Továbbra is vízhiány van Magyarországon

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közölte, hogy az aszályhelyzet kezelése végett műszaki beavatkozások hajt végre, és ütemezett öntözési menetrendet alakít ki.
Az ország legtöbb vízhiánykezelő körzetében elrendelték a legmagasabb készültséget, ott folyamatosan zajlanak a vízellátást segítő munkálatok.

Egy korábbi, a magyarországi folyó- és állóvizek helyzetét érintő nyilatkozatában az OVF szóvivője már utalt arra, hogy korlátozniuk kell a vízkivételezést az aszály miatt.

Az OVF pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében részletesen is ismertette, hogy milyen lépéseket tesznek.

Azt írták, hogy a csapadékmentes időjárás és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények drasztikusan megnövekedtek, ráadásul az aszállyal leginkább érintett területeken – Tiszántúl, Duna–Tisza köze –  tovább súlyosbítja a helyzetet a fokozódó a hőség és a számottevő eső hiánya.

Azért, hogy ezt kezeljék, „műszaki beavatkozásokat folytatnak”, valamint a Tisza–Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (Tikevir) finomhangolását és a felhasználókkal egyeztetett, ütemezett öntözési menetrend kialakítását végzik.

JELENLEG A LEGFONTOSABB FELADAT SZOLNOK IVÓViZÉNEK BIZTOSÍTÁSA A TISZÁBÓL.

Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy közben a Tisza-tóból is biztosítani tudják a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz, valamint az ökológia és a turisztika fenntartásához szükséges vizet is. Ennek érdekében az OVF szabályozza a Tisza-tóból a Nagykunsági-, illetve a Tiszafüredi-főcsatornába leadott vízmennyiséget, miközben gondoskodnak arról is, hogy a Nagykunsági-főcsatornából a Hármas-Körös vízgyűjtőjébe megfelelő mennyiségű víz jusson – ismertették.

Az öntözéssel kapcsolatban kiemelték: az aszályhelyzet nagy fegyelmet kíván a felhasználók részéről, hiszen ha nem működnek együtt, akkor egymástól veszik el a rendelkezésre álló vízkészletet. Ezért a vízügy a katasztrófavédelem közreműködését kérte az illegális vízkivételek felszámolása érdekében.

Közölték azt is:

Az aszály súlyosbodása miatt a Duna, a Balaton és a Velencei-tó helyzetét is kiemelten kezeli a vízügy.

A Ráckevei–Soroksári-Duna-ág vizét már több mint egy hete pótolják a Kvassay- és a Tassi-zsilip szivattyúi segítségével, de ha szükséges, mobil szivattyúkat is üzembe állítanak. A Balaton átlagvízállása péntek reggel 86 centiméter volt, ami mintegy 20 centiméterrel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mértnél, de nem rendkívüli: az elmúlt száz évben több tucat alkalommal előfordult ennél kisebb vízállás a tóban. A vízminőséget heti rendszerességgel ellenőrzik, a legfrissebb adatok nem mutattak semmilyen határérték-túllépést vagy problémát – írták a közleményben.

A Velencei-tavat az élővilág védelme érdekében szerda óta reggel 4 és 10 óra között folyamatosan levegőztetik. A tó vízállása péntek reggel 67 centiméter volt, ami mindössze 4 centivel magasabb a valaha mért legkisebb vízszinttől, és az előrejelzések szerint valószínűleg a hónap végén új negatív rekord születik.

A legtöbb helyen elrendelték a legmagasabb készültséget

A tizenkét regionális vízügyi igazgatóságból összesen kilenc területén rendeltek el vízhiány elleni készültségi fokozatot. Az ezeknél kisebb területű vízhiánykezelő körzeteket nézve

  • négy körzetben elsőfokú,
  • kilencben másodfokú,
  • tizennyolcban harmadfokú – vagyis a legmagasabb – készültség van érvényben.

A másod- és harmadfokú készültségű körzetekben folyamatosan zajlik a vízáramlást gátló akadályok megszüntetése, vízkormányzási feladatok ellátása az ütemezetten igényelt vízmennyiség kiszolgálásához, valamint mobil szivattyúk kiépítése és üzemeltetése a szükséges vízátvezetések biztosításához – sorolták.

A közleményben felidézték, hogy az országos koordináció biztosítására Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője – aki az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) törzsvezetője is egyben – szerdán elrendelte az OMIT vízhiány elleni készültségi működését.

A vízhiány miatt számos településen vízkorlátozást vezettek be, sok helyen pedig már lajtos kocsik járják az országot.