Szlávik János: nem csitul a járvány, a második hullám után itt a harmadik

A jelenlegi ütemnél gyorsabban kell majd oltanunk, és akkor elképzelhető, hogy nyáron már fellélegezhetünk, de ez nagyon optimista becslés – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember beszélt az oltás körülményeiről, a mutációk veszélyéről, az újabb vakcinák esélyéről és arról is, hogy jön az új, monokronális terápia.

 

Ön már kapott oltást. Hogy érzi magát?

Kiválóan.

Semmiféle mellékhatás?

Semmiféle mellékhatás, és nemcsak ezért érzem magam kiválóan, hanem miután eltelt lassan két hét az első oltás óta, már némi védettségem van, és ez borzasztó nagy örömmel tölt el. Ráadásul azok a félelmeim is elmúltak, hogy én esetleg, ha megbetegszem, akkor kórházba kerülhetek, és a saját kollégáimnak kell ápolniuk, mert ettől féltem a legjobban.

Mihez lehet hasonlítani ezt az örömöt, amikor az ember úgy érzi, hogy egy ilyen év után szerzett valamiféle védettséget?

Az egy fantasztikus érzés, mert hihetetlen biztonságot ad. A jelenleg Magyarországon elérhető Pfizer/BioNTech vakcinánál a második oltást követő egy hét múlva alakul ki az a bizonyos 95 százalékos védettség, ami azt jelenti, hogy esetleg megfertőződhet az is, aki megkapta a védőoltást, de az egészen biztos, hogy nem lesz súlyos beteg és nem fog meghalni a fertőzés következtében.

Milyen felvenni az oltást, mondjuk, egy átlagos, szezonális influenzához képest?

Az ember az élete során elég sokféle oltást kap, és azokhoz képest ez az oltás jóval kevesebb kellemetlenséggel jár. Például egy átlagos védőoltásnál fél-egy milliliter oltóanyagot szoktunk kapni. Ez az oltás 0,3 milliliter, azaz még kevesebb. Ezt a felkarunkba injektálják be egy egészen picike tűvel, nagyon sok ember szinte meg sem érzi az oltást. Nem csíp, nem fáj. Természetesen ennek is lehetnek mellékhatásai. Néhány esetben kipirosodás, kis gyulladás, izomfájdalom, izomláz, esetenként másnap egy kis fejfájás vagy hőemelkedés, de ezek átmeneti mellékhatások, általában egy napon belül el szoktak múlni.

Meddig kell az oltóponton maradni ahhoz, hogy kiderüljön, hogy nincs-e valami súlyos mellékhatás?

Az oltóponton maradás minden védőoltásra vonatkozik. Általában negyedóra az az idő, amíg kiderül, hogy esetleg valakinek valamilyen allergiás reakciója van az oltásra. De az összes eddig regisztrált koronavírus elleni oltás közül ez a Pfizer/BioNTech tartalmazza a legkevesebb anyagot, hiszen itt csak egy aprócska hírvivő RNS-ről és egy becsomagoló lipidrétegről van szó. Magyarul erre várható a legkevesebb allergiás reakció.

Az esetleges allergiás reakció kezelése ugyanúgy történik, mint bármilyen más oltásnál?

Természetesen ez minden oltásnál kötelező. Allergiás reakció előfordulhat, de ezek nagyon ritkák. Már több mint hárommillió ilyen oltást adtak be, és nem számoltak be súlyos allergiás reakcióról. Természetesen előfordul, hogy valaki kipirosodik, szívdobogás-érzése támad, gombócérzés a torkában, ilyenkor jelen kell lenni a helyszínen orvosnak és azoknak a készítményeknek, amelyekkel ezeket a reakciókat meg lehet szüntetni.

Ilyen pici beadott mennyiségnél lehet érezni, hogy ez egy hideg oltás?

A beadás előtt szobahőmérsékletre kell melegíteni, úgyhogy nem lehet érezni, és ilyen pici mennyiségnél még azt a bizonyos nyomást vagy feszítést sem lehet érezni, ami általában egy védőoltás beadásával jár, és nem is csíp. Még leragasztásra sem nagyon van szükség, nem szokott vérezni.

Mennyire szigorú elszámolású ez az oltóanyag?

