2012-ben a vásárhelyi Erzsébet-kórházat pénzügyi finanszírozását a magyar állam vette át. A kórház és betegei 300 millió forint támogatást kaptak, helyesebben kaptak volna a magyar államtól, ha ezt a hódmezővásárhelyi Önkormányzat nem költi el a saját céljaira. Ez azért is érthetetlen, mert ebben az időben a város éppen négy orvossal képviseltette magát az Önkormányzatban. A támogatás lenyúlása konkrétan azt jelenti, hogy 2012 és 2018 között – hat éven keresztül – akaratán kívül valójában a kórház támogatta az Önkormányzatot.
2018-ban új polgármestert választott a város. Ekkor a kórház igazgatójának is eszébe jutott, hogy ideje kikérni az Önkormányzattól a fennmaradó 264 millió forint támogatást. De hát azt már rég elköltötték másra. Egyidejűleg a kórház azt is bejelentette, hogy nem hajlandó tovább a kórházba érkező betegek parkolását finanszírozni évi 12 millió forinttal.
A helyzet az, hogy az irdatlan méretű város messziről jött betegeinek éppen elég baja van enélkül is. Ezért most a dr. Márki-Zay Péter által vezetett Önkormányzat – lemondva a 12 millió forint parkolási díjról, – ingyenesen biztosítja a kórházba érkező betegek számára a parkolást.
Ami a 264 millió forint kórháznak adott támogatást illeti, annak bizony már csak hűlt helye van. Sem 2018-ban, sem 2019-ben nem kapott az Önkormányzat a korábbi Önkormányzat által elköltött pénz pótlására egy lyukas kétfillérest sem. Bár országosan a legtöbb város még a 264 millió forintnak a töredékét sem adja saját kórházának modernizációjára, a vásárhelyi Önkormányzat szolidaritást vállalva a város adófizetői betegeivel ezt a 264 millió forint támogatást saját maga (nem pedig állami) forrásból biztosítja, azaz szembe fordul elődeinek élősködő politikájával.
Nem szükséges különleges logikai éleslátás, elég a józan paraszti ész ahhoz, hogy belássuk: csak ezt a két tételt számítva
A JELENLEGI ÖNKORMÁNYZAT 264+12= 276 MILLIÓ FORINT TÁMOGATÁST AD A KÓRHÁZ ÉS BETEGEI RÉSZÉRE, SZEMBEN AZOKKAL, AKIK HAT ÉVEN KERESZTÜL 264 MILLIÓ FORINT KÓRHÁZI TÁMOGATÁST ELVERTEK. A KÜLÖNBSÉG 276-(-264)= 540 MILLIÓ FORINT.
Ezek után a legpimaszabb csúsztatás azzal házalni, hogy a jelenlegi vezetés nem támogatja a kórház modernizációját, ami mellesleg sokkal inkább állami feladat, mint az, hogy a magyar állam 500 személyes onkológiai kórházat építsen Vietnámnak, ahol pedig kevesebben hallnak meg rákos betegségben, mint hazánkban.
Ezt a csúsztatást Dr. Grezsa István miniszteri biztosként még azzal is megfejeli, hogy az adóbevételek szempontjából a megyei jogú városok között a legutolsó helyek között szereplő Hódmezővásárhely lakóit – országosan is kirívó mértékben – fejenként 12880Ft/év támogatásra kívánja megnyerni (Ugyanis 43700főt megszorozva 12880Ft-tal kapjuk meg a kívánt évi 1 milliárdot).
Mit is mondjak erre? Ez az óhaj nagylelkűen kihagyja a szintén érintett, azaz a kórház körzetébe tartozó makói, székkutasi, mindszenti stb. lakosságot a modernizációból. Továbbá ez a bőkezűség mentesíti a magyar kormányt is a vásárhelyi modernizáció költségeitől, sőt még az erre a célra igényelhető uniós forrásokat is megkíméli, s ebből kifolyólag lehetőséget biztosít a vietnámi kórházépítésen túlmenően a szíriai, nigériai, kárpátaljai kórházépítésekhez is.
TARTOK TŐLE, HOGY HA AZ EGYES PÉNZÜGYI ELLÁTÁSI FELADATOKAT ÍGY ÖSSZEKEVERJÜK, ANNAK VÁRHATÓAN KAOTIKUS KÖVETKEZMÉNYEI LESZNEK.
Ha például az oktatásra fordítandó költségekből kívánjuk a hadi kiadásokat segíteni, a hadi kiadásokból pedig az sportot, akkor tartok tőle, hogy új költségvetést kell készítenünk.
KI ÉRTI EZT?