Reuters: Hitlerhez hasonlítják, mégis ő lehet az első női miniszterelnöke Olaszországnak

A parlamenti választásokkal egy időben Szicíliában tartományi választásokat tartanak, ahol 4,6 millióan jogosultak az új kormányzó és a tartományi testület megválasztására.

A választási rendszer vegyes, a mandátumok egyharmadát egyéni, kétharmadát pedig listás jelöltek töltik be.

A szavazócédulákon szerepel két nagy koalíció is: a jobbközép szövetséget a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, a Hajrá Olaszország (FI), amelynek az elnöke Silvio Berlusconi, valamint más, kisebb pártok alkotják.

A szavazás előtti utolsó, két héttel ezelőtt bemutatott felmérésekben a legnépszerűbb pártnak az Olasz Testvérek bizonyult, csaknem 25 százalékkal.

Az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon még öt százalék alatt teljesítő FdI most mint vezető koalíciós erő Giorgia Melonit jelöli kormányfőnek, aki az első női miniszterelnöke lehet az országnak.

A jobboldal adóreformot sürget, és megállítaná az illegális bevándorlást

A jobboldal programjában első helyen a rezsicsökkenés áll, valamint egyebek között átfogó adóreformot, az illegális bevándorlás megállítását, az európai uniós források szétosztásának újratárgyalását szeretnék, és alkotmánymódosítást az államfő közvetlen megválasztásának bevezetéséhez.

A balközép koalíciót az Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD), a Zöldek, az Olasz Baloldal (SI) és az Emma Bonino vezette Europa+ alkotja.

A balközép választási programjában a Mario Draghi vezette, leköszönő kormány gazdaságpolitikájának folytatása szerepel,

az állampolgárság megadása az Olaszországban tanuló bevándorlógyerekeknek, valamint a Berlinnel és Párizzsal közösen alkotott európai tengely megerősítése.

Koalíción kívül indul az utóbbi öt évben kormányzó, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint az úgynevezett centrum, amelyet a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) alkot. Mindkét formáció a mérleg nyelve lehet elsősorban a szenátusban, ahol a sajátos választási rendszer miatt az egyszerű többség megszerzése is nehéz feladat.

A pártoknak a parlamentbe jutáshoz át kell lépniük a háromszázalékos küszöböt, a koalícióknak a tíz százalékot.

A legtöbb mandátumot a tízmilliós Lombardiában osztják szét, ahonnan 53 képviselő és 31 szenátor megy Rómába.

A részvételi arányt vasárnap délben, este hét után és urnazáráskor közlik.

A 2018-as parlamenti választáson a részvételi arány meghaladta a 72 százalékot.

Az előzetes felmérések szerint a választásra jogosultak közel negyven százaléka bizonytalan. A választási kedvet csökkentheti az esős, őszi időjárás vasárnapra előrejelzett megérkezése is.

Giorgia Meloni egy római külvárosi általános iskolában kialakított szavazóhelyiségben adja le voksát, Enrico Letta egy belvárosi iskola épületében, Silvio Berlusconi és Matteo Salvini Milánóban szavaz, Giuseppe Conte pedig Nápoly közelében.

Az este 11 órás urnazárást az exit poll eredmények követik. Jóval éjfél után várhatók a politikusok első nyilatkozatai.

A végleges eredményeket a belügyminisztérium legkorábban kedden közli.

Első lépésben a parlament alakul meg: az első ülést október 13-ra tűzték ki, amikor megkezdődik a felső- és az alsóház elnökének megválasztása. Utóbbi akár néhány napot is igénybe vehet.

Az új kormánytagok október végén tehetnek esküt

A kormányalakítás ezt követően, tehát október második felében indul. Az államfő először konzultál a frakció- és pártvezetőkkel. Az államfő a győztes párt vagy koalíció vezetőjét bízza meg kormányalakítással, ha annak biztosnak látszik a többsége. Ha nem adott a biztos többség, akkor a konzultáció elhúzódhat. Mivel 1919 óta most először tartanak választást ősszel, az államfő és a pártok is a minél gyorsabb kormányalakításban érdekeltek, hiszen sürget az energiaválság kezelése és a jövő évi költségvetési csomag összeállítása, valamint Róma nemzetközi feladatainak teljesítése.

Számítások szerint az új kormány legkorábban október utolsó napjaiban, november elején teheti le esküjét. A leghosszabb kormányalakítás 2018-ban volt – 88 napig tartott –, amikor az Öt Csillag Mozgalom márciusban több mint 32 százalékkal megnyerte a választásokat, de csak júniusban tudott kormányt alakítani a Ligával. Az első Conte-kormány 2019 nyaráig volt hivatalban, amikor az M5S a PD-vel lépett szövetségre, és a második Conte-kormánnyal folytatta. Mario Draghi 2021 februárjától idén júliusig vezette az országot.

Mario Draghi 2022. július 20-án

Mario Draghi 2022. július 20-án© Fotó Guglielmo Mangiapane / Reuters

Egyre mélyülő válság

Olaszország előtt számos megoldandó probléma áll, a többi között a klímaváltozással összefüggő környezeti és gazdasági változások közvetett hatásainak kezelése, a tomboló infláció, a szélsőséges időjárás gazdaságokra mért következményei, valamint az ukrajnai háború által súlyosbított energiaválság.

