Tóth Zoltán választási szakértő: a jegyző kötelessége figyelmeztetni arra, hogy a „választási költözés” bűncselekmény

Mivel a Fidesz rendületlenül folytatja a határon túli magyarok körében az álcivil szervezetek útján való beszervezést, valószínű, hogy a választások előtt a kelet-magyarországi falvak népessége ismét hirtelen megnő. Azt a jegyzőnek kell tudnia, hogy „választási költözés”, vagy egyéb ok miatt nő meg az adott település lakossága, és az ő felelőssége, hogy az ilyen költözéses ügyeket megakadályozza. Figyelmeztetnie kell mindenkit, hogy a „választási költözés” bűncselekmény. De, ha erre bármi jel mutat, a jegyzőnek arra is lehetősége van, hogy helyszíni ellenőrzést tartson, valós-e a lakcím – mondja Tóth Zoltán választási szakértő. Persze, a polgármesterek ebben többnyire akadályozzák a jegyzőt. Megszűntek ugyanis a szakmai előírások, most a polgármester nevezi ki a jegyzőt, holott korábban a testület tette azt. Vagyis, a polgármester embere lett a jegyző. Száz, kétszáz, háromszáz embert pedig simán lehet költöztetéssel mozgatni, és mint tudjuk, a választás eredménye ebben a választási rendszerben egy szavazaton is múlhat.

 

– Azt már megtapasztaltuk, hogy választások előtt a kelet-magyarországi falvak népessége hirtelen megnő. Vajon most is így lesz? 

– Igen, mert a Fidesz rendületlenül folytatja a határon túli magyarok  körében az álcivil szervezetek útján való beszervezést. Tehát, az ottani létszám nőni fog.

– Most egy új jelenséget szúrt ki a 24.hu, Mosonmagyaróvárra és környékére több ezren költöztek a múlt évben. Ez már felkészülés lenne a választásokra, elindulhatott a „választási költöztetés”?

– Ezt a helyi jegyzőnek kell tudnia. Az ő felelőssége, hogy az ilyen ügyeket megakadályozza. Amikor én voltam a Választási Iroda vezetője, én azt a szakmai útmutatást adtam ki, hogy olyankor, amikor megindul a statisztika fölfelé – mert minden nap készül statisztika, mennyi a lakcím bejelentés, változás, stb. – akkor figyelmeztetni kell mindenkit, hogy a „választási költözés” egyébként bűncselekmény. Ha erre bármi jel van, a jegyzőnek van lehetősége helyszíni ellenőrzést tartani, hogy valós-e a lakcím. Persze, a polgármesterek ebben többnyire akadályozzák a jegyzőt. Könnyen meg is tudják tenni, mert a jegyzőnek most már semmilyen követelménynek nem kell megfelelnie, csak az kell, hogy a haverja legyen a polgármester. Megszűntek ugyanis a szakmai előírások, most a polgármester nevezi ki a jegyzőt, holott korábban a testület tette azt. Vagyis, a polgármester embere lett a jegyző.

– Akkor a kelet-magyarországi falvakban ezért nőhet választások előtt a népesség?

– Persze. A jegyzőt politikai eszközökkel megakadályozzák szakmai tevékenységének elvégzésében.

– Lesznek-e, akik az ellenzék részéről figyelik ezt a „technikát”? Valaki ellenőrzi majd ezt?

– Üdvös volna.

– Azt már említette, hogy az ilyen „álköltözés” választási szempontból bűncselekménynek számít. 

– Igen. Ez a névjegyzékkel való visszaélés.

– És mit lehet tenni ellene?

– Azon kívül, hogy megelőző cselekményként, figyelmeztetik azokat az embereket, akik nagy hirtelenjében jönnek, „költöznek”, hogy ez bűncselekmény, lehetőség a lakcím valóságának az ellenőrzésére is. Ha a jegyző megállapítja, hogy nem valós a lakcím – amit azért nem nagy művészet megállapítani mondjuk egy húsz négyzetméteres, száz éves családi házról, pláne, ha még 150-en is laknak benne –, akkor fiktív lakcímmé nyilvánítja, és törli a fiktív lakcímeseket a választói névjegyzékből. Az eszköz megvan, csak nem élnek vele.

