– Budapesten évről évre lassabban lehet eljutni egyik helyről a másikra, mind autóval, mind tömegközlekedéssel. Direkt kiszúrnak az emberekkel, vagy valami szervezési hiba van?
– Az elmúlt években nőtt az autós forgalom Budapesten. Ennek egyik oka az, hogy a gazdasági válság kifutásával, illetve a benzinárak csökkenése következtében újra mind többen használják az autójukat, illetve vásárolnak gépkocsit. Ami miatt – különösen nyáron – mégis úgy tűnhet, mintha direkt állítanák meg a haladást, hogy a különböző felújításokat és munkálatokat párhuzamosan végzik, ráadásul gyakran az alternatív útvonalakat is lezárják. Budapest 2010 előtti vezetésének az volt a stratégiája, hogy a nagyobb munkálatok során a menekülő útvonalakat szabadon hagyja, a Tarlós-féle városvezetés viszont úgy gondolja, hogy egy adott környéket egyszerre kell munkálatok alá venni. Így ugyan a szóban forgó területen gyakorlatilag lehetetlen közlekedni, cserébe viszont rövidebb ideig tart a káosz. A párhuzamos munkálatok oka gyakran az is, hogy a beruházások többsége uniós forrásból valósul meg, ezeknek pedig szigorú határidejük van, és ha elcsúszik egy közbeszerzés, akkor jön a sietség, és összetorlódhatnak az építkezések.
– A városban közlekedve nem tűnnek rövidebbnek a munkálatok.
– A nyári iskolai szünetre időzített munkák esetében, mint a 4-es és 6-os villamos évek óta zajló felújítása, a határidő az iskolakezdés szokott lenni, ezt azért általában sikerül tartani. Persze érthető, hogy nyárra időzítik az építkezéseket, mert olyankor mind az autós, mind a közösségi közlekedés nagyjából a harmadával visszaesik. A számtalan párhuzamos lezárás miatt azonban ezt nem érzékeljük, sőt nagyobb dugókat látunk.
Tovább az interjúra a 168ora.hu