigorítani kell, ez a szigorítás azóta már meg is valósult.
  • Galgóczi Ágnes, az NNK járványügyi osztályvezetője a plázák és az iskolák bezárását vetette fel.
  • Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pedig a tanszünet előrehozásával vagy meghosszabbításával, illetve a nem létfontosságú boltok nyitva tartásának korlátozásával példálózott, mikor a hét elején arról beszélt, hogy további szigorításokra lehet szükség.
  • Müller Cecília pedig először a teljes digitális oktatásra való átállás lehetőségét pendítette meg, aztán az operatív törzs szerda délelőtti tájékoztatóján már konkrétan utalt arra, hogy a kormány délután dönthet esetleges szigorításokról.

Bár két hete már elhangzott, hogy itt a harmadik hullám, Orbán Viktor másnap még csak arról beszélt, hogy verseny zajlik az oltások és a harmadik hullám között, a vészharangot csak napokkal később kezdték el kongatni – akkor viszont nagyon.

Pedig ahogy arról részletesen írtunk, nem a járvány durrant be váratlanul az elmúlt, hanem a kormány kapcsolt hirtelen válságüzemmódba.

A szomszédban korábban szigorítottak

Európában már január közepén javában zajlott a harmadik hullám. A szakértők pedig már ekkor arra figyelmeztettek, hogy ha a brit variáns megjelenik Magyarországon, akkor a fertőzések száma újra emelkedésnek indulhat, de ez a hatás késleltetve fog megjelenni.

Ezt a vírusmutációt Magyarországon január 13-án mutatták ki először, három fertőzött mintájában.

Müller Cecília február 17-én pedig már arról beszélt, hogy a brit variánsra már nem a behurcolás, hanem a közösségi terjedés jellemző, és Magyarországon is dominánssá válhat.

A szomszédos Szlovákia esete nagyjából egy héttel előre megmutatta, hogyan eszkalálódhat a helyzet. Ott már január 5-én igazolták a brit variáns jelenlétét, és február 5-én már az új fertőzések 70 százalékát ez okozta az országban. Február 17-én pedig már olyan súlyos volt a helyzet, hogy Szlovákia nemzetközi segítséget kért (amelyet egyébként Magyarország is felajánlott). Február 22-én rekordszintre nőtt a kórházban ápoltak száma.

Telexnek korábban nyilatkozó szakértő, Ferenci Tamás szerint Írországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában is a Magyarországon november óta érvényben lévő korlátozásoknál drasztikusabb intézkedésekkel sikerült kontroll alá hozni a helyzetet a brit variáns megjelenése után. A szomszédos országok közül pedig Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában az FFP2-es maszk használatát is kötelezővé tették a tömegközlekedésen és a boltokban. Csehországban ráadásul a kijárási korlátozásokon is még tovább szigorítottak, megtiltották a járások közti mozgást.