– Az ellenzék mit tehet? Jelentheti? 

– Hát persze. Én úgy tudom, a DK volt ilyen helyszíni bejárásokon, nézegette az ilyen lakcímeket, és tett is büntető feljelentést.

– Ezt még a választás napján is megtehetik majd?

– Persze. Sőt, a büntető feljelentést a választás után három napig is megtehetik még. De nem is a büntetőfeljelentés a lényeg, az ügyeket nem azonnal kell büntetőeljárásra terelni. Mert a büntetőeljárásnak nincs hatása a választás végeredményére. A büntetőeljárás célja egy személy jogi felelősségének megállapítása és adott esetben megbüntetése. A választási bizottságoknak nem ez a feladatuk. A választási bizottságoknak minden törvénysértést meg kell vizsgálniuk, és adott esetben meg kell semmisíteniük a választás eredményét. El lehet rendelni új szavazást, új jelölést, ezernyi lehetőség van, de a választási bizottságok nem lelkesednek az ilyen választási csalások kivizsgálásáért.

A választási eljárásban a bizottságoknak a célja a választási csalás megelőzése, felderítése, és adott esetben a választás megismétlése. De a mandátumokra hatása van a választási eljárásnak. Ezzel szemben, a büntetőeljárás végén valaki – ha egyáltalán megállapítanak reá nézve terhelő dolgokat – pénzbüntetést kap, javító-nevelő munkát kap, börtönbe zárják, és nincs hatása a választás eredményére.

– Akkor mit kéne tennie az ellenzéknek?

– Megelőző tevékenységet kellene folytatnia, illetve a választási bizottságokban követelni az ilyen választási csalások kivizsgálását.

– Tehát minden választási bizottságban lennie kellene egy ellenzékinek.

– Kettőnek. Mivel 11 ezer szavazatszámláló bizottság van, ezért ez minimum 22 ezer ember, de mivel mindig közbejöhet valakinek valami, mindig kell egy póttag. Tehát egy gondos felkészülés minimum 33 ezer embert igényel a szavazatszámláló bizottságokba.

– A választási bizottság miként tudja előre megnézni, hogy az illető, aki szavazni akar, csak most jelentkezett be, vagy nem?

– Nagyon egyszerű. A jegyzőtől kell kérni egy napi statisztikát, és, ha a jegyző ezt megtagadja, akkor a jegyzőt el kell marasztalnia a választási bizottságnak. Mert a jegyző feladata a névjegyzék vezetése. Persze, tudom én, hogy ezek nehéz dolgok, mert – mint említettem –, ma már minden jegyzőt a polgármestere nevez ki. Ha ő a törvényben foglalt jogait gyakorolja, akkor szembekerül a polgármesterével. Értem ezt a nehéz helyzetet, de ugyanez a nehéz helyzet volt akkor is, amikor tisztességesen mentek a választások. Akkor is voltak ilyen konfliktusok. Épp az előbb idéztem egyet, én ’94 januárjában adtam ki azt az utasítást, hogy figyelni kell a névjegyzéket, de ennek konkrét oka volt, mert a helyi népszavazásokon nagy volt a kiköltözés meg a beköltözés. Az egyiknek az Alkotmánybíróság ötször semmisítette meg az eredményét, mert én mindig feljelentettem őket költözés miatt.

– Azt lehet tudni egyébként, hogy hány százalékot hozhatnak az így-úgy bejelentett emberek egy választáson valakinek?

– Előre menő tapasztalatokkal nem rendelkezem, de a múltból vannak. Száz, kétszáz, háromszáz embert simán lehet így mozgatni, és mint tudjuk, a választás eredménye ebben a választási rendszerben egy szavazaton is múlhat. Egy szavazaton is múlhat! Most akkor száz sok, vagy kevés? Énszerintem egy is sok. Mert, ha csak egyet is sikerül beköltöztetni, lehet, hogy épp ez az egy szavazat dönt.

 

 

via. (hirklikk.hu)