Tóth Zoltán választási szakértő fontos kijelentései

Alig több mint egy év múlva Magyarországon zajlik majd a 2022-es országgyűlési választás. Ez lesz a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása. Nem lesz könnyű dolga az ellenzéknek, hiszen a Fidesz 2011 óta folyamatosan úgy változtatja a választási törvényt, hogy a pálya neki lejtsen. 2014-re már 1500 helyen módosították, és a folyamat azóta is tart. Minden olyan szabályozási taktikát bevetettek, amely ellentétes a tisztességes és átlátható választásokkal. Azért, van ennek ellenszere! Hogy mi, arról Tóth Zoltán választási szakértővel beszélgettünk, aki szerint a választáson való részvétel minden állampolgárnak erkölcsi kötelessége.

 

– Az Országgyűlés legutóbb december 15-én módosította a választási törvényt. Az alap, az első választási törvény mikor született, és maradt-e az eredetiből valami még a mostaniban?

– Az első az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon kidolgozott, és még az 1985-ben megválasztott Országgyűlés által jóváhagyott választási törvény volt. Ennek a szellemiségéből semmi sem maradt, minden megsemmisült. Míg a korábbi választási törvényre azt mondtuk, hogy megfelelő alapot szolgáltatott egy átlátható, tisztességes és szabad választáshoz, ez 2011 óta már nem mondható el róla. 1990 és 2010 között még tisztességes választások voltak – beleértve azt is, amikor a Fidesz győzött 2010-ben –, azonban a 2011-ben és 2012-ben elfogadott választási törvények lejtős pályát rendeztek be, minden olyan szabályozási taktikát bevetettek, amely ellentétes a tisztességes és átlátható választásokkal.

– A 2020. december 15-i hányadik módosítása volt a választási törvénynek?

– Csak az első választási törvényt, amit 2011-ben karácsonyra fogadott el a Fidesz kétharmados többség, az ezt követő országgyűlési választásokra, vagyis 2014-re 1500 helyen módosították. A legtöbb módosítás a választókerületi földrajz alkalmazása volt. Ahogy folyamatosan elemezték a választókerületek eredményét 2010-ből, úgy módosították a határokat. A legsúlyosabb, hogy az alapelvek közül törölték a választási csalás tilalmát.

– Ezek szerint ez volt a „legaljasabb” módosítás?

– Hát, igen. De végigmehetünk az egész skálán. Módosították a választójogosultságot. Bejöttek a határon túli magyarok, ami szerintem roppant súlyos módosítás volt, teljesen átalakították a jelölési folyamatot, minden esélyegyenlőségi szabályt kiirtottak belőle, a pártfinanszírozásokat teljes egészében megváltoztatták, és aztán dőltek a kamupártok. A legsúlyosabb módosítások közé tartozik a választási bizottságok összetételének radikális megváltoztatása is. A Nemzeti Választási Bizottságot úgy állították össze, hogy akárhány ellenzéki párt is tud listát állítani, a választási bizottságban mégsem tudnak többségbe kerülni, ott garantált a kormánypárti többség. És azt is tudjuk, hogy a nemzetinek nevezett választási bizottság ugyan hozott már vagy 1000 döntést, de abból 998 az ellenzéki kérések elutasításából állt, és a bíróságok is eléggé érdekesen bánnak az ellenzéki javaslatokkal. Bár az utóbbiaknál még volt néhány kivételes eset, amikor az ellenzéknek adtak igazat, de az is ritka volt, mint a fehér holló.

– Melyik párt az, amelyik a leggyakrabban élt a változtatás lehetőségével? 

– A Fidesz.

– Volt az ellenzék is kormányon…

– Igen. Én úgy mondanám, hogy az 1989-ben elfogadott választási törvény hosszú időn át, tehát 1990-től 2010-ig betöltötte rendeltetését. Csak annyiban szorult korrekcióra, amennyiben a különböző választási eljárási szabályokat kellett módosítani. Érdemi, az Alkotmányban levő szabályok nem változtak. A választás rendszere is ugyanaz maradt.

– A 2020 decemberi választási törvény változtatását mi indokolta? 

