Szóval a kérdés az, hogy megölték-e Homonnay Gergelyt.

Vannak juhászok, akiket választások előestéjén véletlen elüt az autó.

Vannak bloggerek, akik nem drogoznak, de belehalnak és vannak olajügyes rendőrök akik evés közben lesznek öngyilkosok. Vannak Weisz Tamások és vannak síelés közben meghalt bankigazgatók.

Szóval a kérdés az, hogy megölték-e Homonnay Gergelyt.

Titkosszolgálati eszközökkel, állami megrendelésre, pont úgy, ahogyan azt az Orbán által pár éve Tusványoson példának állított országok szokták: Törökország, Oroszország és Kína.
Nem ez lenne az első eset, amikor ilyen gondolatok fogalmazódnak meg bennünk. Elég Mészáros Lőrinc ellenjelöltjére, Váradi Andrásra gondolni, akit véletlenül pont a felcsúti választás előestéjén ütött el az autó.
Az tudható, hogy Homonnay Gergely félt attól, hogy megölhetik. Írt arról, hogy fenyegetéseket kapott, tudták, hol ül a repülőn…
Hont András pár napja “leleplezte”, mint annak a Facebook-oldalnak a névtelen szerzőjét, amely megígérte, hogy hamarosan vezető női fideszes politikusokat kompromittáló bizonyítékokat mutat majd be.
Ezek után Homonnay meghalt. Ráadásul úgy, ahogyan olcsó kémfilmekben szokás. Úgy, hogy csak még gyanúsabb legyen.
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára – akik még csak véletlenül sem a regnáló rendszer részei – pedig egy-egy rövid és semmitmondó üzenetben reagáltak.
Mintha senki se látná a szoba közepén ácsorgó, tülkölő elefántot.
Nem tudom, én azért annyit vártam volna, hogy az ellenzék harcos kolosszussai legalább egy picit gyanúsnak tartják ezt a sok véletlent, és annyit mondanak: “mi pedig őrködni fogunk afelett, hogy kiderüljön, mi is az igazság!”
De lehet, hogy a gyanakodás nekik sem érdekük.
Persze, ha a magyar titkosszolgálat (vagy kebelbarátja: az orosz) végzett Homonnayval, azt nehéz lesz bizonyítani. Pont ezért “titkosak” ezek a szolgák.
Másrészt meg az is igaz, hogy ha előkerülne egy videó arról, ahogy maga Orbán Viktor a kamerába nézve teszi meg a megtehetetlent – azoknak, akik most egy még ki sem hűlt halottat “drogosbuziznak” röhögő szmájlik kíséretében, ez pont semmit sem jelentene.
Én nem tudom megmondani, hogy mi történt. Tippem van (én sem viccből élek Angliában már pár éve…), de tippelgetni ilyen esetben nem szabad. Másrészt időnként az élet is produkál furcsa véletleneket.
Személyesen nem ismertem Gergelyt, és bevallom, az utóbbi években már nem is követtem. Keserű volt és dühös – de nem kevésbé, csak vadabb szavakkal, mint én magam, aki ugyanúgy barátot, megélhetést, hitet vesztettem a “keresztény konzervatívok” miatt elhagyva a hazámat.
A halála mégis megviselt – és tudom, ezzel nem vagyok egyedül. Vagy azért, mert az élet borzasztó véletleneket produkál, vagy azért mert megölték.
Akármelyik is igaz, belefacsarodik az ember szíve.
Nyugodj békében, Gergő! Legalább már nem nyomaszt tovább ez az egész… Ég veled…
Puszi, Laci
https://www.facebook.com/agostonlaszloartist