Snowden: Bukott miniszterelnökök, Magyarország csúcsának védelme alatt

Egy fokkal ismerősebb lehet magyar szemmel egy másik európai exminiszterelnök, Nikola Gruevszki esete, aki 2015-ben, az akkor még Macedóniának hívott ország élén rendelte el a kormánykritikusnak tartott polgárok illegális lehallgatását titkosszolgálati eszközökkel, írta Edward Snowden, volt CIA-ügynök.

 

A korrupciós bűncselekményekkel is elítélt politikus eleinte tagadta a vádakat, az ellene intézett külföldi támadások részének beállítva a megfigyelési botrányt, de aztán az ellenzék elkezdte nyilvánosságra hozni a bűneit bizonyító hanganyagokat.

 

Az erőszakba fulladó tüntetések hatására számos minisztere lemondott, de Gruevszki megvárta, míg 2016-ban leváltják a kormányát.

Az ügyét a kormányváltást követően különleges ügyészség vizsgálta, amely bizonyítékokat talált arra, hogy a miniszterelnök maga is részt vett az ügyészség és a tanúk megfigyelésében, de a Gruevszkihez hű bírók jó ideig nem voltak hajlandók elfogadóparancsot kiadni ellene. Az útlevelétől így is megfosztott Gruevszkit aztán 2018 októberében kétéves börtönbüntetésre ítélte egy macedón bíróság a korrupciós ügyben, de az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló politikus egy hónappal később, a büntetés letöltésének megkezdése előtt Magyarországra szökött. Bár Macedónia kérte kiadatását, a magyar menekültügyi hatóság szerint Gruevszki valószínűsíteni tudta, hogy hazájában koholt vádak alapján indultak ellene jogszerűtlen eljárások, így példátlanul gyors eljárásban megkapta a menekültstátuszt.

 

 

És akkor azok a kisebb esetek már el sem érik az ingerküszöböt, mint amikor 2017-ben Svédországban két minisztert (belügy, infrastruktúra) váltottak le, miután az informatikai ügyintézés kiszervezése miatt svéd állampolgárok érzékeny személyes adati szivárogtak ki, vagy hogy idén márciusban lemondott a georgiai (oroszul: grúziai) belügyminiszter-helyettes, miután olyan hírek jelentek meg róla, hogy rivális politikusok megfigyelésére és ellenzéki gyűlések szétverésére adott ki utasítást.

Snowden: a demokráciát veszélyeztető technológiától csak globális összefogásban lehet megszabadulni

A Pegasus-botrány a kormánykritikus civilek, újságírók, vállalkozók megfigyelésének emberi jogi és jogállamisági problémáin túl már politikai feszültségeket is okozott. Mexikóban egy ellenzéki elnökjelöltet és kampánycsapatát jelölték ki megfigyelésre, Indiában a regnáló Narendra Modi legnagyobb riválisát, Rahul Gandhit célozták be a kémszoftverrel, de még a Hotel Ruandából ismert, tavaly bebörtönzött szállodatulajdonos, Paul Rusesabagina amerikai lányát is többször lehallgatták a Pegasusszal.

Edward Snowden, volt CIA-ügynök hétfőn a Guardiannek beszélt arról, hogy az elmúlt évtizedben tapasztalt fellendülés a kereskedelmi kémszoftverek piacán nemcsak megkönnyíti az elnyomó rezsimek dolgát tömegek invazív megfigyelésében, hanem már szinte ösztönzi őket a kémkedésre. A modern kémszoftverek olyanok a megfigyelésben, mint a drónok a hadviselésben: ha fizikai jelenlét (betörés, poloskázás) nélkül, sokkal olcsóbban, viszonylag alacsony kockázattal is lehet kémkedni, akkor merészebb dolgok is beleférnek.

Snowden szerint vannak olyan technológiák, amelyek ellen nem lehet védekezni, ezért egyetlen dolgot lehet tenni, megakadályozni a terjedésüket:

 

„Nem véletlenül nincs szabad atomfegyver-kereskedelem.”

 

Az interjúban kifejtette, csak a Pegasushoz hasonló invazív kémszoftverek kereskedelmének globális betiltásával lehet megakadályozni, hogy a mobil operációs rendszerek biztonsági réseinek kihasználásából cégek profitálhassanak, úgy, hogy a valódi biztonsági szakértők továbbra is kutathassák őket. Mint mondta,

 

„ha nem teszünk valamit az ellen, hogy ilyen technológiákat árulhassanak, akkor már nem csak 50 ezer célpont lesz. 50 millió célpont lesz, és sokkal gyorsabban fog megtörténni, mint bármelyikünk gondolná.”