– Ők azzal indokolták, hogy megakadályozzák a kamupártok indulását, ezért fölemelték az egyéni választókerületben kötelezően összegyűjtendő jelöltajánlást, mert ahhoz, hogy valaki országos listát indítson, korábban elég volt kilenc megyében és a fővárosban 27 jelöltet indítani, most a limitet fölemelték 14 megyére és a fővárosra, valamint 71 jelöltre. Ez kettős csapda. Látszólag akadályozza a kamupártok indulását, a valóságban azonban nem teszi, mert ahogy összecsalták az ajánlási szelvényeket 2018-ban, most is ugyanúgy megtehetik. A kamupártokat a háttérből finanszírozzák, és abból, hogy most beírtak néhány tilalmat, az égvilágon semmi nem következik. Egy jelöléshez ugyan ötszáz ajánlás kell, legfeljebb egy kicsit több pénzt kell rákölteni, de a mennyiség ugyanúgy meglesz. Szerintem fölöslegesen növelték a szavazatszámláló bizottság elnökének hatáskörét is, hisz’ eddig kiegyensúlyozott volt a működése. A Fidesz nagy változtatása az volt, hogy a fideszes többségű önkormányzati képviselő-testületek csak fideszeseket választanak meg független tagokként. A politika legyőzi a jogi szabályt.

– Azt mondják, a változtatás után az egyedül induló kisebb pártoknak nagyon nehéz lesz a jelöltállítás. Milyen kisebb pártok fognak indulni a kamupártokon kívül?

– Nem lesz ilyen. Az ellenzék egy közös listát fog indítani, és ennek következményeként az egyéni választókerületekben is egy közös jelölt lesz. Ezzel alapozzák meg a közös listát. Ezek a pártok önállóan nem indulnak. Lesz két nagy tömörülés, a Fidesz-KDNP közös lista, és a hat ellenzéki párt közös listája. Rajtuk kívül számos kamupárt lesz, ami azt fogja bizonyítani, hogy nálunk él, és virgonc a demokrácia.

– A választásokig még hányszor módosíthatja a kormány a választási törvényt?

– A Fidesz a választási törvényt a választási kutatási adatok alapján annyiszor fogja módosítani, ahányszor az az érdekében áll. Szerintem, ha a közvélemény-kutatási adatsor netalán kiegyensúlyozott választási eredmény felé mutatna, akkor ők arányosítani fogják a választási rendszert. Hiszen, ha csak egy kicsivel is több szavazatot szerez az ellenzék, akkor ezzel akár kétharmadot is nyerhet. Ezt a Fidesz mindenképp el akarja kerülni. Az a célja, hogy egy esetleges vereség esetén is ő maradjon a legnagyobb ellenzéki párt a parlamentben. Ha fel is merül bennük a gondolat – és szerintem a reálisan gondolkodókban fölmerül –, hogy a jelenlegi ellenzék „leveri” őket 2022-ben, akkor is a hatalom bebetonozott részében akarnak maradni. Igaz, hogy a parlamentben kisebbségben lesznek, de ott van még a legfőbb ügyész, a legfőbb bíró, a költségvetési tanács elnöke, a többi, akiket még gyorsan bebetonoztak azzal, hogy most választották meg őket 9-12 évre. Ők ott maradnak. Ezért nagyon igaza van Fleck Zoltánnak abban, hogy az alkotmányjogászoknak valami olyan megoldás kell kialakítaniuk, hogy ezek a kétharmados béklyók valahogy eltávolíthatók legyenek.

– Milyen módosításokkal kell még számolniuk az egy listára kényszerített ellenzékieknek?

– Még legalább ötven dolgot csinálhatnak, én ezt a Hócipőben meg is írtam. Az első a választókerületek átalakítása. Ez teljesen reális dolog. Itt kétfajta választási földrajzi megoldás is elképzelhető. Az egyik, hogy a meglévő, úgynevezett billegő választókerületekhez – ahol két esélyes az eredmény –, olyan községeket csatolnak át egy másik választókerületből, akik biztos kormánypárti szavazók. A másik, a városokkal való manipulálás. A főváros, Pécs, Debrecen kivételével a városok jelenleg egy választókerületet alkotnak. Azokat a városokat, ahol az ellenzékiek győztek, két választókerületre osztják, és a kvázi az ellenzékhez tartozó polgármesterre rászervezik a környék jobboldali falvait. Ez a választási földrajz lényege. De megcsinálhatják azt is, hogy egy német példára hivatkozva, még szigorúbbá teszik a jelölést, és azt mondják, hogy azoknak a pártoknak, amelyek a legutóbbi választáson  a legtöbb mandátumot szerezték, nem kell ajánlószelvényt gyűjteniük, egyoldalú jognyilatkozatokat tehetnek arról, hogy kik a jelöltek. Ezzel szemben, azoknak, akik az elmúlt parlamenti választáson nem a legtöbb mandátumot érték el, választókerületenként ötvenezer ajánlást kell gyűjteniük. Azért, ha mondjuk hetvenezer lakos van egy választókerületben, ez elég nehéz. Azt is mondhatják, hogy a 2022-es választásokon a megszerezhető mandátumok száma 1 lesz, és ehhez hozzácsapják azt a 133 korábbi országgyűlési képviselőt, akik a kétharmados többséghez tartoztak. Így a parlament összlétszáma 134 lesz. Bár ezeket a példákat poénnak szántam, de finomabb változataik nagyon is elképzelhetők.