A személyzet nagyon komoly kiképzésen vett részt. El kellett pontosan magyarázni, hogy kell bánni az oltóanyaggal, hogy kell kivenni a mélyhűtőből, hogy kell kezelni, hogy kell az ampullából öt emberre való adagot kiszívni, hogy kell hígítani, ezek egészen pontos mechanizmusok, amelyeket be kell tartani. Egy ampullában öt emberre való oltóanyag van, ez nagyon fontos dolog, mert ez meggyorsítja a védőoltások beadását. Ennek gyártási okai vannak, sokkal több hatóanyagot lehet így legyártani rövidebb idő alatt, könnyebb szállítani, könnyebb tárolni.

Az ampullában folyékony sűrítmény van vagy szilárd anyag, amit hígítani kell?

Ez egy folyékony állapotú oltóanyag, amit hígítani kell.

A hígítás után injektálják be az emberbe?

Bizonyos időn belül. Rendkívül szigorú időszabályok is vannak, ha előállítjuk az oltóanyagot, hat órán belül be kell adni. Ez nagyon komoly logisztikai kihívást jelent az oltóközpontoknak.

Van mindig elegendő oltandó ember, akire el lehet használni? Magyarán: nem mehet pocsékba semmi?

Nem mehet pocsékba semmi, erről szól a regisztráció. Az embereket időre hívják be, természetesen előfordul, hogy valaki nem tud elmenni, de mindig van arra mód, hogy valaki előrébb kerüljön a sorban, és beadjuk neki az oltást.

Van-e elegendő megfelelő minőségű tű és fecskendő ahhoz, hogy le lehessen oltani a teljes mennyiséget?

Ennyi tűnek, fecskendőnek, eszköznek kell lennie az egészségügyben. Ez nem jelent problémát. A szűk kapacitás az oltások előállítása, sőt, esetenként az a bizonyos ampulla, amelybe az oltásokat tárolják és szállítják, ez nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésére az emberiségnek.

Mi a probléma, az másfajta üvegből van, mint, mondjuk, egy sörösüveg?

Természetesen. Ez mikrokristály kvarchomokból van, amit a világon nem mindenhol lehet megtalálni, és sajnos éppen ezért a gyógyszergyárak előre elkezdték gyártani az oltóanyagokat hónapokkal a regisztráció előtt, mert nagyon jól tudták, ahogy telik az idő, ebből esetleg hiány lesz.

A lehetséges mutáció ellen jó az az oltás, amivel most oltanak?

A koronavírusok folyamatosan mutálódnak, ez az RNS-vírusoknak a sajátja. Egyelőre a kutatók azt állítják, hogy ezek a mutációk nem érintik azokat a területeket, amelyek a védőoltással érintettek. Tehát a jelenlegi mutánsok is érzékenyek lesznek az védőoltásokra. Nem zárható ki azonban egy nagyobb fajta mutáció, általában akkor történik ez, amikor valamilyen ugrás történik az átvitelben: az emberi koronavírus emlősállatba jut és az emlősállatból visszakerül az emberre. Ilyenkor történhet olyan nagy mértékű mutáció, amely megváltoztatja ezt a bizonyos tüskefehérjét, és ez érintheti esetleg a védőoltásokat. Akik a védőoltásokat kifejlesztették, azt vallják, hogy ilyenkor aránylag gyorsan lehet erre reagálni és négy-hat héten belül meg lehet változtatni a védőoltás összetételét úgy, hogy az ismét hatékony legyen a mutáns vírusok ellen.

De ahhoz először detektálni kell a mutáns vírust.

Folyamatosan vizsgálni kell ezeket a vírusokat, a génszekvenciájukat kell megállapítani. Magyarországon is folynak ilyen kutatások. Eddig nem találtak az Angliában észlelt mutánsvírushoz hasonló elváltozást, de miután a szomszédos országokban már megjelent, elképzelhető, hogy Magyarországon is vagy jelen van, vagy nemsokára kimutatható lesz. Egy sokkal gyorsabb terjedésű vírustörzsről van szó, a betegség lefolyása nem súlyosabb, viszont nagyon gyorsan nagyon sok ember megbetegedhet és adhatja tovább a vírust.

Továbbra is az a cél, hogy az ellátóhelyeket, a kórházakat ne terheljük túl?

