Tuareg kegyetlenül beolvasott Kocsis Máténak

Le a kalappal Szabó Gábor előtt.

Kocsi Máté bár jelenleg a Fidesz frakcióvezetője, de politikai pályáját Józsefvárosban kezdte alpolgármesterként, majd polgármesterként. Innen került be az országgyűlésbe, majd maradt is ott, feladva az önkormányzati munkát.

Szabó Gábor -Tuareg néven blogol az interneten- volt az, akinek Kocsis köszönheti józsefvárosi alpolgármesterségét, hiszen ő lobbizta ki 2006-ban az SZDSZ-es Csécsei Béla polgármesternél, hogy válassza maga mellé a városvezetésbe. „Kocsis Máté a fogadott öcsémmé vált” – vallotta akkor Szabó.

Később, 2009-ben szerepe volt a már régóta betegeskedő Csécsei lemondatásában, ekkor lett polgármester Kocsis Máté, aki mellett stratégiai tanácsadóként dolgozott Sazbó. „Természetes volt, hogy a polgármester annak a tanácsaira hallgat, aki az addigi politikai karrierjét egyengette” – mondja Szabó. Ezután a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat vezetője lett, de az ő fejéből pattant ki a hajléktalanok jogait korlátozó helyi népszavazás ötlete is.

Ám 2012-ben a viszony megromlott Kocsis Mátével, és azóta folyamatos harcban állnak, ami most állomásához érkezett, kedden jogerős ítélet született. Mindez szükséges ahhoz, hogy megértsük a következő nyílt levelet, melyet szó szerint közlünk, a kiemelések származnak tőlünk:

“EXBARÁTI LEVÉL KOCSIS MÁTÉNAK
Börtönbe akartál csukatni. Volt rendőrtiszteket, átvilágító házicégeket, ügyvédeket béreltél föl, hogy valahogy rács mögé juttass. Vagy 100 millió forintot költöttél el e célra, persze közpénzből, mi másból. Rámszabadítottad Polt haverodat, a Nemzeti Nyomozóiroda Kiemelt Ügyek Osztályát, házkutatás, ötszöri rabosítás, négy bíró, sokszáz tárgyalótermi óra.
Nem sikerült. Véget ért a nyolcévnyi zaklatás, kedden jogerős ítélet született. Nemhogy börtönbe nem megyek, még felfüggesztve sem, de még pénzbüntetésre sem sikerült ítéltetned. Megpróbáltál lecsukatni hűtlen kezelésért, pedig korábbi közeli, éveken át tartó szövetségesi együttműködésünk, barátságunk alapján pontosan tudtad, hogy én a korrupciót nem tűröm. Igaz, akkor még vállvetve harcoltunk ellene,

MOSTANRA PERSZE EGY GAZEMBER NYÁLKÁS CSICSKÁJAKÉNT RÉSZE VAGY A TÖRTÉNELMÜNK LEGMOCSKOSABB TOLVAJBANDÁJÁNAK.

Kudarcot vallottál. Soha annyi hatalom és erőforrás nem volt a kezedben, mint mikor nekem estél. És így sem jött össze. Gyenge vagy. Selejtes példány. És ennél már csak rosszabb lesz a helyzeted. Zuhantok, a Gazdáddal együtt, és csúnya vége lesz mindannak a gyomorforgató undormánynak, amit Ti ezzel az országgal tettetek. Nemsokára fordul a kocka, ismerlek Téged, rettegsz is ettől rendesen. Szép pocakod, petechiás pofikád mutatja meg a legjobban, hogy mily mértékben menekültél a piálásba félelmeid elől.

De lesz ennek végpontja. A félelmeid valósággá válnak. Sokan tudunk rólad eleget ahhoz, hogy a bandád eltakarítása után évtizednyi sittet kapjál. Minimum. Meglátogatlak majd, viszek neked bablevest, meg vazelint. Mindkettő hasznos lesz számodra odabent. Jóképű srác voltál, szerettek a lányok, odabent nem piálhatsz majd, lefogysz, és ha lányok nem is lesznek, de majd nagydarab fiúk is megszeretnek. Jó szórakozást. Még találkozunk. Pápá, Mátéka.
Tuareg”