Tarjányi Péter: Tiborcz István személye nemzetbiztonsági kockázat

A multimilliomossá kapaszkodott Tiborcz István, a magyar miniszterelnök veje kiváló üzleti érzékének köszönhetően jutott a turai kastélyhoz, amit szépen felújított. A felvetődő kérdésekre, hogy e szépen felújított kastélyban a járványügyi tiltások ellenére miként fogadhatnak külföldi vendégeket, Tarjányi Péter válaszait kértük.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő arról írt közösségi oldalán, hogy többen is felhívták a figyelmét: a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó turai Botaniq Hotel a járványzár alatt is üzemel. Erről személyesen is meggyőződött néhány hete, sőt, orosz blogoldalak hirdetését is felkutatta, amikben állítása szerint „orosz oligarcháknak” ajánlják a luxushelyszínt. A politikus bejelentést tett a rendőrségen.

Minderre a Tiborcz István többségében lévő BDPST Group az alábbi közleménnyel reagált:

 

„A cégcsoport portfóliójában jelenleg három szálloda található, a BOTANIQ Turai Kastély, a tarcali Andrássy Rezidencia, valamint a belvárosi Hotel Alice. Az újranyitás jegyében mindhárom szállodánál elindult a létesítmények felkészítése, valamint a munkaerő tréningezése”.

 

A rendőrség pedig a beérkezett panaszt kivizsgálta és közölte a sajtóval, hogy a kérdéses helyszínen ellenőrzést végeztek, azonban szabálytalanságot nem tártak fel.

A kapitalizmus alaptétele többek között a magántulajdon szentsége, s hogy az első milliót – ma már milliárdot – nem illik firtatni. A saját ingatlanában a törvényes keretek között mindenki azt csinál, amit akar. A megválaszolatlan kérdés éppen ebből fakad, hogy a fent idézett kastélyszállóban idejekorán megindult mozgolódás kereskedelmi tevékenység volt-e vagy ártatlan bejárás a szobák összeszámolására. Az előbbi igazolására elég lenne a mára már kötelező elektronikus számlázásra rápillantania a hivatott szerveknek – például NAV –, az utóbbi akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, mivel nem mindegy, hogy mely keleti oligarchával járjuk be hétvégi kastélyunk szegleteit.

Ez utóbbi apropóján kérdeztük Tarjányi Pétert, hogy vajon törvényesen kezdte-e meg a működését a titokzatosnak tűnő turai kastélyszálló? A biztonságpolitikai szakértő szerint a hatóságoknak megközelítően két-három percbe telne kiderítenie, hogy a kastély valóban üzemszerű szállodaként működik-e, betartják-e vagy sem a jogszabályokat. Mindez nem igényel különösebb nyomozást. Amennyiben kérdések merülnének fel, egyidőben kideríthető az is, hogy kikből áll a vendégkör s vajon mit keresnek Magyarországon, hogy nemzetbiztonságilag problémás-e a személyük vagy sem.

 

„A NAV elektronikus apparátusa alapján azt kideríteni, hogy ön vagy bárki mennyit és mire költ akár külföldön, ezt a NAV rendszere látja. Ennek ellenőrzése komolyabb emberi erőforrást sem igényel. A szállodáknak pedig az európai terrorcselekmények következtében kötelező nyilvántartást vezetni és a hatóságok bármikor lekérhetik a megszálló vendégek listáját. Néhány kattintással még az sem rejtély, ha egy vidéki szállóban eltölt egy hétvégét, mivel az adatait rögzítik.”

Anélkül, hogy engednénk az „orosz oligarcha” negatív sztereotípiájának, annyi megállapítható, hogy amennyiben a járványstop alatt s valóban orosz üzletemberek élvezhették a kastély komfortját, ez a tény mindenesetre logikus kérdéseket is felvet. Hogy vajon miért? S miért feltételezhetünk ilyen vendégkört az ország miniszterelnökének igen közeli családtagjánál?

Tarjányi szerint az a gyakorlat, hogy egy luxusszállodában – állampolgárságuktól függetlenül – megjelennek üzletemberek, semmi meglepő nincs. Az már alapkérdés, hogy ezek a személyek egy országos járványügyi intézkedés alatt milyen felhatalmazással jelenhetnek meg. Azzal pedig egyértelműen probléma lehet a kormány oldaláról, hogy olyan gazdasági lépések történnek, amiken keresztül Magyarország kiskapukat nyithat hírszerzési szempontból veszélyesnek minősíthető országoknak. Olyan államoknak, amik nyilvánvalóan a NATO ellenében működnek, nem a mi szövetségesi rendszerünkbe tartoznak. Kína, Oroszország pedig egyértelműen az egyesített Európa ellenérdekeltjei, embargókat vezettek be a jelzett országok bármelyikével vagy azok gazdasági szereplőivel szemben s Magyarország a kiskapukat nemhogy elzárta volna, de szabad átjárást biztosít.

