„Lehet az árstopot alkalmazni, ha úgy véljük, hogy az inflációs jelenség átmeneti jellegű, amin belátható időn belül túl leszünk. Sajnos a helyzet az, hogy bár jövő tavaszra várhatóan elkezd az infláció Magyarországon is mérséklődni, nagyon magas szinten marad még jó ideig”
– mondta Róna Péter közgazdász a Kibeszélőben.
Hozzátette: az árstopokkal az a baj, hogy ha hosszú ideig fennmaradnak, akkor a gazdaság szerkezetének átalakulását is hozhatják. Ez pedig nem feltétlenül kedvező irányt jelent.
Akár azt is hozhatja, hogy egy-egy árstop alá vont termék termelésével felhagynak a gazdák, nemcsak rövid távon, de akár véglegesen is.
Ezzel pedig egyes termékek előállítása, forgalmazása megszűnhet, ami visszahat a piacra, valamint a munkaerőpiacra is.
A közgazdász szerint az uniós szankciók valóban kedvezőtlenül hatnak a magyarországi inflációra, de ha a háborús szankciókat megszüntetné az Európai Unió, még akkor is magasan maradna az inflációs ráta.
„A jelenlegi 20-21 százalékos inflációból 3-5 százalékért felelősek az uniós szankciók”
– véli a szakember, aki szerint a magyar nemzetgazdaságban évtizedek óta van inflációs nyomás, amely az adórendszer reformjával lenne feloldható.
Ahhoz, hogy az állam fedezni tudja a kiadásait, az adórendszert drasztikusan át kellene alakítani, vissza kellene hozni a progresszív adóztatást.
A Magyarországon tevékenykedő multivállalatok adórátája 2,5 százalék, amelyből lehetetlen újratermelni mindazt, amire egy országnak szüksége van. A multik által fizetett adó erre a célra teljes mértékben elégtelen
– tette hozzá Róna Péter, kiemelve: a jelenlegi adózási rendszer „súlyos deformációhoz vezet a munkaerőpiacon”.
A közgazdász szerint az infláció 2023-ban mindenképpen csökkenni fog, a 10 százalékos cél nem elképzelhetetlen eredmény.
A Kibeszélőből kiderül továbbá:
- miért nem fogadta el Róna Péter az MNB felügyelőbizottsági tagsági jelölést;
- miért nem ért egyet a jegybank monetáris politikájával;
- valóban Kína lehet-e a gazdasági nyertese az orosz–ukrán háborúnak.
A videó itt: