A Republikon intézet legfrissebb elemzése szerint az anyagi kilátásaikat tekintve meglehetősen borulátók a magyarok. A válaszadóik közel fele arra számít, hogy anyagi helyzete romlani fog 2023-ban.
A 2022-es év az országgyűlési választáson túl a háború és válság éve is volt. Nem kérdés, hogy sokak számára anyagi és más szempontból is megterhelő évet zártunk, azt azonban, hogy milyen lesz az előttünk álló, 2023-as év, nehéz megjósolni – írja a Republikon elemzése.
A megkérdezettek többsége pesszimista a 2023-as évet illetően, a kilátások messze alulmúlják a korábbi, 2021 januári várakozásokat. A válaszadók
- mindössze 8 százaléka gondolja, hogy javulni fog,
- 20 százaléka szerint nem fog változni,
- 26 százalék bizonytalan,
- és 46 százalék úgy gondolja, hogy romlani fog az anyagi helyzete 2023-ban.
A 2021-es évkezdéskor, a COVID–19 járvány derekán az optimisták aránya háromszorosa volt a pesszimistákénak (18 százalék a 6 százalékkal szemben), 2023-ra azonban a borúlátók aránya ötszöröse a bizakodókénak, tehát a közvélemény gyökeresen negatív irányba fordult.
Már a kormánypárti szavazók is borúlátók
A Republikon megvizsgálta azt is, hogy pártpreferencia szerint miként különböznek a válaszadók anyagi várakozásai. A Fidesz szavazótáborában is borúsabbak lettek a kilátások.
2021 januárban a Fidesz-szavazók egyharmada arra számított, javulni fog a vagyoni helyzete, míg mindössze 1 százalékuk számított romlásra, azaz a bizakodók aránya harmincszorosa volt a pesszimistákénak. 2023-ra a bizakodó Fideszszavazók aránya megfeleződött, 16 százalék számít javulásra, és 31 százalék romlásra, a pesszimisták aránya tehát kétszerese a bizakodókénak, azaz ebben a csoportban is teljesen megfordult a pozitív-negatív várakozások aránya.
Az ellenzéki oldalon szinte eltűntek a bizakodók
Az ellenzéki oldalon mostanra szinte eltűntek a bizakodó válaszadók, nagy mértékű anyagi bizonytalanság és kilátástalanság rajzolódik ki a válaszokból. Az ellenzéki szavazók 8 százaléka gondolta 2021 elején, hogy javulni fog az anyagi helyzete, mostanra ez a felére csökkent, 4 százalék bizakodó.
Míg 2021-ben az ellenzékiek közel háromnegyede, 73 százaléka nem számított semmilyen változásra, most 20 százalékuk gondolja ezt, és 59 százalék számít arra, hogy romlani fog anyagi helyzete, szemben a két évvel ezelőtti állapottal, amikor csak az ellenzékiek 11 százaléka volt pesszimista. 2021-ben nem volt nagy eltérés az optimisták és pesszimisták aránya között, 2023 elején azonban a borúlátók aránya 15-szörösen meghaladja a bizakodók arányát.
A semlegeseknél sem jobb a helyzet
Azok, akik pártválasztásban bizonytalanok, nem kifejezetten bizonytalanok abban a kérdésben, hogyan alakul az anyagi helyzetük. Összességében a bizonytalan szavazók kilátásai is borúsabbak, mint két éve, 46 százalékuk romló anyagi helyzetre számít; ez az arány 2021-ben csak 8 százalék volt. Javulásra mindössze 6 százalékuk számít; 2021- ben még 15 százalék volt a bizakodók aránya. Ebben a csoportban is megfordultak az arányok: 2021-ben a bizakodók hányada közel kétszerese volt a pesszimistákénak, 2023 elején viszont a borúlátók aránya közel nyolcszorosa a bizakodókénak.
Az intézet arra a következtetésre jutott, hogy a 2024-es önkormányzati és EP-választás előtt komoly gondot okozhat a Fidesznek, ha a bizonytalan és fideszes szavazók is úgy gondolják, rossz a helyzet Magyarországon, és nem a Fidesztől várhatják a megoldást.
A teljes elemzés itt olvasható.