Most is ez a cél, és nem dőlhetünk hátra, mert nem tudhatjuk azt, hogy mi lesz a következő napokban, hetekben. Elég, ha ránézünk néhány európai országra, és látjuk, hogy igazából nem csöndesedett el a járvány, hanem azonnal a második hullám után következett a harmadik. Nem tudom, hogy Magyarországon mi lesz, de meg kellene akadályoznunk azt, hogy komolyabb harmadik hullám kialakuljon.

Az oltás első szakaszának elindulása mikor fogja enyhíteni az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást?

Csak ha az oltási sorozat eljut az idős emberekig, akkor lehet számítani arra, hogy kicsit csökken a járvány intenzitása. De összességében a lakosságnak 60-70 százalékban vagy át kell esnie a betegségen, vagy meg kell kapnia az oltást ahhoz, hogy nagyobb járvány már ne alakuljon ki. Ez szerencsés esetben a nyáron elérhető, szerencsétlen esetben pedig valamikor az ősz folyamán.

Ez azt jelenti, hogy amíg ez az átoltottság meg nem történik, addig ugyanúgy tartanunk kell a maszkviselést, kézhigiénét, távolságtartási szabályokat?

Valóban, és amíg ez meg nem történik, addig azok is, akik be vannak oltva, használjanak maszkot. Egy 95 százalékos védőoltás hatékonysága azt jelenti, hogy még az oltottak között is lesz néhány ember, aki megfertőződik és esetleg továbbadhatja a fertőzést, ezért a maszkhasználat javasolt mindenkinek. Természetesen én is használok maszkot, hiába vagyok beoltva és akkor is fogok, ha a második oltást megkapom, de teljesen más érzés az, hogy az ember tudja, nála már súlyos szövődmény nem alakulhat ki.

Az első adagnak van-e olyan hatása, ami az ember megfertőződését jól gátolja és van-e a fertőzés továbbadási képességére irányuló hatása?

Az elsőnek is van már némi védőhatása. Ha az emberi szervezet felismeri ezeket a tüskefehérjéket, elkezd ellenük ellenanyagokat gyártani, ez már a 10-14. napon megindul. Tehát némi védelmet ad, de ez nem elég. Ez körülbelül ötven százalékot jelent és a második oltást követő egy héten alakul ki az a bizonyos 95 százalékos védettség. Ha valaki be van oltva, és megfertőződik, hogy ő mennyire fertőz, ezt pontosan nem tudjuk.

A betegség lefolyása szempontjából az első oltásnak van már hatása?

Ezt egészen pontosan nem lehet még tudni. Majd több millió ember beoltása után fogjuk látni, hiszen az engedélyeket a gyógyszergyárak néhány tízezer ember beoltását követően kapták meg és ezután kezdődtek el a tömeges oltások.

Könnyebb lenne meghatározni, ha volna egy kontrollcsoport, amely nem kap oltást, de átesik a betegségen?

A fázis3 vizsgálat, amely több tízezer ember oltásával zajlott, ilyen volt. Tehát csak így lehet meghatározni egy védőoltásnak a hatékonyságát, hogy az egyik embercsoport a hatékony védőoltást kapja, a másik csoport pedig placebót. Ezeket az embereket ezt követően legalább két évig kell vizsgálni.

Amikor a második adag megjön, akkor lehet mondani, hogy a 95 százalékos védettség megvan? Az ellen is, hogy elkapom, meg az ellen is, hogy esetleg továbbadom?

A továbbadással nem nagyon kellene foglalkozni. Azért oltjuk az embereket, hogy 95 százalékban védettek legyenek, és megállítsuk a járványt. Elképzelhető, hogy egy-két oltott ember átadja egy-két másik embernek a fertőzést, de ez a pandémia szempontjából teljesen másodlagos.

Az oltási útlevél intézményével foglalkoznak már?

Ezt érdemes kicsit végiggondolni. Az oltási útlevél jelenleg a légitársaságoknak és egyes országoknak nagyon pozitív dolog lenne, csak ahogy mennek a hónapok, az európai országok egyre nagyobb része lesz beoltva. Ha az európai országok között fogunk utazni, akkor szükségtelen lesz az oltási útlevél, mert a lakosok nagy része be lesz oltva. Ha Európán kívül megyünk olyan helyekre, ahol nincsenek beoltva az emberek, ott megint csak értelmetlen az oltási útlevél, ha tudják, hogy az Európából érkező emberek nagyrészt be vannak oltva. Ezért az európai országok nem gondolkodnak az útlevél bevezetésén.

