Tegnap egyre több kórház omlott össze gyakorlatilag, a mai napon viszont teljesen letérdelhet a magyar egészségügy

A Szent Imre kórház intenzív osztályának dolgozói már hétfőn megírták a Facebookon, hogy ők a maguk részéről lekapcsolták a villanyt. A tegnap éjféllel lejáró határidő után várhatóan pár órán belül kiderül, hogy a jelenség mennyire általános, azaz hány orvos, és egészségügyi dolgozó lépett át az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba, és látja el a harmadik hullám alatt is az állami egészségügyben a betegeket.
Várhatóan csak néhány ezren nem írják alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyt

Az egészségügyi szakértők szerint az ágazatban dolgozók nagy része vállalja az új jogviszonyt március elsejétől.

Egyesek szerint nem túlzás azt állítani, hogy mától új időszámítás kezdődik a magyar egészségügyben, míg mások egyenesen rendszerváltásnak nevezik, ami most az ágazatban történik.

Hogy a nagyívű kijelentések mennyiben állják meg a helyüket, nagyban függ a ma napvilágot látó adatoktól is, hogy a szektor dolgozói közül tegnap éjfélig hányan írták alá a szerződést, amely belépteti őket az új rendszert jelentő  egészségügyi szolgálati jogviszonyba.

VAGYIS JELENLEG A LEGFONTOSABB KÉRDÉSEK EGYIKE, HOGY MARAD-E ELEGENDŐ ORVOS, VALAMINT EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ A HARMADIK HULLÁM KEZDETÉN, HOGY MŰKÖDTESSE AZ ÚJRAGONDOLT KÖZFINANSZÍROZOTT HAZAI EGÉSZSÉGÜGYET.

Aki most egészségügyi dolgozóként nem írja alá a szerződését, neki mától automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek.

Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerő felszívókapacitása.

 

Koronavírus vs hálapénzt

A hálapénzellenes mozgalom egy szegedi underground kocsmából indult. Interjú a kamara alelnökével az orvospénzekről.

Míg az Index vár a délelőtt folyamán befutó adatokra, hogy azokat közzétegye, ha visszatekerünk az időben, még október elején derült ki, hogy több hónapos előkészítő munkát követően a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) régóta szorgalmazott javaslatait, többek között

  • az orvosok eddig példátlan béremeléséről;
  • illetve a hálapénzt kivezetéséről.

Orbán Viktor miniszterelnök akkor elmondta, a koronavírus volt a hazai egészségügy sokak által jó ideje sürgetett átalakításának fő katalizátora. A kormányfő kihangsúlyozta, egyetértenek abban a MOK-kal, hogy a járványhelyzettel járó emberfeletti munkát a mostani bérszínvonal mellett aligha tudják teljesíteni az orvosok és összességében az egészségügyi dolgozók.

A járvány – amely egyelőre felfutóban van – szakította át a gátakat, mert az eleve túlterhelt egészségügy nagy eséllyel csak még túlterheltebb lesz. Az előttünk álló hónapokat, fél évet, egy évet lehetetlen olyan kollégákkal végigcsinálni, akik előtt nincs perspektíva.

– emelte ki Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke az Indexnek adott interjújában, amelyben a parlament elő benyújtott törvényjavaslatot értékelte.

2020. október 6-án, pár nappal a hétvégi bejelentést követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal el is fogadta a parlament. A C. törvény elsősorban abban jelentett forradalmi változást, hogy létrehozta magát az egészségügyi szolgálati jogviszony műfaját, amely azt jelenti, hogy március elejétől:

AZ ÁLLAMI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓKNÁL KIZÁRÓLAG ILYEN JOGVISZONY KERETÉBEN LEHET DOLGOZNI. AZ ÁLLAMI SZEKTORBAN EDDIG BEVETT KÖZALKALMAZOTTI STÁTUSZT EZ FOGJA FELVÁLTANI.

 

A törvény szövege az eddig megszokott állami ellátás szinte összes elemére kitért az új bértábla prezentálása mellett és szabályozta újra többek között:

  • a kollektív szerződések lehetőségeit (ezeket konkrétan eltörölte);
  • a hálapénz intézményét;
  • a munkaidő, az ügyeletek és szabadságok kiszámolásának elveit;
  • magukat a szakmai minősítéseket;
  • a másodállások vállalásának feltételeit;
  • a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket.

A törvény akkor számtalan tisztázatlan elemét folyamatában azóta nem egy rendeletben módosította, pontosította a kormány. Például az egyik november végi kormányrendelet az eredetileg kitűzött 2021. január 1-ji határidőt március 1-re módosította, mikortól Magyarországon ténylegesen életbe lép az új egészségügyi szolgálati jogviszony.

Ugyanakkor a rendelet azt is előírta, hogy az orvosok már január 1-jétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket. (Az Index nem rég kiderítette, hogy az emelt orvosbérek február elején valóban megérkeztek az érintettekhez.)

Az említett rendelet azzal azonban nagy port kavart, hogy megtiltotta az egészségügyi dolgozóknak a felmondást a veszélyhelyzet ideje alatt.

 

Heves érzelmek októbertől márciusig

Időközben újabb mérföldkőhöz érkezett a történet, mikor az év végével létrejött a hazai egészségügy úgy csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság, akik állításuk szerint végig egyeztettek az átalakítás mikéntjéről, és annak megosztó, vitás pontjairól a Magyar Orvosi Kamarával, akárcsak a szakma főbb szakmai szervezeteivel, szakszervezeteivel.

