Rendkívüli: Sztrájkra készülnek a pedagógusok, azonnali béremelést követelnek

Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.

A PSZ és a PDSZ közös, négy pontból álló követelést fogalmazott meg. Ezeket Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja ismertette. Követeléseikről még kedden Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják, ezt a levelet a sajtótájékoztatón írták alá a PSZ és a PDSZ képviselői.

Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.

  • Az első pont, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen.
  • A második követelés, hogy szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
  • Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen.
  • A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

A PSZ elnöke kiemelte: 2018 óta kongatják a vészharangot, hogy ha a pedagógushiány, az alacsony bérek, a rendkívüli magas munkaterhek nem változnak, akkor a rendszer összeomlik, “nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket”. Ezen ügyek rendezésére 2018-tól 2021 októberéig nem született érdemi döntés, pedig 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal. A koronavírus-járvány miatt viszont “az élet és az egészség védelmét fontosabbnak tartva”, felfüggesztették a tárgyalásokat – ismertette Szabó Zsuzsa, közölve: mostanra viszont az ügy olyan fontossá és annyira halaszthatatlanná vált, hogy a PDSZ elnökségi tagjaival úgy döntöttek, “muszáj valami eredményt kicsikarni a kormányból” és közös sztrájkkövetelésekben kérik az említett problémák megoldását. A szakszervezet elnöke azt mondta: jelenleg 12 ezer ember hiányzik a pedagógusrendszerből, és ebben nincsenek benne azok, akiket a koronavírus miatt kellett, illetve kell helyettesíteni. Kiemelte: ilyen leterhelt állapotban a pedagógusok nem tudják biztosítani azt az oktatást, amely a gyermekek alapjoga.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja elmondta: a pedagógusbérek már évek óta nem őrzik meg reálértéküket, azokat most is a 2014-es minimálbérhez igazítva számítják. Kiemelte: folyamatosan hallják a kormány részéről, hogy januártól “nekiállnak valamilyen béremelésnek”. A sajtótájékoztatón többen is utaltak arra, hogy legutóbb, szeptember 29-én, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pedagógusok bérének rendezéséről. Ugyanakkor Nagy Erzsébet és a szakszervezetek több más képviselője is kiemelte:

ENNEK A BÉREMELÉSNEK A MÉRTÉKÉRŐL SEMMIT SEM TUDNAK.

Arra kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is.

Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte:

CÉLJUK, HOGY NE FORDULHASSON ELŐ, HOGY BÁRMILYEN KORMÁNY ALATT MINIMÁLBÉR, GARANTÁLT BÉRMINIMUM ALATT KERESSEN EGY PEDAGÓGUS.

Hogy jutottunk idáig?

A Portfolio korábban megírta, hogy az elmúlt években drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután hét éve a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek.

Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Eközben azonban a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, sok százmilliárd forintos mozgásteret teremtve a büdzsében, amit a kormány nem is rest kihasználni, sőt jelentős hitelfelvétellel pörgeti még inkább a gazdaságot. Óriási költségvetési kiköltekezés zajlik, ebből azonban a pedagógusok semmit sem látnak.

A PEDAGÓGUSOK HAVONTA MA MÁR SZÁZEZREKET VESZÍTENEK A BEFAGYASZTOTT BÉREIK MIATT AHHOZ KÉPEST, MINTHA A MINIMÁLBÉRREL EGYÜTT EMELKEDTT VOLNA A FIZETÉSÜK, AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN PEDIG FEJENKÉNT ÖSSZESEN 3-5 MILLIÓ FORINT KÖZÖTTI ÖSSZEGET BUKTAK, MERT A BÉRÜK A 2014-ES MINIMÁLBÉRHEZ VAN IGAZÍTVA.

Ha a béreket nem rendezik, akkor a Portfolio értékelése szerint egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.

Egyre többen kapnak szakmunkás minimálbért

  • 2019-ben megtörtént, hogy a főiskolai diplomával (BA/BSc) rendelkező, pályakezdő pedagógusok illetménye alacsonyabbá vált, mint az akkori garantált bérminimum (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér). Azóta a pedagógusoknak erre az összegre, vagyis a garantált bérminimumra egészítik ki a fizetését.
  • 2020-ban megtörtént, hogy a mesterdiplomával (MA/MSc) rendelkező, pályakezdő pedagógusok fizetését is a szakmunkás minimálbérre kell korrigálni. Az ok egyszerű: a pedagógusok bére akkor sem emelkedett, a minimálbér és a garantált bérminimum viszont 8-8%-kal nőtt, ami utolérte/meghaladta a mesterdiplomás tanárok fizetését is.
  • 2021-ben megtörtént, hogy a 3-5 év szakmai tapasztalattal rendelkező, a 2 év gyakornoki idejüket teljesítő, majd sikeres minősítő vizsgát tett pedagógusoknak (Pedagógus I. fokozatba lépett) az alapilletményét is utolérte a garantált bérminimum. Ugyanis a bérminimum 4%-kal nőtt (219 ezer forintra), miközben a pedagógusok alapfizetése semennyivel sem emelkedett (219 240 forint maradt).

HA TEHÁT 2022-BEN SEM EMELIK A PEDAGÓGUSOK BÉRÉT – AMIT 2014-BEN BEFAGYASZTOTTAK –, AKKOR MÉG TÖBB OLYAN TANÁR LESZ, AKI CSAK A GARANTÁLT BÉRMINIMUMOT KAPJA.