Orbán Viktor fényképét mellékelte a brit The Times első számú illusztrációként ahhoz a cikkhez, amely arról szól, hogy izmaikat mutogatják az erős emberek, miközben világszerte megrendül a demokráciába vetett hit.
A cikk szerint, az autokraták az eltelt évtizedben alaposan kiaknázták a gazdasági stagnálást, az általános elégedetlenséget és a közösségi médiát, hogy aláássák a nyugati liberalizmus alapjait. Jönnek fel a kemény fiúk, visszaesőben a jogállam, a populista hullám egyre terjed. Az évezred kezdetétől jó volt ez a tíz év a diktátoroknak. A magyar miniszterelnök azzal büszkélkedik, hogy létrehozza az illiberális demokráciát.
Putyin egyre kevésbé tűri meg az övétől eltérő véleményeket.
Látszólag szilárd demokráciák – például Törökország, Brazília és az USA – megadták magukat olyan vezetőknek, akik le akarják bontani a demokratikus intézményeket.
A legújabb felmérés alapján, Yascha Mounk, a Johns Hopkins Egyetem politológusa arra jutott, hogy Nyugaton egyre kevesebben bíznak a demokráciában, mégpedig három ok miatt: 1. megrekedt a gazdaság, csökken az életszínvonal; 2. sokan fel vannak háborodva, mert úgy gondolják, hogy életmódjuk gyakorlásában gátolják őket a migránsok, a melegek és mások; 3. az erős emberek a közösségi médián keresztül, sokkal könnyebben képesek megszerezni a tömegek támogatását, illetve meg tudják kerülni a hagyományos intézményeket. Következésképpen nem kevesen úgy érzik, hogy magukra hagyták őket, lenézik őket a politikusok, és a gyerekeiknek rosszabbul megy majd a soruk, mint nekik.
A Yale Egyetem egyik filozófia professzora úgy értékeli, hogy jónéhány erős ember fasiszta jellemzőket mutat. Annál is inkább, mert napjainkban az etnikai nacionalizmus formájában a fasizmus erősödik. Az olyanok, mint Trump, Erdogan, Putyin, Orbán, Duarte, Bolsonaro vagy Netanjahu a nemzet nevében szólalnak meg. Veszélynek tekintik a bevándorlókat, a más vallások képviselőit, az értelmiséget és a melegeket. Az előítéletekre építve akarnak nyerni. És minél többen győznek közülük, annál inkább gyengül az általános elkötelezettség a liberális normák iránt. Az olyanok, mint Trump és Putyin az igazság kiforgatásával tartják fenn népszerűségüket. Arcátlan hazugságokat, féligazságokat és összeesküvés- elméleteket vetnek be. Korrupt rezsimek nem győznek korrupcióellenes kampányokat hirdetni.
Ugyanakkor Yascha Mounk ellentétes irányzatokra számít a most kezdődött évben: Brazíliában, Indiában, Olaszországban, az Egyesült Államokban és Lengyelországban várhatóan fokozottan autokráciába hajlik a rendszer. Ezzel szemben Magyarországon, Törökországban, Venezuelában, sőt, talán még Oroszországban is megkérdőjeleződhet a rendszer legitimitása, némi külső megrázkódtatás vagy belső válság hatására.
Via: The Times