Súlyosabb lehet az ötödik hullám mint a negyedik az omikron szupermutáns miatt!

  • Egyre jobban terjed az omikron Magyarországon, ez különösen jól látszik a budapesti adatokon.
  • Biztos, hogy a következő hetekben nagyon sokan fognak megfertőződni, közülük az oltatlanok és azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik régen kapták meg a második oltást, és nem mentek harmadikért.
  • Lehet, hogy az omikron a deltánál enyhébb tüneteket okoz, de így is sokan fognak kórházba kerülni, és egyéb ellátásokat kell majd elhalasztani, ami mindenkit érint.
  • Az omikront megszenvedő európai országokban meredeken mennek felfelé a fertőzési és a kórházi görbék is. Pedig ők jobb helyzetből vágtak neki az újabb hullámnak.
  • Jó hír, hogy úgy tűnik, ott most kevesebben kerülnek igazán súlyos állapotba.
  • Az optimisták szerint az omikron-hullám elhozhatja a járvány végét, de nagyon nem mindegy, mi történik addig.

Karácsony előtt húszan érkeztek egy budapesti házibuliba, mindnyájan három oltással a karjukban. A következő három napban nyolc vendégnek lett pozitív a koronavírus-tesztje, köztük olyanoknak, akik egyszer már átestek a betegségen.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak a hasonló történetek, mutatva, milyen sebesen terjed az omikron, és mennyire hatékonyan képes átütni a védettséget.

Az európai járványvédelmi központ decemberben úgy becsülte, az év elejére ez a variáns fog dominánssá válni Európában. Nem tudjuk, hogy itthon az új fertőzöttek mekkora százaléka kapta el az omikront és a deltát, de a Budapesten látható meredek emelkedés bizonyára inkább az omikronnak köszönhető.

A fővárosban most másfélszer annyi covidost regisztrálnak naponta, mint karácsonykor. A fertőzési görbe több mint három hétig tartó csökkenés után hamar visszajutott oda, ahol az előző hónap közepén járt, és számíthatunk rá, hogy az emelkedés folytatódni fog. Megkezdődött a járvány ötödik hulláma.

 

 

Országosan még kevésbé látványos a vírus terjedése, de az első jeleket már észrevehettük. November vége óta kedden történt meg először, hogy egy nap alatt több covidost találtak, mint egy héttel korábban. Ugyanez szerdán és csütörtökön is megismétlődött, miközben egyre kevesebb tesztet végeznek, vagyis az összes mintának egyre nagyobb része lesz pozitív.

A december 6-tól 26-ig regisztrált fertőzöttek legnagyobb része, 45 százaléka a 25-49 éves korosztályból került ki. A 65 év felettiek 12 százalékot, az 50-64 évesek 19 százalékot, a 15-24 évesek 11 százalékot, a 15 évnél fiatalabbak pedig 13 százalékot tettek ki. Ez az európai járványvédelmi központ adataiból derül ki, frissebb számok még nincsenek.

A külföldi fertőzési rekordokat látva biztosra vehetjük, hogy az amúgy is alig működő kontaktkutatást és karanténrendszert még nehezebb lesz fenntartani. Ehhez hozzájárul az is, hogy az oltottak – különösen, akik mindhárom adagot megkapták – enyhébb tünetekkel vagy tünetmentesen eshetnek át a fertőzésen, így jelentős részük sosem kerül be a statisztikába. (Ez akkor is igaz, ha patikában vásárolt antigénteszt mutatja ki a fertőzést, akár beoltatta magát az ember, akár nem. Ilyenkor karantén sincs hivatalosan, mindenki maga dönti el, mennyire védi a környezetét.)

Bár világszerte rengeteg kutatás készül az omikron terjedésével és az általa okozott betegség súlyosságával kapcsolatban, sokszor még mindig nehéz egyértelmű állításokat tenni. Mit tudunk eddig?

