Megint az egyházi intézmények kapnak csak külön pénzt
Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik – írja a hvg.hu. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint.
Már látni, mikor érkezik meg Európába az igazi tél
Rezsi szempontjából eddig nem lehetett panaszunk az időjárásra, de a Kiderül friss előrejelzése szerint péntektől újabb hidegbetörés éri el kontinensünket. Hamisítatlan téli idő veszi kezdetét: az esőzést egyre nagyobb területen havazás váltja fel, a hőmérséklet pedig Délkelet-Európa kivételével az átlagos alá csökken.
Élelmiszer-szegénység: megduplázódhat az érintettek száma
Nem minden gyereknek jutott ma reggel Mikulás csomag, egyre több család már nem tudja megengedni magának, hogy édességet, gyümölcsöt, zöldséget, vagy akár húst vegyen – írja a Pénzcentrum. Az élelmiszer-szegénység már eddig is komoly probléma volt a leszakadó térségekben, a rohanó élelmiszer-inflációnak azonban már beláthatatlan következményei lesznek: akár meg is duplázódhat azok száma, akik nem jutnak elegendő és megfelelő minőségű ételhez. A legszegényebbek egyre nehezebben jutnak munkához, a hideg tél és a hosszú téli szünet pedig csak tetézi a bajt.
Lejtőn a kiskereskedelem
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelem forgalomlassulása – derül ki a Magyar Bankholding friss elemzéséből, amit a Privátbankár cikkében ismertetnek.
Napelemek: mennyit bír a hálózat?
Október középen szabályos szakmai és lakossági pánikot okozott napelemes körökben, hogy a kormány váratlanul úgy döntött: az új lakossági rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba – írja a Telex. A drasztikus lépést azzal indokolták, hogy a magyar áramrendszer nem bírja el a kiserőművek gyors terjedését (illetve az ezzel járó teljesítményingadozást). A kormány azt mondja, a helyreállítási alap forrásaiból szeretné fejleszteni a villamos hálózatot, ha ez megvan, akkor jöhet szóba a betáplálás újbóli engedélyezése.
A Másfélfok hétfői sajtóklubján Kádár Péter villamosmérnök egyetemi tanár beszélt arról, mitől függ, hogy mennyit bír a hálózat, mennyi lehetne az optimális hazai megújulós teljesítmény, milyen rugalmas és fogyasztóoldali megoldásokkal lehetne okosan kezelni a nap- és a szélenergia terjedését.
Afrikából jöhet gáz
Szlovénia egy olyan vezeték építését tervezi, amely algériai gázt szállítana Magyarországra, segítve ezzel az orosz energiahordozókról, különösen a földgázról történő leválást – jelentette ki Robert Golob. „Magyarországhoz hasonlóan Ausztria is nagyban függ az orosz gáztól, ezért segítenünk kell szomszédainknak megoldani az orosz gáztól való függetlenedést, hiszen egyedül nem lennének képesek rá” – idézi a szlovén miniszterelnököt a Portfolio.
Ennyit spórolt az Országgyűlés
Az Országgyűlés gázfogyasztása idén szeptemberben 8 százalékkal, októberben 75,3 százalékkal csökkent a tavalyi fogyasztáshoz képest – közölték az ATV kérdésére, az átlaghőmérséklet pedig az előírt 18 fokos az Országgyűlés hivatali helységeiben.
Mennyit fizetünk Putyinnak?
A Europe Beyond Coal (Európa a szén után) portál készített egy olyan számlálót, ami valós időben mutatja, hogy mekkora az EU-tagországok fosszilis importja Oroszország felől – írja a Telex. A portál valós idejű számlálója jelzi azt a minimumösszeget, amiről biztosan lehet tudni, hogy azt az EU-tagállamok orosz olajra, földgázra és szénre költötték a háború óta kirobbant időszakban.
Önszántukból fagyoskodnak a németek
A YouGov közvélemény-kutató reprezentatív vizsgálata szerint a németek nagy többsége megfogadta a szövetségi kormány tanácsát, és igyekszik takarékosabban fűteni; bő kétharmaduk, 68 százalékuk fűti az otthonát kevésbé, mint egy évvel korábban – olvasható az ATV cikkében. Minden második német háztartás sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az előző fűtési szezonban, és minden tizedikben egészen november végéig kivártak a fűtés beindításával.