A szakértő szerint egy olyan kormányzati politikában, ami megengedi a letelepedési kötvények megszerzését, a paksi atomerőmű projektjét, a tervezett titokzatos kínai egyetemi projektet vagy az orosz beruházási bankot, amiről vastagon jegyzik Európa és az USA titkosszolgálatai, hogy alig leplezett hírszerzési központ. Ha erről az oldalról nézzük, akkor joggal vetődik fel, hogy miként fordulhatnak elő egy luxuskastélyban akár a fenti projektekhez is köthető személyek.

 

 „Joggal merül fel a kérdés, hogy ezeknek az embereknek valójában mi keresnivalójuk van Magyarországon, a járványhelyzet harmadik hullámának a tetőzésekor…?”

 

– tette fel a kötői kérdést.

 

Ráadásul az eddigi tapasztalatok alapján van egy távolságtartás, már-már félelem a kormánykörökhöz kapcsolódó személyek eddigi kínai és orosz üzleti politikájával szemben, ami a legkevésbé sincs összhangban a jelen hatályban lévő szövetségesi rendszerünk elvárásaival.

Elvonatkoztatva a kastély tulajdonosi hátterének kormányközeli érintettségtől, felmerül a kérdés, hogy a NER-nevelt újgazdag réteg privatizált háttere mennyiben segítheti az előzőleg vázolt kétes konspirációs érdekeltségek egyeztetéseit? Elvégre zavartalanul elvonulhatnak a világtól egy olyan luxusközegbe, ami komfortos is, hatékony is és az érdekeltek szempontjából biztonságos. Ráadásul nem kötelezik az állami helyszínek terhes állambiztonsági kötelezettségei.

Tarjányi szerint egyértelműen alkalmasak a konspirációs találkákra az eldugott vidéki kúriák, luxusbirtokok, vadászatok, magánbirtokok, de mindez egyáltalán nem újdonság, évtizedek óta él az elit ezzel a lehetőséggel.

 

„Az ártatlanság vélelme természetesen mindenkit megillett s mivel nem tudjuk kik, milyen szándékkal élnek a magánbirtokok háborítatlanságával, találgatni nem elegáns. De ha az a kérdés, hogy egy-egy ilyen helyen van-e lehetőség olyan zárt körű privát megbeszélésekre, ahol háborítatlanul megtárgyalhatóak kényes közéleti kérdések, erre természetesen ideális egy-egy luxuskategóriájú magáningatlan”.

Ilyennel pedig szinte mindegyik közép- és felső kategóriás kormánypolitikus kapcsolatba hozható volt az eltelt bő tíz év alatt, ez tagadhatatlan tény. S hogy mindezt a magyar kormány nemzetbiztonsági apparátusa akarja-e ellenőrizni, arra a lehetőség megvan, a szándék kevésbé.

Arra a kérdésre, hogy a rendőrségnek vagy a nemzetbiztonságnak feladata volna-e az ilyen kiemelt jelentőségű, kormányhoz közeli érdekeltségű ingatlanok ellenőrzése is legalább a szigorú járványügyi korlátozások alatt, arra szerinte egyszerű a válasz.

 

„Amennyiben megfelel a tényeknek az a friss információ, hogy az alkotmányvédelmi hivatal elismerte, már az oltáselleneseket is megfigyelik, akkor ne gondoljuk már, hogy a mostani világpolitikai helyzetben a nemzetbiztonsági szempontból veszélyes ország(ok)ból érkező állampolgárokat nem. Nekem ne mondja senki, hogy ha esetleg a nagyon szorosan a belső politikai körökhöz tartozó orosz üzletemberek megjelennek nálunk és ebben a fokozott helyzetben, mint akár az újabb orosz-ukrán feszültség, bármilyen tárgyalásokat folytatnak vagy kezdeményeznek, akkor azt nekünk ne kellene a nemzetbiztonságért felelős szerveknek ellenőrizniük”

 

– nyilatkozta portálunknak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.