Teljes körű megfigyelést kér az EBESZ-től 62 EP-képviselő a magyarországi választásokra

Öt különböző frakcióból 62 EP-képviselő szólította fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) arra, hogy küldjön teljes körű missziót az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokra – számolt be a Politico brüsszeli hírportál szerda reggel egy, a politikusok által küldött levélre hivatkozva.

“Öt politikai csoportból és 19 különböző országból érkeztünk. De mindannyian osztjuk azt az aggodalmat, hogy a választások nem a legszigorúbb demokratikus normák szerint zajlanak” – idéz az EP-képviselők által EBESZ-nek küldött levélből a lap. A Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő által kezdeményezett levél aláírói között ott van a néppárti finn Petri Sarvamaa, illetve a német szociáldemokrata Katarina Barley (ezen kívül a liberális-centrista Renew Europe és a szélsőbaloldali Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal EP-képviselői tartoznak a magyar kormány kritikusai közé, így minden valószínűség szerint még ebben a két frakcióban ülhetnek a levél aláírói – a szerk.)

Az EP-képviselők felidézik az EBESZ korlátozott missziójának következtetését a 2018-as választások után, mikor azt írták, hogy “a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”.

A mostani helyzet a 62 EP-képviselő szerint még több aggodalomra ad okot.

“Az idei választások előtt további rendkívül aggasztó fejleményeket figyeltünk meg” – fogalmaznak, példaként a a járványügyi veszélyhelyzet alatt elfogadott törvénymódosításokat hoztak, és azt a tavaly novemberben elfogadott törvényt, mely legalizálja a fiktív lakcím létesítését, ami több civil szervezet szerint “az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt”.

A levél a magyar demokratikus rendszer leépülése, illetve az intézmények legitimitása miatti aggodalom újabb jelzése az EP-től, azután, hogy hónapok óta nyomás alatt tartják az Európai Bizottságot azért, hogy indítsa el a jogállamisági mechanizmust. Ennek lényege, hogy a bizottság visszatarthat uniós pénzeket, azoktól a tagállamoktól, ahol az alapvető elvek olyan megsértését állapítja meg, amely veszélyezteti az EU költségvetését.

“A magyar választás lesz a demokrácia egyik legnagyobb próbája”

Nem az EP-képviselők az elsők, akik levélben fejezték ki aggodalmukat az április harmadikai választások miatt. A múlt héten húsz magyar civil szervezet fordult az EBESZ-hez, azt kérve, hogy a szervezett ne „korlátozott missziót” küldjön az áprilisi parlamenti választások megfigyelésére, hanem “az aggasztó helyzet miatt a monitorozás ezúttal legyen teljes körű, és a szavazás napján nagyszámú rövidtávú megfigyelővel legyen kiegészítve”.

A civil szervezetek hangsúlyozták, hogy bár “az EBESZ eddig még egyetlen uniós tagállamba sem küldött ilyenfajta megfigyelő missziót, de egy kis létszámú ‘korlátozott misszió’ bizonyosan nem lesz majd alkalmas a választás tisztaságának megítélésére”.

Szerintük “a 2022-es évben a demokrácia egyik legnagyobb próbája Európában és az Európai Unióban is a magyar választás lesz”. Hozzátették, hogy “a módszeres és átfogó monitorozása minden politikai szereplőnek érdeke, de a választási szerveknek és az országnak is szüksége van rá”.

Véleményrovatunkban szintén a múlt héten jelent meg Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzőjének cikke, melyben azt írta, hogy az Európai Uniónak fel kell készülnie a potenciális csalásokra a 2022-es választásokon. “Éppen annyira cinikus, mint amennyire abszurd a magyarországi választási csalás vádja” – írta válaszcikkében Kovács Zoltán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. A politikus szerint: “ha Orbán Viktor miniszterelnököt ismét megválasztják, és szerintem így fog történni, akkor az a választók széleskörű támogatása miatt lesz, amelyet a miniszterelnök munkája során elért eredményeinek – a világjárvány idején bekövetkezett gazdasági fellendülésnek, munkahelyeknek, növekedésnek, adócsökkentésnek és megfizethető energiaáraknak – köszönhet.”