Ugyanabból a fajta oltásból kell felvenni a második adagot, mint amiből az első oltást valaki megkapta?

Ez egy nagyon jó kérdés. Kutatóként ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a második oltást ugyanazzal az oltással kell fölvennem, amit az elsőnél megkaptam. Viszont a járványhelyzet bizonyos dolgokat megpróbál felülírni, ha az első fajta oltásból kifogy egy ország, az illetőnek megpróbálnak egy másik fajta oltást beadni 21 vagy 28 nap elteltével. Ezt el kellene kerülni, pláne keverni az oltásokat. Ha, mondjuk, egy mRNS-t, ezt a hírvivő vakcinát kapta meg az illető első alkalommal, akkor nagyon nem célszerű másodszor, mondjuk, egy vektorvakcinát beadni neki, amely teljesen más mechanizmusú oltás. Ha nagyon sok fertőzött lesz, akkor elgondolkodnak azon is, hogy a második oltást ne 21 nap elteltével, hanem akár három hónap elteltével adják be, és a 21 nap elteltével esedékes oltásokat azoknak adják be, akik az első oltást kapják, hogy nekik is legyen védettségük. Ezzel is nehéz egyetérteni, hiszen a protokollok azt tartalmazzák, hogy a második oltást 21 vagy 28 nappal az első után kell beadni. Magyarországon mi ragaszkodni fogunk az eredeti protokollokhoz, mindenki ugyanazt az oltást fogja megkapni, amit első alkalommal kapott és próbálunk ragaszkodni a három-négy hetes utánoltáshoz.

Mennyire rugalmas a protokoll a három-négyhetes utánoltás tekintetében?

Nyilvánvalóan néhány napot megenged a második oltás esetén. Nagyobb eltérés csak ritka extrém esetekben lehet. Ha valaki nem kapja meg időben a második oltást, akkor sem kell újra elkezdeni az oltási sorozatot.

A beérkező oltóanyag véges mennyiségű. Kettéosztják és annak tartalékolnak, aki az elsőt megkapta, vagy leoltják a rendelkezésre álló első adagot, és bíznak abban, hogy a gyártás meg a szállítás gyorsulni fog és zökkenőmentes lesz?

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy aki megkapta az első oltást, annak az embernek a második adagját eltesszük, és megvárjuk a három hetet. Énszerintem ez így teljesen rendben van, abban vagyunk biztosak, ha valaki megkapja mind a két oltást és így védett ahelyett, hogy a bizonytalanságot választjuk és bízunk abban, hogy esetleg az Európai Unión keresztül megkapjuk a második oltásra elegendő adagokat.

Látnak-e a csőben következő, hamar elérhető vakcinafajtát vagy gyártót?

Menjünk végig rajtuk. A Pfizer/BioNTech mRNS, tehát hírvivő vakcinája mellett a Moderna amerikai gyárnak a hasonló felépítésű vakcináját engedélyezték, amiből egészen biztos, hogy Magyarországra is fog érkezni. Az oxfordi Astra Zeneca-vakcina, amely vektor típusú vakcina, egy ártalmatlan csimpánz adenovírust használnak fel arra, hogy antitestek képződjenek az emberben, szintén elérhető közelségben van és Magyarországra is valószínűleg fog belőle érkezni. Ehhez hasonló felépítésű az úgynevezett orosz vakcina, bár én nem szeretem ezt a szót, hiszen Oroszországban is legalább háromféle oltóanyag van már törzskönyvezve. Egy humán, tehát emberi adenovírust használ fel szintén az antitestek termeltetése céljából, ez egyelőre Magyarországon csak kísérleti fázisba kerülhet be. És szó van még az úgynevezett kínai vakcináról, bár Kínában is nagyon sokféle vakcina van, hagyományosan a kínai vakcinát az úgynevezett influenzaszerű oltásokkal szokták azonosítani, ami azt jelenti, hogy magát a koronavírust inaktiválják, így adják be a szervezetbe, amely felismeri a szaporodásra képtelen koronavírust, és elkezd ellene harcolni. Ezekből a vakcinákból várhatjuk, hogy érkeznek hazánkba. Nagyon várunk olyan oltóanyagokat is, amelyeknek semmilyen része nem tartalmaz genetikai információt, ezek a fehérje alapú vakcinák. Oroszországban és Amerikában is folynak ilyen fejlesztések, a fázis3-ban vannak, de elképzelhető, hogy még ebben az évben ilyen vakcina is érkezik. Ez azért izgalmas, mert állítólag ezek a típusú vakcinák a mutációknak kiválóan ellenállnak.

