Szinte semmi megtakarításuk nincs a magyaroknak!

Továbbra is mélyponton van a megtakarítási hajlandóság, csak az emberek 40 százalékának van valamilyen pénzpiaci megtakarítása. Az OTP Öngondoskodási Index felmérése szerint a pandémia alatt sokan az elkölteni nem tudott pénzekből takarítottak meg, ám hiába akarják ezt az összeget nem felélni, az infláció szép lassan megeszi ezeket a félretett pénzeket. Dermesztő, hogy az emberek háromnegyede szerint az állam feladata az időskor anyagi biztonságának biztosítása, harmaduk annak ellenére csak az állami nyugdíjból fog véleménye szerint megélni, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez.

Miközben a hivatalos statisztikák szerint csúcson van a lakosság megtakarítása, továbbra is a mindenkori legalacsonyabb értéknek számító 40 százalékon áll azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással – derült ki az immár évtizedes múltra visszatekintő OTP Öngondoskodási Index felmérésből.

Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint az elmúlt években nem igazán változott a megtakarításokkal rendelkezők aránya, ám az azonban kedvező, hogy a tavalyi felméréshez képest 35 százalékról 27 százalékra csökkent azok aránya, akiknek romlott az anyagi helyzete a koronavírus járvány hatására. Emellett 2-ről 11 százaléka ugrott azok aránya, akiknek anyagi helyzete javult is a válság elejéhez képest.

Az infláció felzabálja a pandémiás megtakarításokat

A pandémiára egyébként a megkérdezettek 83 százaléka a kiadások visszafogásával válaszolt, 57 százalékuk az otthoni, 20 százalékuk a pénzügyi instrumentumokban tartott megtakarítások felhasználásával élte túl a problémás hónapokat. Az érintettek 25 százaléka a költések visszafogásából takarított meg új összegeket. Ugyanakkor ennek jó része nem volt tudatos, hiszen sokan azért „spóroltak”, mert nem volt hol elkölteni a pénzeket.

Más országokhoz képest kedvezőnek hat, hogy az elmúlt hónapok eseményei miatt megtakarítók 54 százaléka nem tervezi a félretett összeg elköltését, 25 százalékuk olyan dologra költ, amelyre szüksége van, de korábban nem tudta volna beszerezni és mindössze 14 százalékuk véli azt, hogy a pénzből pótolja az elmúlt hónapok elmaradt élményeit. Ugyanakkor a kényszerűen képződött megtakarítások jelentékeny részét a válaszok szerint elviszi majd az emelkedő infláció.

Az emberek majd’ harmadát az élvezetek habzsolására tanította a járvány

A válság két részre osztotta a társadalmat. A járvány negatív hatásai sokakban felerősítették a felkészülés fontosságát. A válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy jobban figyel a kiadásaira. Meglepő viszont, hogy markánsan erősödött, s 29 százalékra jutott azok aránya is, akikben a „carpe diem – élj a mának” érzést erősítette fel a járvány. Utóbbiak aligha lesznek érdemi megtakarítók, ellenben a fogyasztói társadalom profitálhat mentalitásukból.

AKIK TUDATOSAN TERVEZNEK GONDOLKODNI, AZOK ÉLETBIZTOSÍTÁSOKBA, VAGY ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI MEGTAKARÍTÁSOKBA HELYEZTÉK, HELYEZNÉK LEGINKÁBB A PÉNZÜKET.

 

Bár egyelőre minimálisan nő a lekötött betétek állománya, ám az érintettek 39 százaléka ezt az instrumentumot is megjelölte, mint vonzó célpont. Az érintettek 73 százaléka szerint azért nem érdemes pénzpiaci megtakarítást keresni a megspórolt összegre, mert túl kicsi az összeg ahhoz, hogy érdemes legyen befektetni. Kovács Antal szerint vizsgálataik azt mutatják, hogy nem a kamat nagysága (pontosabban alacsony volta) tartja távol az embereket a lekötött betétektől, hanem az, hogy azt akarják, hogy mindig hozzáférhető legyen a pénzük. Ha nem így lenne, akkor sokkal magasabb lenne az állampapírok és az átlagosnál jóval magasabb hozamot biztosító befektetési alapok állománya.

 

 

 

A tudatos pénzügyi tervezést (és a kényszert) mutatja az, hogy a válaszadók 37 százaléka az egészségügyi ellátásban komoly segítséget jelentő egészségpénztári megtakarítást jelölte meg a legmegfelelőbb helyként a frissen képződő megtakarítások felhasználására.

Kevés lesz a nyugdíj, de nem teszünk félre – majd az állam megoldja

Semmiképpen sem kerültünk közelebb az elmúlt 10 évben kialakult nyugdíj paradoxon feloldásához – kommentálta a felmérés évek óta legmegdöbbentőbb adatát Kovács Antal. Miközben az emberek 63 százaléka szerint az állami nyugdíj bizonyosan nem lesz elég arra, hogy a nyugodt időskor megélhetését biztosítsa, a válaszadók 35 százaléka továbbra is csak az államtól kapott havi juttatásból tervezi az öregkort. Az érintettek 26 százalékának fogalma sincs, miből fog megélni a szép években, 22 százalékuk reméli, hogy tud majd valahol dolgozni. Mindössze 12 százalékuk számol valamilyen befektetésből származó kiegészítéssel, s tizedük valamilyen egyéb – például ingatlankiadásból származó – jövedelemmel egészítené ki az állami nyugdíjat.

A legnagyobb gondot a felelősség hárítás jelenti: a válaszadók több, mint háromnegyede, 76 százalékuk úgy véli, felmentheti magát, mert a biztos öregkor biztosítása az állam feladata.

A paternalista elképzelések miatt az egyén felelősségét hangsúlyozók aránya rekor alacsony szintre, 19 százalékra csökkent. A válaszadók 2 százaléka pedig a gyermekeitől várja el, hogy a neveltetésükért „cserébe” gondoskodjanak róluk időskorukban.