  • Rengeteg embert megfertőz

Ahol berobbant, ott meredeken növekszik a covidosok száma, elég ránézni mondjuk a dán, a spanyol, a francia vagy a brit adatokra. A magas átoltottság és a szigorítások ellenére ezekben az országokban olyan magasra csapott az omikron-hullám, mint semelyik korábbi variáns. A dánoknál és a briteknél egyhónapos villámgyors felfutás után már lefelé tart a görbe.

Itthon is hasonló ugrásra számíthatunk, pláne úgy, hogy a lakosság kisebb része oltatta be magát, és az intézkedések is jóval visszafogottabbak. Más európai országokban a tömegrendezvények korlátozásával, oltáshoz kötött szolgáltatásokkal igyekeztek időt nyerni az omikronnal szemben, a magyar kormány viszont ennek nem látta szükségét. Orbán Viktor decemberben az oltásokat és a magyar egészségügy kapacitásait emlegette, miután megkérdeztük, hogyan készülünk az ötödik hullámra, ami úgy indul be, hogy le sem csengett a negyedik.

Tavaly év elején ugyanez volt a helyzet: a második hullám belecsúszott a harmadikba, ami a magyarországi járvány eddigi legsúlyosabb pusztítását hozta. Azóta persze sok minden változott, rengetegen megkapták az oltást, és sokan átestek a betegségen, ami ad valamekkora, bár nehezebben kiszámítható védettséget.

  • Kevésbé pattan le a védettekről

Egy nagyszabású dániai kutatás arra jutott, hogy az omikron nem annyira az alapvető tulajdonságai miatt terjed ennyire gyorsan, hanem azért, mert a deltához képest ügyesen cselezi ki az oltással megszerzett védettséget.

Bizonyították azt is, hogy a háromszor oltottak kevésbé fertőződnek meg, vagy ha mégis, kevésbé adják tovább a vírust, mint a kétszer oltottak, pláne az oltatlanok. Nem véletlen, hogy a világ vakcinával jól ellátott felén ennyire hangsúlyozzák a harmadik oltás fontosságát, ideértve Magyarországot is. Sőt, Izraelben a 60 év felettiek, az egészségügyi dolgozók és az immunkompromittált betegek már a negyedikért is jelentkezhetnek.

Itthon 3 millió 184 ezer ember, a teljes népesség harmada kapott három oltást. 2,8 millióan rendelkeznek két oltással, közülük 2,3 millióan négy hónapnál régebben kapták meg a másodikat, azóta valamelyest biztosan megkopott a védettségük. 3,5 millió ember teljesen oltatlan, továbbra is ők vannak a legnagyobb veszélyben. A nagyobb kockázatnak kitett idősek közül is sokan védtelenek. Majdnem minden ötödik 60 év felettinek csak egy oltása van, vagy egy sem.

A jelek szerint a korábbi betegséggel megszerzett védettség is kevésbé hatékony az omikronnal szemben.

És ha enyhébb?

Az elmúlt hetekben a világ számos pontjáról érkeztek adatok, amelyek azt mutatják, hogy az omikron kevésbé veszélyes az egészségre a deltához képest. Több kutatás kimutatta, hogy az omikron kevésbé a tüdőt, inkább a felső légúti sejteket támadja meg. A súlyos megbetegedés kockázatának csökkenéséről számoltak be Dél-Afrikában, SkóciábanKanadában, Dániában és Angliában is. Viszont érdemes figyelembe venni, hogy:

  • ez nem biztos, hogy önmagában az omikronnak köszönhető (a kórházi adatokat az oltottság és a természetes védettség mértéke, a társadalom átlagéletkora, a korlátozások és még egy sor más dolog befolyásolhatja),
  • ha a deltánál enyhébb megbetegedést is okoz, még mindig súlyosabb lehet a korábbi variánsoknál, és
  • lehet, hogy az omikron arányaiban kevesebb embert küld kórházba, de ha nagyon sokan elkapják, akkor sokan is fognak megbetegedni – és ez annál inkább igaz, minél több oltatlan vagy régen beoltott ember találkozik a vírussal.

