A tavaly kitolt határidőhöz képest tíznapos csúszással, de megjelent a 2018-as kórházi fertőzésekról szóló jelentés, amiből a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közölt összefoglalót. A jogvédő szervezet évek óta küzd azért, hogy a témában közérthető módon lehessen tájékozódni, és bár az utóbbi években javult a helyzet, szerintük
„ez még mindig a hozzáértőknek, nem pedig az érdeklődő laikusoknak készült”.
Az azért kiderült belőle, hogy a három kötelezően jelentendő kategóriában
15 151 kórházi fertőzés történt tavaly, és 541-en meg is haltak. Összehasonlításképp, autóbalesetben 567-en haltak meg.Ráadásul ebben nincs is benne az összes fertőzési típus, és elképzelhető, hogy nem is diagnosztizáltak minden esetet megfelelően, pláne nem jelentették mindet. Vagyis a TASZ szerint a tényleges adat ennél jóval magasabb lehet.
De mi ez a három kategória? Először is, meredeken nő a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma. Tavaly 5442 ilyet regisztráltak, 500-zal többet, mint 2017-ben. Arányaiban ez azt jelenti, hogy 2018-ban 28,1 ilyen fertőzés jutott tízezer lakosra, 2013-ban pedig csak 19,3.
2018-ban 206 haláleset történt emiatt, leggyakrabban a katéter használatával idézik elő a fertőzést.Ezen kívül 2016 óta ismét emelkedik a clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzések aránya is. 2017-ben 27,4, tavaly 28,1 eset jutott tízezer betegre, és 249 esetben erősítették meg, hogy ez a kórokozó halált okozott.
Végül, óriásit ugrott az egészségügyi ellátással összefüggő vérmérgezések aránya is:2017-ben 18,2, tavaly 21,2 eset jutott tízezer betegre. Ez 4060 esetet jelent, ebből 86-szor vérmérgezés halálesetet okozott.
A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak tízezer ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben is 24 liter volt.