„Az államtitkárságon nem nagyon lehetett olyan kolléga, aki akár csak pletyka szinten nem tudott a dologról. Abban is szinte biztos vagyok, hogy a főosztályvezető feletti vezetői szintek is tisztában voltak mindennel,” vallotta a Schadl-Völner-ügy egyik tanúja, minisztériumi dolgozó.
Ez az ügy egyre cifrább – a császár „egyre meztelenebb”, ha még lehet pucérabb annál, amilyen. Ez az egész mocskos ügy messze túlmutat önmagán és kórképet állít fel az egész rendszerről. Tudom, hogy már írtam erről, de ez tényleg egy olyan dolog, ami fölött nem tudok, nem lehet napirendre térni.
Vajon van még valaki, aki elhiszi, hogy ez az ügy nem csak a jéghegy csúcsa, hogy ez valami elszigetelt ügy? Hogy a Schadl-Völner páros rothadt almák voltak az egyébként kifogástalanul egészséges almákkal teli ládában? És hogy a felelősség náluk véget is ért?
Vajon mit mond el az, hogy a minisztériumban köztudott volt, hogy államtitkári irányítással nagyüzemi korrupció zajlik? Milyen rendszer az, ahol a minisztériumi dolgozók szó nélkül tűrik és természetesnek veszik, hogy nekik a törvénytelenségben részt kell venniük? Vajon milyen mentalitást, hozzáállást, gerincet tükröz ez?
És mit mond el a kormányról és annak vezetőiről az, ha még a saját dolgozóik, csinovnyikjaik is úgy gondolják, hogy ezt így lehet csinálni?
Mit mond el a hazai médiaállapotokról, hogy a sajtó jelentős része némán hallgat erről az egészről?
És végül, de nem utolsósorban: mit mond el a magyar népről, hogy vállat vonogatva tűri, hogy ezek a nettó bűnözők, akik a kormányt vezetik, minden felelősségrevonás, következmény nélkül megússzák? Mit mond el az országról, ahol ezek után még mindig Varga Juditnak hívják az igazság(!!!!)ügyi minisztert, és Orbán Viktornak a miniszterelnököt?
Vajon egy ilyen országban, ahol egyesek elhallgatnak és elhallgattatnak, mások meg lojálisan hallgatnak és agyonhallgatnak, ott vajon bízhatunk abban, hogy ennél jóval nagyobb jogsértéseknek bármilyen következménye lesz? Hogy mondjuk egyszer csak nem kezdenek majd el vagonokba rakni embereket?
Hol a jó francban élünk mi, emberek, de tényleg, valahol Európában?
