Riport: Tajvan lehet a következő Ukrajna?

Az amerikai képviselőház demokrata párti elnökének, Nancy Pelosinak a tajvani útja verte ki a biztosítékot a pekingi vezetésnél. Hiába volt előzetes fenyegetés személyesen Biden elnöknek címezve, komoly haditengerészeti felvonulás, gazdasági szankciók belengetése, az amerikai politikus és kísérete végül mégiscsak elment Tajvanra. Lehet ez háborús ok? Ukrajna példája lebeg a tajvaniak szeme előtt?

Nehéz megmondani, hogy lesz-e háború Tajvanért vagy sem. A szigettel szemben a szárazföldi Kína tengerpartja mentén az elmúlt napokban komoly katonai mozgásokat észleltek. Igaz, nem olyan méretűeket, mint 2021 során az orosz–ukrán határ oroszországi oldalán. Még 2022 februárjában sem sokan gondolták, hogy az oroszok nem hadgyakorlat, hanem háborús felkészülés céljából szállították a fegyverzetet, tábori kórházakat, utánpótlást a térségbe.

Kína már 70 éve úgy tekint Tajvanra, mint saját területére. Azonban a szoros tajvani–amerikai kapcsolatok és a határozott amerikai kiállás Tajpej mellett mindeddig eltántorította attól, hogy a szavakon túl bármi mást is tegyen Tajvan megszerzéséért. A mostani feszültség azonban lehet, hogy lépésre sarkallja Pekinget. Egyfelől nem tűrheti, hogy az amerikaiak egyszerűen figyelmen kívül hagyják kemény figyelmeztetéseit, másfelől nem akar arcvesztés nélkül kilépni ebből a konfliktusból. Aztán ott van a Kínai Kommunista Párt közelgő kongresszusa, ahol ismét sorsfordító döntéseket kell hozni, ami kiterjedhet személyi kérdésekre is.

Másfelől azonban két különálló országról beszélünk, hiszen Tajvant demokratikus úton választott vezetők irányítják, önálló hadserege van, berendezkedése teljesen eltér Kínáétól. Ugyanakkor a szárazföldi Kína komolyan profitál a szigetországgal folytatott kereskedelemből, folyamatosan utaznak tajvani üzletemberek Kínába, és az élet minden területén normális a viszony a két állam között, kivéve a politikát. Vagyis szándék az lenne Tajvan bekebelezésére, de lehet, hogy a gazdasági érdekek – egyelőre – felülírják a katonai megoldást.

Mi dühítette fel a kínaiakat?

Nancy Pelosi 19 órás tajvani villámlátogatását délkelet-ázsiai körútjába illesztette, és már meg is érkezett a következő állomására, Dél-Koreába. Ahogyan előzőleg ígérte, Tajvanon tárgyalt Caj Jing-ven elnök asszonnyal, és biztosította Amerika örök barátságáról, illetve méltatta a tajvani demokráciát és az emberek kitartását oly sok évtizeden át Kínával szemben. Pelosi az egyik legfontosabb állami kitüntetést is megkapta. Személyében egyébként a legmagasabb rangú amerikai politikus tárgyalt Tajvanon 1997 óta óta, amikor az ugyancsak házelnök, a republikánus Nwet Gingrich járt ott.

Amint említettük, Kína saját területeként tekint a szigetországra, ezért minden érdemi nemzetközi politikai közeledést szuverenitása elleni lépésként értékel, és azonnali megtorlással fenyegetőzik. Mivel az amerikaik nem hátráltak, ez rendkívüli módon felbőszítette a pekingi vezetést. Salát Gergely Kína-szakértő szerint az amerikai lépés nehezen magyarázható, és már-már átmegy azon a bizonyos vörös vonalon, amit a kínaiak nem engednek senkinek sem átlépni. Ebben a helyzetben ugyanis egyfajta arcvesztéssel kerülhetnek ki csak az ügyből, ami esetleg végzetes dolgok megtételére sarkallhatná őket.

A teljes riport itt olvasható el.: Index