Hosszabb távú, optimista előrejelzések szerint elképzelhető, hogy az omikron-hullám lesz a járvány utolsó nagy megpróbáltatása, annyian fognak valamiféle immunitást szerezni. Erről beszélt mostanában a francia egészségügyi miniszter és a fent említett dániai kutatás vezetője is. Azért sok a bizonytalanság: a világ jelentős részében sokkal alacsonyabb az oltottság, mint nyugaton, ami valószínűsíti újabb és újabb variánsok felbukkanását.

De ha az omikron után tényleg megbékélhetünk, akkor sem mindegy, mi történik addig.A magyar járványmatematikai előrejelzések alapján a fertőzőképesség növekedésén és a védettség elkerülésén összességében többet fogunk veszíteni, mint amennyit az enyhébb tüneteken nyerünk. „Tehát még a súlyosság mérsékelt csökkenése esetén sem kerülhető el a kórházak magas szintű terhelése ilyen magas növekedési ütem esetén” – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus a Portfoliónak. (Oroszi a minisztériumi elemzőcsoportnak is tagja.)

Szerinte hatékony intézkedés lenne „védettségi igazolványokhoz kötni a zárt közösségi terekben tartózkodást”, és gyorstesztelni csoportos események előtt. „Emellett minden olyan fertőzésmegelőzési intézkedést is javasolt újra bevezetni, amit a második és harmadik járványhullámban is alkalmaztak a magas kockázatú emberek védelmére és a terjedés visszaszorítására”. Ezeket a javaslatokat még decemberben fogalmazta meg, azóta nincs jele, hogy a kormány megfogadná őket.

Mit hozott máshol az omikron?

Érdemes megnézni, hogyan alakulnak a kórházi adatok az omikront megszenvedő Dániában, Spanyolországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában. A dánoknál a kórházban ápolt covidosok száma az egy évvel ezelőtti – amúgy nem túl magas – rekordot közelíti. A spanyoloknál már többen vannak kórházban, mint a nyári és a tavaszi hullám csúcsán, de a briteknél és a franciáknál is látszik az emelkedés.

Érdekes, hogy az intenzív ápolásra szoruló betegek száma a briteknél inkább stagnál, a dánoknál enyhén, a franciáknál és a spanyoloknál pedig meredekebben növekszik.

Négy ország alapján nehéz megjósolni, mi lesz itthon, de az biztos, hogy mindnyájan erősebb védettséggel vágtak neki az omikron-hullámnak. A spanyolok és a franciák nagyjából úgy állnak harmadik oltásokkal, mint mi, a dánok és a britek viszont sokkal jobban. Mindenhol magasabb a kétszer oltottak aránya, és mindenhol nagyobb arányban oltották be az időseket is.

Angliában a magyarhoz hasonló intézkedések voltak érvényben az omikron érkezésekor (beltéri maszkhasználat, védettségi igazolvány a bulikban), bár erősen javasolták az otthoni munkavégzést és a gyakori tesztelést. Azóta az iskolákban is előírták a maszkviselést. (Skóciában, Walesben és Észak-Írországban ennél jóval szigorúbbak, a tömegrendezvényeken létszámkorlátok vannak, ha egyáltalán megtarthatják őket.)

Franciaországban januártól ahol csak lehet, kötelező a home office, és legfeljebb kétezren vehetnek részt beltéri rendezvényeken. Macron elnök közben nagyon szigorú korlátozásokat ígér az oltatlanok számára.

A spanyol központi kormány decemberben visszahozta a kültéri maszkviselést, ami szakértők szerint inkább látszatintézkedés. A katalán kormány viszont létszámkorlátot vezetett be például az éttermekben és a sportrendezvényeken.

Dániában az éttermek is kérik a covid-igazolványt és a maszkviselést, egyes kulturális intézményeket bezártak, és az iskolákban is kötelező a maszk a közösségi terekben.

