Én édes bölcsességet bömbölő bölényem! (Nem, nem az európaira gondolok, a sztyeppeire! Bölényből is lássunk tisztán!) Annyira megkönnyebbültem, hogy a veszélyek korát már nyíltan kimondhatjuk „béke és biztonság” feliratozással, és rámutathatunk e veszélyes elemekre! A mindennapi küzdés közepette végre beszélhetünk arról az egy szem pedagógus asszisztensről, aki pedofil! Mennyivel fontosabb ő a maga hitelességével együtt, mint az összevont és szakszerűtlen helyettesítések, a gyermekbántalmazások tehetetlenségéből adódó csendek, a szakorvoshoz el nem jutó gyerekek szenvedéseitől elfordulás, a gonosz Brüsszel még mindig nem küldte fizetésünk, (bizony a hónap vége már idusán kezdődik)…stb. És nagyon helyes, hogy pedagógusnak írják, ne legyen hátrányos megkülönböztetés, hiszen sok asszisztens is pedagógusi munkát végez, hogy a szülőkkel el tudjuk hitetni, van még tanóra!
Ilyen a mi szépséges országunk: szabadon, mindenki minden lehet! Amerikát már utolértük, a lehetőségek hazája Magyarország! Itt lehet gázszerelőből leggazdagabb ember; szexorgián résztvevő polgármester díszpolgárjelölt, és érezheti is úgy, hogy „miért ne!”; politikusok érthetnek „mindenhezis”, tankönyvtől az utazásibérleten át; rendőrből oktatásért is, egészségügyért is felelős miniszter lehet; még a magyar jog által kimondott csaló is lehet polgármester; még a termőföld is lehet akkugyár egy „klímaváltozást is túlélő, zöld Kárpát-medencében”. Oh, én szerelmetes, szaftosszavú szószaporítóm! Én önt ünneplem: zsámolyon állva szotyit köpök a libsibolsisosorosistagyurcsánydollárbérencekre és disznókörömből iszom a vodkát. Ez utóbbit olyan jelképesen a hovatartozás végett! A vodkanarancs az új fröccs! Eufóriában élek!
„Megint lesz sok gyerek, sok millió szív, amely várja az örömhírt”, például, hogy lesz óvoda, iskola. Ennek érdekében a tanárikar is tisztul, sorra mondanak föl a hitvány, csak szűk szakmaiságban gondolkodó elégedetlenek. De mi maradók túl tudunk lépni ezen, pár pontért a minősítésben különösen! Én például örülök, hogy a Fertő-tónál sikerült annyi fajt elűzni, talán kipusztítani is! Én látom ebben az oktatás innovációját (+ 2 pont): az amúgy is túlterhelt gyerekeknek ezekről már nem kell tanulni. Retorikát is az ön évértékelője alapján fogok tanítani (+3 pont). A jó szöveg könnyen csúsztatható, egyszerű mondatokkal van teli, az egyetnemértőket alázni kell, de a legfontosabb az, hogy csendben kell hallgatni, és a végén nagyot tapsolni. Ez a korszerű! Az adminisztrációt is szívesen csinálom (+1), és fejleszteném is egy lehetőséggel, titokban értékelhetném a KRÉTÁ-ban a kollégáimat, akár Kovács Andreát is, sose lehet tudni, ki mennyire terhelhető! (+6) Én öntől a végtelenségig, hős hangú, hastagos, haza hajnala hímem!
A veszélyek korát éljük betegséggel, háborúval, és annak ellenére, hogy ettől nálunk a legnagyobb az infláció, az elszegényedés, a forint árfolyamának alakulása, mi mégis győztesnek érezzük magunkat az óriásplakátjainkkal! Hát kinek van még ilyen, egy-két diktatúrát leszámítva, én infláció tigris tenyésztő tengernagyom! Használja hát a töltényeit, ahh… remélem, működőképes fegyvere is van hozzá! (Jaj, ezt olyan szép búgó hangon írtam! ) Apropó, Völnerék ki lesznek plakátolva? Jól fogja takarni jóminiszterasszony Juditkát, Tónit, és akit csak kell. Olyan jó, hogy ilyen közvetlen hangon, becézve is lehet beszélni. Olyan biztonságos homályt ad, mint egy páncélszekrényben talált megsemmisített nembizonyíték.
Örülök, hogy kimondhatom, a veszélyek korát éljük, így bátran utálhatom és kitagadhatom honfitársaim az ön sugalmazó védelme alatt, ohhhh, én térde, könyöke lehorzsolt, vízhólyagos hólyagom, atyai, aranyszavú alomvezérem!
Szerelmes rajongással,
Gulyás Gertrúd
okj-s pedagógus
P.S.: Láttam Mici nénit egy cukrászdában capuccino-somlói kombóval egy könyvet olvasgatva, amin látszott, új, nem könyvtári! Másnap a barátaival pezsgőzött színház után… nekem mikor jut majd ilyenre, eddig ő sem dőzsölt így. Megkérdeztem, miből telik. Azt mondta bármimásból, ami nem az állami oktatás. Felháborító, neki nem volt elég a gyerekek csillogó tekintete!