Szakszervezetek: Az állami szférában dolgozók béremelést és érdekegyeztetést követelnek

Az állami szférában dolgozók – közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai – a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek – hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön, Budapesten.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a Karmelita kolostor előtt tartott eseményen elmondta, a költségvetési területen a tudást, a magasabb kvalifikációt nem ismerik el, ezért szükségesnek tartja a diplomás minimálbér bevezetését. A költségvetésben megvan rá a keret, hogy a korábbi javaslatuknak megfelelően állapítsák meg a béreket: a minimálbér összegénél 30 százalékkal legyen magasabb a garantált bérminimum, ennél pedig újabb 30 százalékkal magasabb a diplomás minimálbér.

A diplomás minimálbér bevezetéséről tárgyalni akarnak az állami szféra ágazatinak képviselőivel, de leginkább Orbán Viktor miniszterelnökkel – tette hozzá a szakszervezeti vezető.


Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, a kormányhivatali dolgozók az idei 20 százalékos illetményemelésen kívül, egyebek mellett garantált, jogszabályba foglalt béremelést követelnek, amelynek minimuma a mindenkori átlagkereset emelkedése lenne. Ezen felül kérik, hogy számukra is emeljék 400 ezer forintra a cafeteria összegét a jelenlegi 200 ezer forintról.

Bárdos Judit, a Belügyi-, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke arról beszélt: 2008 óta nem változott az ágazatban a szolgálati törvény 38 650 forintos illetmény alapja, az ágazatban megszűnt a közalkalmazotti lét és az elmúlt években egyre nőtt a létszámhiány. Felidézte, az elmúlt 1,5 évben a kormány betiltotta a közszolgálat elhagyását, a rendelkezés a rendvédelemre és az egészségügyre is vonatkozott. Ez a tiltás azonban pénzügyi ellentételezés nélkül felgyorsította az igényt a pálya elhagyására.

Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának elnökhelyettese elmondta, 2014-óta nem emelkedett a tanárok bére, ugyanis a vetítési alapot abban az évben az akkori minimálbéren befagyasztották. Most egy öt esztendeje általános iskolában tanító pedagógus bére 240 forinttal haladja a meg a garantált bérminimumot. Ezért követelik, hogy béreiket igazítsák a mindenkori minimálbérhez – jelentette ki.

Arra is kitért, hogy nagy gondot jelent a jelentős tanárhiány, mert így a pályán maradók óraszámai emelkednek, sok a helyettesítés, miközben a helyettesítési díjakat is eltörölték. Mindezek mellett pedig nagyon hiányzik az érdekegyeztetés, ezért követelik, hogy a szakmai szervezeteket, a szakszervezeteket vonják be az őket érintő kérdésekbe – mondta a PDSZ képviselője.

Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke közölte, az MVM Csoport július 1-jétől négy, jövőre pedig hat százalékos bérfejlesztésre tett ajánlást, ez idén a dolgozóknak – mintegy 6000 embernek – reálbércsökkenést jelent. Az ajánlat elfogadása a dolgozók számára életkörülményeik romlását idézi elő. Ezek az ajánlatok nem ismerik el a munkavállalók erőfeszítéseit, ezért megalázóak és elfogadhatatlanok – mondta Szilágyi József.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, az idei, elhúzódó minimálbér-tárgyalások tükrében meglepte Orbán Viktor bejelentése, amelyben a minimálbér 200 ezer forintra emeléséről beszélt. A szakszervezeti vezető ezért erről és a közszolgáltató vállalkozások helyzetéről is tárgyalni akar a kormánnyal.