Szégyen ami nálunk megy

Előre elnézést kérek az érzékenyebb lelkű olvasóimtól a vulgaritásomért, de ezt nem lehet máshogy mondani: k.baszottul mérges vagyok Matolcsy Györgyre!
Szégyellje el magát! Szégyellje magát, de jó alaposan!
Milyen alapon vár, kér és fogad el fizetésemelést a jegybank elnöke, amikor körülötte romokban az ország, és romokban a gazdaság? A jegybank „olyan jól” végzi a munkáját, hogy a forint hétről hétre történelmi mélypontokat él meg, a banki kamatok pedig úgy elszálltak, hogy egyrészt milliós fizetést kell felmutatni egy átlag hitel felvételéhez is, másrészt több millió forinttal drágult a kölcsönpénz, így pont azokat nyomorgatja a rendszer, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a segítségre, s nem utolsó sorban kamatstopot kellett bevezetni, mert a változó kamatozású törlesztők átlag 50-60%-kal emelkedtek.
Tébolyda!
Persze nem minden Matolcsy György sara, rendesen benne van ebben az egész kormány, meg a gazdaságra gyakorolt post-covid tünetek és persze a háború… De azért amikor így elszabadul a gazdaság, akkor engedtessék meg, hogy a jegybank elnökének is legyen ebben valamiféle elszámolnivalója az emberek felé!
Legalábbis ez így működne egy normális munkahelyen és egy vállalkozásban is. Ha rosszul megy a szekér, ha hibázik az ember, vagy legalábbis nem tudja jobban végezni a munkáját az erőpróbák során, akkor annak is örül, ha megtarthatja a fizetését, nemhogy több pénzért tartsa a markát!
Valószínűleg Magyarország az egyetlen olyan állam, ahol a kormány az adóbeszedés és szabályozás szintjén ugyan profitorientált cégként működik, de a saját felső körbe tartozó tisztségviselőinek javadalmazásakor inkább karitatív szervezetként funkcionál.
Már az is elég bicskanyitogató volt, amikor a válság berobbanása környékén szépen megemelték Orbán Viktor és az összes kormányzati csatlós bérét (gondolom azért, hogy tudják fizetni a rezsit), de az, hogy most itt a sz.r tenger közepén evezve, amikor akkora bajban van az ország, hogy miniszterek mondanak le, minisztériumok szűnnek meg, mert sokan már menekülnek a süllyedő hajóról, na akkor az már egyenesen nonszensz, hogy az a fő téma, miként és mennyivel kell megemelni a jegybank elnökének fizetését, ami persze egyébként magával vonz még több tucat fizetésemelést, ugyanis sok-sok magas rangú tisztségviselőnek a bérét éppen a jegybank elnökének fizetéséhez mérik, és az alapján emelik.
Mindeközben állandóan azt halljuk: NINCS PÉNZ.
Nincs pénz a pedagógusi bérek rendezésére, nincs pénz a rezsitámogatásra, a közintézmények és az iskolák tisztességes felfűtésére… nincs pénz semmire.
Hogy is van ez?
Valaki magyarázza már el nekem!
Bizony nekem is volt olyan időszakom kezdő vállalkozóként, hogy amikor béremelést kért a kolléga, azt kellett mondanom: most nem megy. Mert tényleg nem volt rá pénz.
De tudjátok, hogy miért nem hagyott ott a munkavállaló?
Mert látta, hogy én magam nem hogy több pénzt nem veszek ki a rendszerből, de igazából azt is bennhagyom, ami járna a munkámért.
Tehát mikor azt mondtam, hogy most nincs pénz, akkor nem hazudtam. Nem csak számára nem volt pénz. Nem az ő kárára vettem magamnak új autót, vagy mentem el az év végén egy egzotikus nyaralásra.
Maradt, mert látta, hogy mennyire töröm magam, hogy jobb legyen. Hitt benne, hogy ha ennyi mindent megteszek, ha ennyi áldozatot vállalok, akkor majd jobban fut a szekér. Így is lett. Aztán lett fizetésemelés, és végre én is újra pénzt tudtam kivenni a vállalkozásból.
A való világban ez így működik. Nincs fizetés, pláne nem fizetésemelés, ha nincs miből. Ha a vállalkozó magának képes extra juttatást adni, akkor jutna a dolgozónak is. Ha a dolgozónak nem jut, akkor magának sem adhat!
Így kellene ennek működnie kormányzati berkekben is!
Nemhogy fizetésemelést, de fizetést sem nagyon kellene kapniuk a politikusoknak és az elit tisztségviselői rétegnek a mai gazdasági helyzetben!
Szégyen, ami nálunk megy!

József Felföldi