„Távozni is lehet az EU-ból” – többen ezt is mondták Orbánnak a melegellenes törvény miatt az Európai Tanácsban

Az ülésről beszámoló különböző források alapján össztűz alá vették az uniós állam- és kormányfők Orbán Viktort, amikor az Európai Tanács csütörtöki ülése után rendezett vacsora előtt tartottak vitát a melegellenes magyar törvényről, amit Áder János még szerda este írt alá. Az Euronews brüsszeli tudósítója szerint a vitán Orbánnak azt mondták, „most túl messzire ment” az LMBTI-közösség kipécézésével és „aláásásával”.

tudósító szerint Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta Orbánnak: „Egy meleg férfi vagyok, és egy zsidó férfi unokája. Tudom milyen az, amikor kipécéznek és megbecstelenítenek – ne csinálja ezt.” Az Irish Times tudósítója szerint Bettel hozzátette:

„Nem lettem meleg. Az vagyok, ez nem döntés kérdése. Látja, hány LMBTI-fiatal követ el öngyilkosságot. Ez nagyon rossz. Ez megbélyegző. Tisztelem magát, de ez egy vörös vonal. Ez az alapvető jogokról szól, hogy lehetünk mások.”

Mark Rutte még a csütörtöki munkavacsora előtt mondta azt, hogy a melegellenes törvénnyel Magyarországnak nem lenne keresnivalója az Európai Unióban – ezt a források szerint megismételte a vitán is: „Viktor, ha ezt csinálja, miért akar egyáltalán az EU-ban maradni?” A holland kormányfőhöz pedig állítólag csatlakozott portugál kollégája is: „Ha nem szereti az EU értékeit, van választási lehetősége – lehet távozni. Követhetik Norvégia vagy Svájc példáját” – mondta António Costa a Politico szerint.

Az állam- és kormányfők többsége szerint a melegellenes passzusokkal teletűzdelt pedofiltörvénynek „semmi köze a gyermekvédelemhez vagy a keresztény értékekhez”, és csak a politikai haszonhúzásról szól. Az EUrológus forrása szerint

Angela Merkel német kancellár és Pedro Sánchez spanyol kormányfő pedig arra figyelmeztette Orbánt, hogy nem lehet összekeverni a pedofíliát, a homoszexualitást és a pornográfiát.

Az Euronews tudósítója szerint a vitában egyedül a magyar miniszterelnök két legfontosabb uniós szövetségese, a lengyel és a szlovén kormányfő állt ki Orbán Viktor mellett. Dave Keating brüsszeli szabadúszó újságíró szerint pedig a vita során nem változott sem Orbán, sem a kritikusok álláspontja.

Minden eddiginél keményebb szankciók Belarusz ellen

A melegellenes törvényről szóló vita előtt csütörtökön napirendre került a Belarusz elleni gazdasági szankciók kérdése is: az uniós állam- és kormányfők minden eddiginél szélesebb körben hoztak szankciókat Alekszandr Lukasenko rezsimje ellen. Mint ismert, egy hónappal ezelőtt térítették el a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát a belarusz hatóságok terrorveszélyre hivatkozva – majd leszállították a gépről a Nexta nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét, Roman Prataszevicset.

A csütörtökön meghozott intézkedések szerint többek között megtiltják az uniós vállalkozásoknak, hogy különböző árukat importáljanak, illetve üzleti kapcsolatba lépjenek belarusz bankokkal, kőolajvállalatokkal –

és megtiltották az ország fő exportcikkének, a műtrágyában használt kálisónak a behozatalát is.

A szankciók szerint az európaiak „sem közvetlenül, sem közvetve nem adhatnak el, szállíthatnak, adhatnak át vagy exportálhatnak Belaruszba” olyan kommunikációs berendezéseket, technológiát vagy szoftvereket, amelyek megfigyelésre használhatóak.

Reuters arról ír, hogy diplomaták szerint a szigorúbb szankciókról szóló döntés szokatlanul gyorsan született, ami tükrözi, hogy a kormányok milyen komolyan vették a Ryanair-járat elleni incidenst. A szankciók mindaddig életben maradnak, amíg Lukasenka nem egyezik bele az új választásokba, és nem engedi szabadon a politikai foglyokat.

