Telegraph: Több beoltott hal meg a delta variáns miatt a briteknél, mint beoltatlan. Miért nem aggasztó ez?

Több olyan áldozata van a COVID-19-nek az Egyesült Királyságban, akit beoltottak a koronavírus ellen, mint olyan, aki még nem kapott oltást – derült ki az angliai közegészségügyi hatóság (PHE) friss jelentéséből, amiről a brit Telegraph számolt be.

 

 

A számok azt mutatják, hogy a vírus delta variánsa miatt február 1. és június 21. között 257 személy hunyt el az országban, a pozitív koronavírusteszt utáni 28 napon belül.

Az elhunytak 63,4 százaléka, azaz 163 ember legalább egy oltásadagot kapott már, és ennek ellenére betegedett meg. Első pillantásra riasztóak ezek az adatok, pedig a statisztika pontosan úgy alakult, ahogy az várható volt – fejtette ki a Conversationben megjelent cikkében Christian Yates, a Bathi Egyetem matematikai biológiával foglalkozó főelőadója.

A vakcina nem kompenzálja a korral járó hátrányokat

Képzeljük el, hogy mindenki megkapta már valamelyik koronavírus elleni oltás mindkét dózisát – ami bár nagyszerű lenne, még mindig nem lenne elég ahhoz, hogy minden életet megmentsenek, hiszen még így is lenne olyan, akit megfertőz a SARS-CoV-2, és ennek következményeibe belehal. Így az elhunytak száz százaléka beoltott lenne, de ez nem jelenté azt, hogy a vakcina nem csökkenti hatékonyan a halálesetek előfordulását.

A COVID-19 esetén a halálozás kockázata a kor előrehaladtával nő, mégpedig nagyjából megduplázódik minden hét életévvel. Egy 35 és egy 70 éves páciens közötti korkülönbség tehát azt jelenti, hogy a fiatalabbhoz képest az idősebbnél a halálozás kockázata ötször megduplázódik, vagyis egy beoltatlan 70 éves 32-szer nagyobb valószínűséggel hal bele a koronavírus okozta betegségbe, mint egy 35 éves beoltatlan.

Yates szerint a kockázat életkorral együtt járó drámai változása azt is jelenti, hogy az időseknél a halálozás kockázatát még a kiváló oltások sem csökkentik a fiatalabb generációkra jellemző rizikó alá.

Az Egyesült Királyságban ma igen gyorsan terjedő delta variáns esetében a két adaggal való beoltottság 96 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés kockázatát a PHE adatai szerint. Ha konzervatív becsléssel feltesszük, hogy a vakcinák a halálozást sem előzik meg nagyobb hatásfokkal, mint a kórházba kerülés veszélyét (valójában hatásosabbak a halálozás kivédésében), az azt jelenti, hogy az elhalálozás kockázata a duplán beoltottak körében kevesebb mint egyhuszadára csökken a hasonló kockázatprofilú beoltatlanok körében mért kockázathoz képest.

Ám a beoltottság által elért hússzoros csökkenés sem elég ahhoz, hogy kiegyenlítse a 70 évesek haminckétszer nagyobb halálozási kockázatát a 35 évesekéhez képest. A megfertőződés hasonló kockázata mellett a szakértők pontosan arra számítanak, hogy még mindig több kétszer beoltott 70 éves hal meg COVID-19 miatt, mint beoltatlan 35 éves. Van néhány korlátozás a fenti kalkulációban: például a fertőzés kockázata korcsoportonként eltér, jelenleg a legfiatalabbak körében a legmagasabb, és alacsonyabb az idősebb korosztályban.

A szitametafora

A szakértő szerint a kockázatot el lehet képzelni például különböző méretű golyók formájában, amelyek az égből hullanak lefelé. A golyók a koronavírus-fertőzött embereket szimbolizálják, az egyszerűs.g kedvéért feltételezzük – írja Yates –, hogy minden korcsoportban nagyjából egyforma a golyók száma. Az idősebbeket jelképező golyók apróbbak, ami a halálozás nagyobb kockázatát jelképezi a biológus metaforájában.

A golyók nagy többsége fennakad egy szitában, azaz a fertőzöttek nagy többsége nem hal meg. A kisebb golyók egy része azonban átesik a rostán: minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy kihullik. Az első szitán áthulló golyók nagy része kis méretű, azaz ez a csoport idősebbekből áll nagyrészt. A koronavírus elleni vakcinák megjelenése előtt a szitán áthulló golyók a COVID-19 miatt elhalálozó embereket szemléltették, és ez a kockázat nagyon nagy mértékben az idősebbek felé tolódott.

Ám a vakcinák képeznek egy második szitát, amely megakadályozza, hogy az emberek meghaljanak. Mivel az Egyesült Királyságban sincs mindenki beoltva, a szita lyukai különböző méretűek. A kétszer beoltott idősebbek esetében a lyukak kisebbek, tehát sok kis golyó megáll a szitában, azaz a vakcinák sokakat megmentenek, akik amúgy korábban belehaltak volna a fertőzésbe.

A fiatalabbak esetében azonban a vakcinaszita lyukai jelenleg nagyobbak, mivel közülük kevesebben vannak beoltva, így nagyobb valószínsűgéggel is hullanak keresztül ezen a rostán. Ha a teljes szűrést csak a második szita végezné (azaz nem tolódna a halálozás kockázata az idősebbek felé, amit az első rosta reprezentál), arra számíthatnánk, hogy a fiatalabb, beoltatlan emberek tennék ki az elhunytak nagyobb hányadát. De ez nem így van, mert az első rosta olyan szinten az idősebbek felé tolja a kockázatot, hogy még a vakcinák tényezőjét beleszámítva is többen hullanak ki a (dupla) rostán közülük, mint a fiatal, beoltatlan személyek közül.

Az Egyesült Királyság oltási stratégiájának lényege, hogy előbb oltják be az idősebb, sebezhetőbb embereket – emiatt kell arra számítani, hogy a COVID-19 miatt elhunyt emberek nagyobb részét már beoltották. És pontosan ez is bontakozik ki az adatokból.

Az a tény, hogy jelenleg több beoltott ember hal meg, mint beoltatlan semmilyen szinten nem ássa alá a vakcinák hatásosságáról és biztonságosságáról szóló adatokat. „Sőt pontosan ezeket a számokat várnánk a kiváló vakcináktól, amelyek máris több tízezer ember életét mentették meg” – összegzett a matematikai biológia szakértője.