 

Az angol kórházi tapasztalatok érdekes tanulságokkal szolgálnak. Chris Hopson, az ottani egészségügyi rendszer területi vagy feladatalapon szétvált szervezeti egységeit képviselő NHS Providers vezetője többször is a Twitteren magyarázta, milyen problémákkal néznek szembe.

Legutóbb, január 3-án már látható volt, hogy London után az ország többi részén is emelkedik a kórházban ápolt covidosok száma. Egy hét alatt összességében 75 százalékos volt a növekedés, de több térségben a 100 százalékot is meghaladta.

Bár jóval kisebb a nyomás, mint egy évvel ezelőtt, ahhoz elég nagy, hogy felfüggesszék a halasztható ellátásokat. Az omikron terjedése miatt nagyon sok egészségügyi dolgozó kerül karanténba Angliában, ezért több helyen alapvető szolgáltatásokat szüneteltetnek.

Hopson december végén azt írta, az egészségügyben most jobban tartanak a személyzethiánytól, mint önmagában a betegáradattól.Az egyéb ellátások szüneteltetése lassan két éve probléma Magyarországon is. Néhány hónapnyi szünetet leszámítva az egészségügyi rendszer szinte teljesen a covid-ellátásra koncentrál, ez a negyedik hullámban sem alakult másképp, aminek 60 százalék körüli oltottsággal és nagyon enyhe korlátozásokkal vágtunk neki. Nagy kérdés, hogyan lehet kikeveredni ebből a körforgásból, ami hosszú távon rengeteg egészségügyi kockázattal jár, láthattuk a nyári fellélegzéskor is.

Jó hír, hogy Angliában nem elsősorban idős, súlyos állapotú betegek tömegei kerülnek kórházba, és az idősotthoni fertőzések is viszonylag enyhén zajlanak. Az ábrán is láttuk, hogy az intenzív ápolásra szorulók száma nem növekszik annyira meredeken, ami optimizmusra ad okot, de mint Hopson írta, továbbra is nagy a bizonytalanság.

Hopson szerint feltűnően sok olyan beteg van, akik a covidtól függetlenül kerülnek kórházba, majd odabent kiderül róluk, hogy valójában tünetmentes pozitívak. Az ellátásuk persze nem jelent olyan kihívást, mint a súlyosabb covidosoké, de őket is el kell különíteni, ami egy ponton túl nem egyszerű feladat.

 

 

Spanyolországban egyelőre csak néhány helyen kellett felfüggeszteni a halasztható ellátásokat, de az El País által megkérdezett szakértők arra számítanak, hogy a hónap végén többfelé szükség lehet rá. A számítások alapján január közepétől csökkenni fognak az esetszámok, ami azt jelenti, hogy az intenzíves terhelés további 2-3 hétig növekedni fog. Ezzel együtt Spanyolországban is igaz, hogy a kórházi betegeken belül most kevesebben vannak súlyos állapotban, mint korábban.

A beszámolók szerint az intenzívre kerülő betegek többnyire ugyanolyan állapotban vannak, mint a korábbi hullámokban, esetleg valamivel gyorsabban gyógyulnak. Felerészben oltatlanokról van szó, a többiek szinte kizárólag idősek, akik nem adatták be a harmadik dózist. (Az 50 százalék kevésnek tűnhet, de Spanyolországban nagyon magas az oltottság, ezért nagyobb eséllyel találnak oltottakat a betegek közt. Ha mindenkit beoltanának, minden beteg oltott lenne, ez mégsem árulna el semmi rosszat az oltásokról.)

A franciák szintén arra számítanak, hogy ha január közepétől enyhül a járvány, februárban akkor is nagyon sokan lesznek kórházban. Ez a többi, télen amúgy is megszaporodó betegséggel együtt nagy terhet jelenthet az egészségügyi rendszer számára.

Dániában a korábbi járványhullámok is nagyon enyhék voltak nemzetközi összevetésben, ezért a mostani rekordközeli állapot sem jelent megoldhatatlan feladatot.