Rusvai Miklós: Az 58%-os átoltottság voltaképp alig 30%, mert a kínai vakcina nem véd semmit!

Oltakozásban mára a 17. helyre csúsztunk vissza az európai országok között. Az elmúlt hetekben vészjóslóan megtorpant az újonnan oltásra jelentkezők száma, a lakosság 58 százalék körüli átoltottságával pedig messze vagyunk még a remélt nyájimmunitástól. Erre jön még rá a Delta (indiai) mutáns vírus, amely kétszer-háromszor fertőzőképesebb, mint a tavasszal 20 ezer magyar áldozatot követelő brit variáns. A járvány nálunk is felszálló ágba került, tehát a negyedik hullám bármelyik nap elindulhat.

– Nagyjából elértük azt a határt, ami a magyar embereknél a vakcinázás elfogadottságát jelenti. Nagyon sok az olyan ember, aki nem érzi szükségét annak, hogy egy ilyen halálozással és ilyen betegségokozó képességgel rendelkező vírus ellen védekezzen. Ez szerintem szíve joga az állampolgárnak – elemezte a kialakult helyzetet a Blikknek dr. Rusvai Miklós virológus.

A várható őszi szigorítások, lezárások ismét rengeteg ember munkáját, megélhetését veszélyeztetnék, így világszerte egyre több szó esik a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről. Orbán Viktor már június közepén bejelentette, hogy az egészségügyben minden dolgozó számára kötelező lesz felvenni az oltást, majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László vetette fel, hogy egyéb munkakörökben is előírhatná ezt a kormány.

Rusvai Miklós szerint ez jogilag sem jelenthet gondot, hiszen már most is vannak olyan foglalkozások, ahol előírásszerűen fel kell venni bizonyos oltásokat.

– Az erdészeknél vagy a vadászoknál is kötelező a veszettség és a kullancs encephalitis elleni oltás. Ezt el kell fogadnia a munkavállalónak – hozott példát a virológus, aki szerint például a pedagógusoknál lehet indokolt a kötelező oltás. – A munkáltató szíve joga így dönteni, és akkor azt el kell fogadnia a munkavállalónak – érvelt Rusvai.

A virológus a teljes lakosság kötelező beoltását viszont nem támogatná a koronavírus-járvány esetében.

– Ne feledjük, átlagosan körülbelül két százalékos halálozási aránnyal rendelkező betegségről van szó, nem arról, hogy a fertőzöttek fele meghal. Akik nem kérnek az oltásból, elsősorban saját magukat veszélyeztetik, hiszen azok közül, akik beoltatják magukat, százezerből csupán két ember hal meg átlagosan a betegségben – mondta. Éppen ezért, szerinte ebben az esetben nem indokolt elvenni az emberektől a szabad döntés lehetőségét.

A szakember szerint vannak még eszközök a kormány kezében, hogy tovább növeljék a lakosság átoltottságát a hőn áhított nyájimmunitás reményében.

– Jó ötletnek tartom, hogy az időseket megpróbálják még egyszer rábeszélni az oltakozásra – kezdte Rusvai. – Jó lenne az oltási regisztráció megszüntetése is, mert az átoltottság nagyon alacsony a szegény, számítógépes tudással nem rendelkező emberek között. Ha a regisztráció kötelezettségét eltörölnék, és ezeknek az embereknek bármikor, amikor háziorvoshoz mennek – például vérnyomást mérni, gyógyszert íratni vagy jogosítványt hosszabbítani – fel lehetne ajánlani az oltást. Ezzel pár százezerrel még lehetne növelni az oltottak számát.