Szél Bernadett: Na mi is ez a kínai entyempentyem?

Egy friss bírósági döntés szerint a kormánynak ki kell adnia az épülő Budapest-Belgrád vasútvonal adatait, hacsak nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást. A kínai hitelből megvalósuló beruházásról szinte semmit sem tudni. A kabinet mintegy 750 milliárd forintos költségvetéssel számol.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még tavaly szeptemberben indított pert a Külügyminisztérium ellen. Azt akarta elérni, hogy hozzák nyilvánosságra az iratokat. A bíróság most úgy döntött, az államnak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését szerinte veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala – vette észre az Átlátszó.

A per október 7-én folytatódik, de Szél Bernadett szerint most jó esély látszik arra, hogy a kormánynak színt kell vallania. A titkolt adatok között van például a megvalósíthatósági tanulmány is. A nyilvános információk alapján, a beruházás Peking érdekét szolgálja.

Néhány hete egyébként tendert írt ki a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi, északi szakaszának kivitelezésére a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. A magyar-kínai vegyesvállalat honlapjára feltöltött felhívásból az is kiderül, hogy éppen egy hét múlva, szeptember 20-án van az ajánlatok vagy részvételi kérelmek benyújtásának határideje. A nyílt eljárás a Ferencváros állomás és Soroksár közötti rész tervezésére és építésére vonatkozik. A külön tendereztetést – információk szerint – az indokolta, hogy a folyamatot össze kellett hangolni a fővárosi HÉV-fejlesztésekkel.

A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás 166 kilométeres magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása a magyar és a kínai kormány között született egyezmény szerint történik. A projektet lebonyolító Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-ben a MÁV Zrt., a China Railway International Corporation (CRIC), illetve a China Railway International Group (CRIG) szerzett tulajdonrészt.

A tavaly tavasszal a kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból finanszírozza a magyar állam. Az úgynevezett déli szakasz, tehát a Soroksár és Kelebia közötti rész mintegy két milliárd dolláros tervezési és kivitelezési szerződését még 2019 nyarán írták alá.