„Rengeteg ember halt meg, akinek nem kellett volna meghalnia”

Orbán Viktor türelmetlen. „újraindítaná” az országot, mondván, az egyedüli megoldás a járvány ellen az oltás.

 

Balkányi László: Kizárt dolog, hogy egy járványtannal foglalkozó szakember ezt az alapvetően hibás gondolatmenetet adta volna elő a miniszterelnöknek. De fogadjuk el, hogy van ez az állítás, és nézzük meg a tartalmát: lényegében azt mondja Orbán Viktor, hogy az oltásokkal lehet a járványt leállítani, a korlátozó intézkedésekkel, például karanténnal, távolságtartással nem. Ez az állítás tényszerűen nem áll meg, hiszen több országot ismerünk, ahol kizárólag ilyen intézkedésekkel megállítható volt a járvány: Tajvan és Új-Zéland példái ezt mutatják. De hamar megérthető az is, hogy az állítás maga is alapvetően téves logikán alapszik.

A – korlátozások nélküli – terjedés „órája” ugyanis gyorsabban jár, mint az oltásokból felépülő védettség „órája”.

Ez a járvány körülbelül hat-hét naponkénti átadással gyarapítja az új és új fertőzötti kört, igy terjed. Körülbelül ennyi idő után jön a betegek új „generációja”, míg az oltás védőhatásának felépülése optimális esetben is heteket vesz igénybe.

 Mitől függ egy járvány „sebessége”?

BL: Egy járvány terjedési gyorsaságát – legalább – két tényező befolyásolja, két számmal írhatjuk le. Egyik a sokat emlegetett reprodukciós ráta, ami nem azt jelenti, hogy egy ember egynek, kettőnek vagy háromnak adja át a fertőzést, hanem hogy egy populáció, egy sokaság, például száz ember, százötvennek vagy kétszáz másiknak adja át. Ha az úgynevezett R(effektiv) érték 1 felett van, a járvány terjed. De ennek gyorsaságát egy másik szám is, a generációs idő is befolyásolja. Ha akár nagyon magas is az R(e) de mondjuk egy év alatt adódik át a fertőzés, akkor a járvány lassan terjed. Ha egy hét alatt, mint a COVID-19 esetében, akkor hetente szorzódnak fel a fertőzések számai, mindaddig, amíg van megfertőzhető alany, azaz a védettek – a betegségen átesettek és az oltottak – nem jelennek meg ebben a populációban. Triviális módon, minél rövidebb az úgynevezett „generációs idő”, annál többen betegednek meg ugyanakkora időtartam alatt. Az egynél nagyobb R(e) és a rövid generációs idő együtt gyors terjedéshez vezet egy járvány bizonyos szakaszában. Szokták ezt exponenciális növekedésnek hívni ezt, holott ez hatványfüggvény szerinti növekedés. Pontatlan hasonlattal olyan ez kicsit, mint a kamatos kamat, csak a ráta menet közben tud változni.

 Ezzel szembe lehet állítani az oltások sokaságát?

BL: Ha végeznénk egy olyan gondolatkísérletet, mit kell választania egy országnak – két lehetetlen dolgot mondok –, azt-e, hogy egy nap alatt mindenkit beoltanak, vagy két hétre mindenki bezárkózik teljesen, tehát senki nem találkozik senkivel, fel lehet tenni a kérdést, melyik esetben halnak meg végül kevesebben. Egyértelmű, hogy akkor, ha a teljes bezárkózást választjuk, hiszen ebben az esetben nem lesz következő kör, megszakadnak a fertőzési láncok. Ezzel szemben,

ha az oltást akár mindenki megkapná egy adott napon, az egész országban, akkor is hetekig tartana, amíg felépül a védettség, és ezalatt a járvány bőven terjed.

 

 

 

Forrás és folytatás.  Magyar Narancs