Téma volt a migráció és a járványkezelés is

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén emellett szó volt a migrációról: bár a Politico tudósítása szerint elkerülték a legnehezebb kérdéseket, de sikerült közös álláspontra jutni például arról, hogyan gyorsítsák fel azoknak a bevándorlóknak a kitoloncolását, akiknek elutasították a menedékjogi kérelmét. Az elismert menekültek Unión belüli elosztására viszont nem sikerült megoldást találni.

A Tanács emellett állásfoglalásában elítélte azt, hogy egy ország a menekültek átengedésével fenyegetve akar kizsarolni jobb pozíciót az Európai Unióval szemben.

Bár az utóbbi években Törökország próbálkozott ezzel nagyrészt sikeresen, az utóbbi időkben Marokkót és Belaruszt vádolják ilyen módszerekkel: májusban 8000 emigráns lépett be Marokkóból Spanyolország észak-afrikai enklávéjába, Ceutába, miután az afrikai ország szándékosan lazított egyet a határellenőrzésen. Belarusz pedig a litván kormány szerint szintén migránsokat küldött át a belarusz-litván határon, a balti állam ugyanis Alekszandr Lukasenka rezsimjének egyik leghangosabb kritikusa.

A Tanács elfogadott egy állásfoglalást is a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban: örülnek az oltási program sikerének, és annak, hogy összességében egyre inkább visszaszorulóban van a járvány. A Politico viszont arról ír diplomaták közlése alapján, hogy egyes vezetők – köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök – is

tiltakoztak azellen, hogy az uniós digitális Covid-igazolványban szerepelhessenek az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett oltóanyagok is – mint például az orosz Szputnyik V-vakcina.

Az állam- és kormányfők szerint „továbbra is ébernek és összehangoltnak kell maradni az új fejlemények, különösen a variánsok terjedése miatt”, éppen ezért csak óvatosan és koordináltan nyitnák meg az Unió külső határait harmadik országok felé.

Aggódik a magyar jogállamiság miatt az Európai Parlament is

Az Európai Tanács mellett ülésezett csütörtökön az Európai Parlament is: a testület elfogadott egy jelentést az uniós tagállamok jogállami helyzetéről, a képviselők szerint ugyanis az EU értékeinek sérülése az Unió egészét veszélybe sodorja. A Parlament szerint a várhatóan júliusban megjelenő éves jogállamisági jelentésnek ki kellene terjednie a jogsértések szélesebb körére – és külön kiemelték Magyarország példáját is „a civil társadalomra és a médiára fokozódó nyomás” és a „kisebbségek és kiszolgáltatott csoportok problémás helyzete” miatt.

A jelentés szerint a magyar kormány megszegi az uniós szerződéseket azzal, hogy nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a civil szervezetek finanszírozásának korlátozásával kapcsolatban – emiatt pedig pénzügyi szankciókat kellene alkalmazni Magyarország ellen.

Szintén elfogadtak egy állásfoglalást az EP-ben a szexuális és reproduktív egészséghez szükséges ellátásról – eszerint el kellene törölni a tagállamokban a menstruációs termékek áfáját, és garantálni kellene a nők számára a biztonságos és legális terhességmegszakítást. Utóbbi téma főleg Lengyelország példája miatt kapott az elmúlt hónapokban figyelmet, a varsói alkotmánybíróság döntése nyomán ugyanis gyakorlatilag teljesen betiltották az abortuszt a beavatkozást eddig is keményen szabályzó országban. A tavaly októberi döntés miatt több százezres tüntetések zajlottak a legnagyobb lengyel városokban, a varsói tüntetésekről még novemberben riportot is írtunk, idén januárban viszont hivatalosan is életbe lépettaz abortusztörvény szigorítása.

Ezek mellett az EP csütörtökön elfogadta a klímarendeletet, amiről még áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között. Eszerint kötelező cél lesz 2050-re elérni a klímasemlegességet, 2030-ig pedig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

 

 

via. Telex