Tim Marshall: Jövő nyárig nem lesz vége a háborúnak

Elképzelhetetlennek tartja, hogy a jövő nyár előtt véget érjen a háború – erről beszélt Tim Marshall brit újságíró és haditudósító, A földrajz fogságában és A földrajz hatalma című bestsellerkönyvek szerzője a 24.hu-nak adott interjúban.

Azt mondta: a háborút jó eséllyel egy ember vagy maximum egy szűk, orosz biztonságpolitikai tisztviselőkből álló elit indította el, de a konfliktusban meghatározó szerepe van a földrajznak, a történelemnek és az ezekre rétegződő politikai viszonyoknak.

A földrajzi adottságok és a történelmi előzmények miatt Putyinnak könnyebb volt eladnia Ukrajna lerohanásának ötletét az orosz nép számára, amihez persze kellett a leuralt orosz média is. Az előzmények nélkül sokkal kevésbé lehetnének meggyőzőek az érvei, emiatt viszont sokan hittek, és vannak, akik még mindig hisznek neki

– mondta a szerző, visszautalva arra, hogy Oroszország már régóta arra törekedett, hogy ütközőzónát hozzon létre a térségben.

Tim Marshall arról is beszélt, hogy szerinte mikor kezdett el ismét agresszívvá válni a külpolitikában az orosz vezetés. Úgy vélte, hogy a fordulópont 1999-hez köthető, amikor az oroszok – hogy a NATO-t megelőzzék – egy zászlóaljjal bevonultak Koszovó fővárosába, Pristinába. „Szerintem tehát 1999 volt a fordulópont a nagyhatalmi ambíciók terén, a megelőző tíz évet visszavonulással töltötték, egyre csak gyengültek.

A pristinai bevonulás idején Putyin magas rangú elnöki tanácsadó volt, és minden bizonnyal ő volt az egyik orosz tisztviselő, aki arra buzdította Jelcint, hogy muszáj lépniük. A tanulság az volt, hogy a hosszas visszavonulás után itt az ideje elkezdeni az előrenyomulást

– fogalmazott a brit újságíró.

Tim Marshall egy kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az idén szerint már nem enyhülhet a konfliktus, hacsak valamelyik fél nem omlik össze. Szerinte az oroszok a sorozással elérhetik azt, hogy tudják tartani a vonalakat a télen, utána pedig tavasszal a támadással is megpróbálkozhatnak.

Ha viszont a nyárra nem érnek el áttörést, és a csapatok kimerültek lesznek – utóbbi szinte biztosra vehető –, akkor elképzelhető, hogy az oroszok előállnak valamilyen békeajánlattal. Ezt nyilván azzal indítanák, hogy a világnak el kell ismernie a Krím és az újonnan annektált területek Oroszországhoz csatolását. Ebből a második kitétel szerintem elfogadhatatlan lesz az ukránok számára

– mondta az író, aki szerint emiatt jövő nyár előtt szinte biztos nem lesz vége a háborúnak, de arra sincs garancia, hogy akkor bekövetkezik a békekötés.

Az interjúban a szerzőt arról is megkérdezték, hogy mi a véleménye a magyar kormány által indított nemzeti konzultációról. Tim Marshall azt mondta: „Két érv ütközik itt egymással, mindkettőnek megvan a maga súlya. Az egyik, hogy a szuverén Magyarország megválasztott vezetői felismerik, hogy olcsóbb energiát tudnak biztosítani a lakosságnak az ilyen politikával. A másik érv, hogy jó európaiként viselkedünk, hosszú emlékezettel, és elfogadjuk a tételt: ha Európában nem lehet minden ország szabad, az a többiekre nézve is fenyegetést jelent.”

Előbbi egy rövid távú megfontolás olcsóbb energiával, hosszabb távon viszont egyáltalán nem biztos, hogy ez éri meg az országnak. Igazán meggyőző érveket tehát nem látok Oroszország szankcionálása ellen, amely – személyes véleményem szerint – leplezetlen agressziót követett el egy szuverén ország ellen. A magyar kormány viselkedése azért különös, mert Magyarország is szenvedett el ehhez hasonló leplezetlen agressziót, legalább két alkalommal az elmúlt század folyamán

– fogalmazott Tim Marshall a 24.hu-nak adott interjúban.