– És mit csináljon az ellenzék?

– Az ellenzéknek két dolga van, az egyik, hogy gőzerővel csinálja az előválasztást. Minden egyes előválasztás növeli a 2022-ben rájuk szavazóknak a táborát. A másik a közös lista állítása. Már az 1989-es eredeti törvényjavaslatban is volt ilyen, de akkor az 1945-ös választási törvényből vett ötlet alapján, úgynevezett kapcsolt lista volt. A pártok külön-külön voltak felírva a szavazólapra, azonban az együtt indulók a szavazólap alján egy nagy kapcsolójellel össze voltak kötve. Ezért hívták kapcsolt listának. Szavazni mindegyik pártra külön lehetett. Ennek a törvényből való törlése azt eredményezte, hogy a szavazás napján nem lehet tudni, melyik párt miatt szavaztak a kapcsolt listára. Ez ma az ellenzék egyik nagy problémája, mert külön-külön nem tudják, hogy a valóságban hány szavazatot is kaptak, hány ember is van mögöttük. Vagyis nem tudják mérlegre tenni, kinek mekkora szelet jár a kormányzati hatalomból. Ezért valami új módszert kellett kitalálni. Ahogy a megszüntetett második forduló politikai pótlékaként annak idején kitaláltam az előválasztást, most azt mondom, ki kell alakítani a bizalmi elvet. Én szakértőként két elfogadható metódust is fölajánlok, de az elfogadása nem rajtam áll. Ha kitalálnak jobbat, legyen az.

– Mi az, amit az elkövetkező választással kapcsolatban a legfontosabbnak tart? 

– Elmondani, hogy a választáson való részvétel minden állampolgárnak erkölcsi kötelessége. Ha alacsony lesz a részvétel, a Fidesz nyer.

– A külföldről beérkező levélszavazatok is befolyásolhatják a győzelmet, nem?

– Ha a két tömb által elért szavazatszámok nagyon közel esnek egymáshoz, akkor akár már egy mandátum is eldöntheti a parlamenti többséget. Márpedig a külföldről levélben beérkező szavazatok alapján több, mint egy mandátumot osztanak ki. Így nagyon is lehet a mérleg nyelve a külföldről levélben leadott szavazatok száma. Azt tudjuk, hogy a külföldön leadott szavazatok 95 százalékát a Fideszre adták le, és nem kétséges, hogy ez az arány most is fönn fog állni. A Fidesz házhoz megy a szavazatokért. Szabályos üzletág alakult arra, hogy a párt  úgynevezett civilszervezeteket finanszíroz, akik fejkvóta alapján gyűjtik a választási regisztrációkat, és fölvállalják a szavazólapok postás szerepét is. Ezt a Fidesz 1999-ben találta ki, ez volt a magyar igazolvány, ami ma már a múlt homályába veszett, de ezzel alapozta meg a külföldi, levélben szavazók pozícióját.

– Az ellenzéki pártok hogy vehetik fel ezzel a versenyt?

– Szerintem az előválasztásokkal. Ugyanis minél szélesebb körben zajlanak, annál nagyobb mértékben növelik az ellenzéki szavazók bázisát. Azért jó az előválasztás, mert az minden választókerületben alkalmat nyújt a választópolgárokkal való személyes találkozóra. Az előválasztást nem a televízióban kell lefolytatni, hanem kezet kell fogni minden választópolgárral. Egyébként ezt a szociológiai felmérések is egyértelműen bizonyítják. Nem véletlen, hogy az amerikai elnökök is annyit utazgatnak választás előtt. A személyes találkozásnál nincs meggyőzőbb!

 

via. (hirklikk.hu)