Ha megvan a többfajta vakcina, akkor lehet választani közülük. Milyen szempontok alapján válasszon majd az ember?

Nagyon nehéz azt mondani, hogy kinek melyiket ajánljuk, hiszen mindegyik rendkívül biztonságos és rendkívül hatékony. Azt kell nézni, hogy melyiket milyen csoportokon próbálták ki. Ezek az oltások felnőtt, 16 évnél idősebb embereknél és sokszor krónikus beteg embereknél is használhatók, de nem mindegyiknél. Van olyan vakcina, amit nem próbáltak ki hatvan fölötti embereknél. Van olyan vakcina, amit még nem próbáltak ki terheseknél, tehát nekik még várni kell arra, hogy melyiket választhatják. A gyermekeknél való kipróbálásról sem tudunk még nagyon sok oltóanyagnál. Ezeket majd az idő fogja meghozni. Ha valaki tudja magáról, hogy valamely oltásra, valamely anyagra allergiás, akkor el tudja dönteni, hogy azt az oltást fölveheti-e. Számtalan szempont van, ezeket mind az orvosnak kell eldöntenie, mielőtt beadja az oltást. Tehát a beteg választhat, de egy orvos fogja indikálni az oltást, egy orvossal fog elbeszélgetni arról, hogy milyen panaszai vannak és ő fogja eldönteni, hogy melyik oltást kaphatja meg.

Mi a tapasztalata, kiket kell még meggyőzni az oltás helyességéről?

Az oltásellenesek többnyire a fiatalabb korosztályból származnak, akik nagyon jól tudják, hogy ők azért olyan nagyon nagy veszélynek nincsenek kitéve és megpróbálnak valamilyen mendemondákat, álhíreket gyártani, valamilyen történetet szőni az oltások köré, és elbizonytalanítani az embereket. Az a baj, hogy ezek az oltásellenesek nagyon logikusan tudják felépíteni, hogy ezek az oltások miért veszélyesek. Ez nem mai keletű probléma. Ha belegondolunk a magyarországi oltási helyzetbe, ahol legalább húsz-harmincféle oltásunk van és látjuk hogy azt, hogy ezek az oltások biztonságosak, borzasztó ritkák az oltási reakciók és szövődmények, akkor miért gondoljuk, hogy ezekkel az oltásokkal valamilyen extrém, távol álló probléma lenne.

Eléggé transzparensnek látja-e a tájékoztatást arról, hogy akik szkeptikusak, azok is láthassák, hogy milyen hatása van az oltásnak?

Nem véletlen, hogy egy oltási program bevezetése előtt nagyon sok országban indítanak oltási kampányokat, ahol nagyon sok hírcsatornán, tévében, rádióban, újságban próbálják meg az embereknek elmagyarázni azt, hogy az oltások hogy működnek, miért érdemes felvenni őket, nemcsak azért, hogy ne betegedjenek meg, hanem hogy ne féljenek. Nagyon sokan elfelejtik, hogy ennek a járványnak nagyon komoly pszichés vonatkozásai is vannak: a bezártság, a magány, az egyedüllét, a félelem a koronavírustól. Ezeket mind-mind az oltással meg lehet szüntetni.

Ha tudják tartani a jelenlegi ütemet, akkor emberi számítás szerint körülbelül mikorra lélegezhetünk fel?

A jelenlegi ütemnél gyorsabban kell majd oltanunk, és akkor elképzelhető, hogy nyáron már fellélegezhetünk, de ez nagyon optimista becslés. Emberek millióit kell beoltani, és ennek azért komoly akadályai lehetnek. Én szeretném, ha a jövőben nagyon sok oltás érkezne Magyarországra, és az lenne a gondunk, hogy ki és hogyan fogja ezeket beadni.

Van a magyar egészségügyi rendszerben annyi szakápoló, orvos, aki a folyamatot tudja menedzselni?

Különböző technikák vannak erre, akár extrém módok, hogy fel lehessen ezt gyorsítani. Nagyon sok oltóponton nagyon sok oltást be lehet adni. Megvan erre a kapacitás Magyarországon is. Remélem, hogy használni is fogjuk.