Milyen jövő vár az egészségügyi dolgozókra Magyarországon?

Az a helyzet is előállhat, hogy az orvosoknak engedélyt kell kérniük lakásuk kiadására.

Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szakmai szervezetek vezetői októbertől napjainkig a házon belül zajló egyeztetések mellett nem egy aggályukat és félelmüket fogalmazták meg a nyilvánosság, a közvélemény felé is. Ezeknek szintén nem egy alkalommal adott hangot az Index, köztük annak az aggodalomnak, hogy:

  • Mostantól vajon mennyi lesz az annyi, az orvos béremelés mekkora emelést jelent a gyakorlatban?
  • Egy dolog a béremelés, de az orvosok és az egészségügyi dolgozók megkapják-e az eddigi bérpótlékokat és egyéb eddigi plusz juttatásokat, amelyeket többek között a kollektív szerződések biztosítottak?
  • A hálapénz kivezetése mennyiben befolyásolja a szabad orvosválasztást, esetleg a jövőben megakadályozza ebben a betegeket?
  • Lehet-e az orvosnak és az egészségügyi dolgozónak másodállása?
  • Vagy zárjanak be a magánpraxisok?
  • Ki helyettesíti a több helyen helyettesítő hiányszakmában dolgozó orvosokat?
  • Mi lesz, ha teljes osztályok mondanak fel és távoznak a magánegészségügybe vagy más karrierterületre?
  • Mi alapján számítják majd a pihenőidőt?

A kormány mindezzel szemben végig igyekezett hűteni a kedélyeket, többek között azt kommunikálva, hogy egy orvos és egészségügyi szakdolgozó sem járhat rosszabbul az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal. Ebbe ugyanúgy beleértve a hónap elején megérkező fizetéseket, akárcsak az emberi oldalt, köztük a konkrét munkakörülményeket.

Szeptember 30-ig felülbírálják az ügyeleti díjakat az egészségügyben

A kórházi főigazgatóság álláspontja az, hogy a fizetett pihenőidő jár.

Az OKFŐ a múlt hét folyamán arra is ígéretet tett, hogy az orvosnak, az egészségügyi dolgozónak, – feltéve, ha ezt engedélyezteti –, nem kerül veszélybe a másodállást jelentő magánpraxisa, ahogy szeptember 30-ig felülbírálják az ügyeleti díjakat, egyértelműsítik a fizetett pihenőidőre vonatkozó szabályt, és emelik a személyes közreműködőként szolgálatot vállaló orvosok ügyeleti díját is.

NYILVÁN MAJD AZ IDŐ ELDÖNTI, HOGY MIT HOZ AZ ÚJ RENDSZER, ÉS A TERVEK HOGYAN CSAPÓDNAK LE A GYAKORLATBAN. IDŐKÖZBEN JANUÁR ELEJÉN A KORMÁNY AZ ALAPELLÁTÁSBAN DOLGOZÓ HÁZIORVOSOK BÉRTÁMOGATÁSÁNAK EMELÉSÉT IS MEGÍGÉRTE.

 

Kórházban dolgozó kollégáikhoz hasonlóan a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban munkát vállaló fogorvosok bérét is több lépcsőben emeli a kormány, és új műfajként bevezetik a praxisközösségeket.Egy intervenciós radiológus és műtősnő egy beteg lábának érfestéses vizsgálatát végzi a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika perifériás intervenciós laboratóriumában 2021. január 29-én.

Ezek adott járáson belül legalább öt háziorvosi szolgálat közös munkáját, összefogását jelentik, és a műfajon belül ugyanúgy lehetőség van a szakemberek lazább, illetve több típusú, szorosabb együttműködésére.

Az ő bértámogatásuk attól függően emelkedik, hogy március másodikával melyik praxisközösségbe lépnek be, amely után ők is visszamenőleges emelést kapnak.

Ezzel kapcsolatban Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke az Indexnek korábban elmondta, szerinte a praxisközösség a beteg szempontjából nemcsak minőségi javulást, de remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni.

 

Miért lesz ez jó a betegnek?

Az új szolgálati jogviszony első napja ez a magyar egészségügyben. Több változás a pácienseket is érinti. Összegyűjtöttük, amit már tudni lehet.

A becslések szerint 130-140 ezer egészségügyben dolgozó sorsa mellett természetesen arról is szót kell ejteni, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszony milyen ellátást hoz a betegeknek. Jelen pillanatban előre jósolni e téren sem egyszerű, ám ami már körvonalazódik, hogy:

  • megmarad a szabad orvosválasztás joga;
  • ahogy továbbra is járhatunk az orvosunk magánrendelésére;
  • a háziorvosnál több prevenció, szűrővizsgálat jöhet;
  • akár szabadságvesztésre is ítélhetnek, ha lebukom a hálapénzzel.

Arra szintén lehet számítani, hogy a hálapénz forgalmát egy erre specializálódott állami szerv fogja mától ellenőrizni, akik adott esetben feljelentést tesznek. (A végső ítéletet ezúttal is a bíróság mondja ki.)

Úgyhogy jó tudni, egy egészségügyi dolgozó a betegtől mostantól csakis olyan tárgyat fogadhat el a kezelést követően, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jóindulatúan felkerekítve 9 ezer forint.

 

 

via. Index