Az egészségügyi átalakítás sarkalatos pontja a magánorvosok állami ellátásba terelése. Bár az ügyben végleges döntés még nem született, az intézkedés ellen közel ezren már felemelték a hangjukat.
Néhány nap alatt több száz orvos csatlakozott a Magánorvosok az egészségügyért Facebook-csoporthoz, mert elfogadhatatlannak tartják a kormány azon rendelettervezetét, amely a magánellátásban dolgozók állami ellátásra kötelezését írja elő „tudásamortizáció céljából”.
Noha Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón egyértelműen kijelentette, hogy végleges döntés még nincs, és az eredeti koncepciót még megfontolják, az érintettek szerint fontos, hogy a kormány az intézkedés lehetséges negatív következményeivel is tisztában legyen.
Fried Zoltán, a Magánorvosok az egészségügyért csoport képviselője a Népszava megkeresésére elmondta: ha a kormány alkalmazza a tervezett szabályt, úgy a most még magánszférában gyógyítók jelentős része abbahagyja, és külföldön folytatja, esetleg a nyugdíjat választja.
Mindez tovább súlyosbítaná az amúgy is fennálló munkaerőhiányt.
Arra a kérdésre, hogy a humánerőforrás-krízisre a gyakorlatban mi jelenthet megoldást, az alábbiak szerint felelt:
„Ha az orvoshiány enyhítése a cél, akkor olyan feltételeket kellene teremteni, hogy a gyógyítók önként menjenek vissza. Például el kéne törölni a jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat, azokat be sem kellett volna vezetni. De ha már megtörtént, korrigálni kellene ezt a téves döntést. Továbbá eltörölni a vezényelhetőséget és visszaadni a közalkalmazotti védett státuszt. De az is elfogadhatatlan, hogy valamilyen nem pontosan körülírt minőségi értékelés alapján 20 százalékot levonhassanak a bérekből. Ilyen rendszer Európában sehol nem működik”
– mondta Fried Zoltán.
Lapunknak nemrég Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese is arról beszélt, hogy a teljesítmény alapján történő bércsökkentéssel egyáltalán nem ért egyet, szerinte a retorzió csak ideig-óráig lehet megoldás, hosszú távon biztosan nem.