A gyógyszerfejlesztés hol tart most? Mert egész eddig arról beszéltünk, hogy nincs speciális koronavírus elleni gyógyszer.

A gyógyszereknél kötelezően végig kell vinni azt a három-négy-öt évet, amire az ember azt mondhatja, hogy valóban hatékony és biztonságos a vírus ellen. Ezért a kutatók először a meglévő gyógyszereket kezdték el vizsgálni koronavírus ellen. Már látjuk, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyek valóban hatékonyak lesznek, de még mindig nem elérhetők, mert nincsenek a fejlesztésnek abban a fázisában. Ami nemsokára elérhető lesz, az egy úgynevezett monokronális terápia, ami azt jelenti, hogy gyógyult emberek véréből antitesteket vonnak ki, és ebből készítenek gyógyszert, amely nagyon gyorsan képes hatékonyan pusztítani a vírust. Ezeket az antitesteket ambuláns betegeknek kell beadni. Ha egy idős, rizikócsoportba tartozó beteg elkapja a koronavírust, és úgy ítéljük meg, hogy ő veszélynek van kitéve, akkor megkapva egy ilyen, többnyire intravénásan alkalmazható terápiát, szinte százszázalékos biztonsággal nem fog romlani az állapota. A közeljövőben Magyarországra is fog kerülni ilyen készítményekből, és remélem, hogy tudunk tapasztalatokat szerezni róla.

Gyógyszereknél mindig kérdés, hogy az adott ember hogyan reagál arra a gyógyszerre, merthogy nincs két egyforma ember. Azt hogyan lehet megmondani egy ilyen terápiánál, hogy aki kapja, hogyan fog rá reagálni?

Kísérlet és idő. Ezért nem lehet ezt felgyorsítani, a gyógyszereknél nem lehet azt megtenni, mint az oltóanyagoknál. Az oltóanyag egyszeri, azonnali választ vált ki a szervezetből, a gyógyszereket alkalmazni kell sokáig, a szervezetben maradhatnak változatlanul, kiürülnek, és sajnos valóban számolni kell késői mellékhatásokkal is. Ezt nem lehet néhány hónap alatt elintézni. Sajnálom, hogy nincsen valóban hatékony gyógyszeres terápiánk a koronavírus ellen, de elképzelhető, hogy pár év múlva lesz, akkor viszont meg már az oltóanyagok miatt teljesen okafogyottá fog válni.

Az mennyire biztos, hogy az oltóanyagok miatt okafogyottá válik a dolog?

A kutatási technológia, a géntechnológia már olyan irányokat vesz, amelyek meg fogják akadályozni, hogy újra és újra elölről kelljen kezdeni a kutatást. A tudomány tart már olyan szinten, hogy meg fogja oldani azt, ha a vírus próbál menekülni az oltóanyag elől, mert fog menekülni. A vírus, ha nyomásnak tesszük ki, megpróbál menekülni, megpróbál a szervezetében olyan változásokat létrehozni, amelyek kikerülik a védőoltásokat. De a technológia ott tart, hogy mi fogunk győzni és nem a vírus.

Nehéz emberi ésszel megérteni, hogy hogyan tud valami menekülni bármi elől, aminek nincs agya, semmije sincs, csak egy örökítőanyaga van. Mitől tud a vírus „menekülni”?

A vírusok mint legkisebb szervezetek nem tudatosan viselkednek, viszont szaporodni szeretnének, gazdát szeretnének maguknak, még több emberben szeretnének szaporodni, sejtbe akarnak bejutni. Eddig egyetlenegy vírust sikerült a Föld felszínéről eltüntetnünk, ez a feketehimlő volt, és ne felejtsük el, azt is védőoltások segítségével tudtuk eltörölni a Föld színéről. A következő, nagyon remélem, a gyermekbénulás vírusa lesz, ahol nagyon közel állunk ahhoz, hogy eltűnjön a Föld színéről. A koronavírus mint légúti vírus valószínű velünk marad, csak pont ezt a fajta tulajdonságát, hogy embereket súlyosan megbetegítsen, kell eltüntetnünk.

Mi adja a különbséget a végleg eltüntetendő meg a nem végleg eltüntetendő vírusok között?