Az ország alig várja a változást, egy új arcot

– mondta Wolfango Piccoli, a londoni Teneo politikai kockázati tanácsadó cég munkatársa az AFP-nek.

A 45 éves Giorgia Meloni az elmúlt hetekben keményen kampányolt, és mindent megtett azért, hogy megnyugtassa a helyi és a nemzetközi befektetőket, valamint az aggódó Brüsszelt, hogy pártja történelmi kapcsolata Benito Mussolini diktátor támogatóival már a múlté.

A 2012-ben alapított Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia) ideológiai felmenője a szélsőjobboldali Olasz Szociális Mozgalom (MSI), amely Benito Mussolini fasizmusából alakult ki, és 1946 és 1995 között működött. Az FdI megtartotta a háború utáni szélsőjobboldali pártok logóját: használják a trikolór lángot is, amely Mussolini sírján égő tűzként terjedt el a köztudatban.

Melonit Adolf Hitlerhez is hasonlították

Calogero Pisano, a szicíliai Agrigento egyik pártkoordinátora egy 2014-es Facebook-bejegyzésében „70 évvel ezelőtti nagy államférfihoz” hasonlította Giorgia Meloni pártelnököt. Hozzátette, hogy a „német vezetőre” és nem Benito Mussolinire utalt. Nevet nem említett, de egyértelmű, hogy Adolf Hitlerre célzott.

Giorgia Meloni határozottan elutasítja a fasiszta jelzőt, és nemrégiben azt mondta, hogy az már „a történelem homályába veszett”. A legutóbbi, 2018-as olaszországi választásokon pártja a szavazatok alig több mint 4 százalékát kapta.

Meloni lágyította hangnemét, és egy videót is közzétett magáról a TikTokon, amint Puglia régióból származó hagyományos péksüteményeket készít.

„Abból, amit a nők és a fiatalok jogairól és általában a jogokról mondott, azt látom, hogy a dolgok legalább 50 évvel visszafelé mennek” – mondta egy 27 éves szicíliai diáklány az AFP tudósítójának.

„Problémák világszerte vannak, nincs varázslatos megoldás. De néha változtatni kell, itt az idő” – mondta egy 75 éves bolttulajdonos, aki viszont Melonit támogatja.

Aki nélkül nincs olasz politika: az elnyűhetetlen Silvio Berlusconi

A kampány végéhez közeledve Silvio Berlusconi volt miniszterelnök azt állította, hogy Vlagyimir Putyint „belekényszerítették” az ukrajnai háborúba. Szerinte az orosz elnök „csak le akarta váltani Volodimir Zelenszkijt és a jelenlegi ukrán kabinetet egy tisztességes emberekből álló kormányra”, de „váratlan ellenállásba” ütközött.

Silvio Berlusconi 2022. szeptember 23-án Milánóban

Silvio Berlusconi 2022. szeptember 23-án Milánóban© Fotó Filippo Monteforte / AFP

Berlusconi kijelentésére a Demokrata Párt titkára, Enrico Letta azt mondta:

Ha a jobboldal győz, Putyin lesz az első, aki ünnepel.

Meloni azonban azzal vádolta Lettát és más ellenfeleit, hogy figyelmen kívül hagyják a nemzeti érdekeket, és riasztó kijelentéseikkel megijesztik a piacokat és a nemzetközi befektetőket – írja a Financial Times.

Akár nagy csörték is jöhetnek az EU-val

Az Európai Unió beleegyezett abba, hogy a Covid után 200 milliárd eurót küld Olaszországnak helyreállítási támogatások és kölcsönök formájában, de ennek feltétele a Mario Draghi leköszönő egységkormánya által elfogadott reformok továbbvitele.

Giorgia Meloni a terv felülvizsgálatát szorgalmazta, és arról beszélt, hogy többet kell tenni Olaszország nemzeti érdekeinek „védelme érdekében” az EU-ban – számolt be a BBC.

Az olasz államfő is voksolt már, Salvini bizakodó

Sergio Mattarella államfő az elsők között járult az urnákhoz a politikusok sorában az előrehozott parlamenti választásokon. A köztársasági elnök a szicíliai Palermo egyik szavazókörzetében adta le voksát.

A pártok vezetői szintén lakóhelyükön mentek el szavazni: Enrico Letta a római belváros egyik oktatási intézményében kialakított körzetben szavazott, Giorgia Melonit egy külvárosi iskola épületébe várják. A centrumpárti Élő Olaszország (IV) elnöke, Matteo Renzi Firenzében voksolt, a Liga vezetője, Matteo Salvini Milánóban.

Matteo Salvini, miután leadta szavazatát, az őt kísérő újságíróknak azt mondta, minél többen mennek el szavazni, annál erősebb lesz a megalakuló kormány. Hozzátette, hogy természetesen az Olasz Testvérekkel és a Hajrá Olaszországgal közös jobbközép koalíció győzelmét várja.

Nehéz hónapok állnak előttünk a növekvő rezsiköltségek, az erősödő infláció és a téli fűtési szezon közeledte miatt

– hangoztatta Matteo Salvini. Hangsúlyozta, hogy a Liga és szövetségesei készen állnak, hogy Olaszországban és Európában aktívan cselekedjenek.

Újdonságnak számít, hogy most először a választási cédulákat úgynevezett csalásellenes matricával látták el, amelyet a szavazó előtt a választási bizottság tagjai távolítanak el. Ez igazolja a voks megtörténtét.