Ez egy állandó harca az emberiségnek a vírusokkal és a fertőző betegségekkel szemben. Nyilvánvalóan nagyon sok mindent nem tudunk eltüntetni, de nagyon sok vírust nem is kell. Bőven elegendő az például, hogy a gyermekeinket kötelező módon beoltjuk a sokszor súlyos gyermekkori fertőző betegségek ellen. Sajnos nem mindenhol van ez így. Mind a mai napig nagyon nehéz harc dúl az afrikai szegény országokban azért, hogy ott is a gyermekek boldog gyermekkort élhessenek, és ne egyik fertőzésből a másikba essenek.

Egy éve kezelnek Magyarországon is koronavírusos betegségeket, és tízezer ember már meghalt. Hogyan fejlődött a koronavírusos betegek kezelésének technikája?

Hál’ istennek sokat fejlődött. Olyan gyógyszereket használtunk, amelyeket korábban más betegségeknél alkalmaztunk sikeresen. Ma már van a kezünkben egy erős antivirális készítmény, amit korábban az Ebola ellen használtak, és úgy tűnik, hogy hatékony a koronavírus ellen. Használunk immunelnyomó terápiákat, használunk plazmaterápiát, immunglobulin terápiát. Ma már tudjuk, hogy a betegeket pontosan hogy kell az intenzív osztályon lélegeztetni, nagyon sokat fejlődött a technika. Viszont ne felejtsük el, hogy a betegek nagy része idős és sokfajta betegségben szenvedő ember, és a magyarországi gyakorlat azt igazolja, hogy azok, akik egyszer koronavírussal megfertőződtek és még ha meg is gyógyultak a koronavírusból, később más betegség miatt például intenzív osztályon meghalnak, őket mi koronavírus-áldozatnak hívjuk. Ezért tűnhet úgy, hogy Magyarországon kicsit magasabb a halálozás. Viszont más országok nem ezt a technikát alkalmazzák. Van, ahol például csak azok koronavírus-halottak, akik közvetlenül a koronavírus-tüdőgyulladásban halnak meg. Nyilvánvaló, ezekben az országokban jóval alacsonyabbnak tűnik a halálozás.

Említette, hogy fejlődött a lélegeztetés technikája is. Azt hova lehet még fejleszteni?

Nagyon sok mindent tanulnak az intenzív osztályos kollégák is. Egy lélegeztetőgép használatának a tanulásához hosszú hónapok, évek is kellhetnek. Nagyon elterjedt újabban a hasra fektetés, mert a hason fekvő betegeknek az oxigenizációja sokkal jobb, mint az oldalt vagy hanyatt fekvőké. Sok beteg azért a lélegeztetőgépről is vissza tud térni az osztályra.

A betegségben vannak hullámhegyek és hullámvölgyek?

A koronavírusnak az egyik sajátja, hogy nagyon sok szövődménnyel jár. Nagyon ritka az olyan betegség, amely ennyi szervrendszert támad meg. Nem is tudnám végigsorolni azokat a problémákat, amelyekkel egy koronavírus-betegnek szembe kell néznie, ráadásul a betegek 10-20 százalékánál úgynevezett posztkoronavírusos tünetek alakulnak ki: gyengeség, fáradtság, fejfájás, alvászavar, köhögés. Nagyon sok embernek nem tér vissza a szaglása vagy az ízérzése. Számtalan olyan komoly probléma van, amely megkeseríti a koronavírusból gyógyult betegek életét.

A koronavírus maga okozza a sok szervi megbetegedést, vagy egy gyengébb láncszemet dönt le az ember szervezetében, és utána az dominószerűen rántja maga után a többit?

Ez is egy izgalmas dolog. Eleinte a vírus dominál, pusztítja a tüdőt, támadja azokat a szerveket, ahol még olyan receptorok vannak, ahova be tud férkőzni. Egy idő után színre lép az embernek a saját immunrendszere, elkezd hibásan működni, az immunsejtjeink megtámadják a saját emberi szerveinket és sejtjeinket. Ez az úgynevezett citokinvihar. Ez egy olyan mértékű vihar, amikor a beteg nagyon gyakran intenzív osztályra kerül. Ezt lehet különböző immunterápiákkal csillapítani, de ez rendkívül riasztó tünet és nagyon sokan emiatt halnak meg. Nagyon kevés olyan vírus van a történelemben, amely nemcsak önmagában veszélyes, hanem kivált egy olyan reakciót is, ami akár halálos is lehet.

 

via. Infostart.hu