Tüdőgyógyász szakorvos: Sportolás maszk nélkül: semmit sem ér a másfél méteres távolság

A tüdőgyógyász szerint egy fertőző sportoló nagyobb távolságra szórja szét a vírust, akár 5-10 méterre is.

Heves olvasói vélemények érkeztek az Index szerkesztőségébe egy közelmúltban megjelent cikkünk hatására, amiben a kerékpározás közbeni maszkviselés szabályairól írtunk, tekintettel arra, hogy a tavasz beköszöntével ismét egyre többen pattannak nyeregbe, és a világjárvány miatt sokan a munkahelyükre is biciklivel járnak, hogy ne legyenek kitéve fertőzésveszélynek a tömegközlekedési eszközökön.

A cikkben ismertettük a Magyar Kerékpárosklub szóvivőjének véleményét arról, hogy szerinte az érvényes szabályozás alapján kell vagy sem maszkot viselnie annak, aki Budapesten bringázva kel útra.

Halász Áron az általános szabályt idézve elmondta, hogy a maszk viselése lakott területen belül valamennyi közterületen kötelező, miközben másoktól lehetőség szerint másfél méteres védőtávolságot kell tartani, viszont a sportolás a szabadban megengedett maszk nélkül is, amennyiben tartható a másfél méter, és a munkába kerékpározást is sportolásnak tekinthetjük.

A Magyar Kerékpárosklub szóvivője hangsúlyozta azt is, hogy biciklivel igazán könnyedén lehet másfél méternyi biztonsági távolságot tartani másoktól, így aztán szerinte ebben az esetben az emberek józan belátására érdemes bízni a maszkviselést.

Írásunkra reagálva több olvasónk is a határozottan a maszkviselés mellett érvelt, mégpedig a pandémiától függetlenül is. Egyikük a városi szálló porra hivatkozik: „Lehet, hogy megmagyarázhatják a kerékpárosok, miért nem vesznek maszkot a vírus ellen, de szerintem inkább azt érdemes végiggondolni, hogy a városban szálló por van, és egy megfelelő maszkkal kevesebb szennyező anyag jut a tüdejükbe.”

Többen pedig úgy vélekedtek, hogy a koronavírus-járvány miatti védekezés igenis indokolttá teszi a maszkviselést biciklizés közben. Íme, egy erről szóló olvasóilevél-részlet:

Egy átlagos tempóban tekerő ember is gyakrabban és mélyebben vesz levegőt, mint egy sétáló gyalogos. Erős hajtáskor pláne. És nemcsak több levegőt vesz, hanem erőteljesebben szívja be és fújja is ki a levegőt. A mélyebb légzés kapcsán önmaga is jóval több levegő beszívásával növeli az esélyt, hogy több vírusrészecskét szívjon be a levegővel. Amennyiben netán még a fertőzés kezdeti szakaszában van, úgy jóval több részecskét lélegez ki, mint egy gyalogos. Mivel azonban a légzése jóval erőteljesebb, így az nem a közvetlen környezetében oszlik el (1,5-2 méter), hanem 3-5, de szél esetén akár 10 méterig is terjed. Mivel a vírus a szemen át is terjedhet, így akár sikeresen megfertőz távolabbra menekült embereket is. Kész zsenik ezek a bringások!

Megkérdeztünk tehát minderről egy tüdőgyógyászt, dr. Fényes Mártát, aki maradéktalanul egyetért a maszkviselést szorgalmazó olvasókkal, mert mint mondja:

Mindamellett, hogy hagyományosan a szabadtéri testmozgás természetesen egészséges és javasolt, el kell mondanom azt is, hogy a világjárvány idején óvatosnak kell lenni, hiszen egy lihegő sportoló, aki, mondjuk, fertőző, nagy távolságra szórja szét a vírust. Csak megerősíteni tudom, hogy pandémia idején, forszírozott légzéssel, maszk nélkül akár 5-10 méter távolságra is eljuthat a kifújt levegő és vele az, ami benne van, adott esetben nemcsak a Covid, hanem bármilyen egyéb vírus is.

Sportolás közben ugyanis megnő a légzésszám, a légzéstérfogat és az áramlási sebesség, ami így együtt azt jelenti, hogy a nyugalmi helyzetben javasolt másfél méter védőtávolság már nem elegendő, ilyenkor valójában 5-10 méterre van szükség.

Az úgynevezett konvojfutás vagy konvoj-kerékpározás pedig – amikor a sportolók egymás mögött haladnak – különösen veszélyes, mert ha a légörvényt előidéző élen haladó fertőzött, akkor a mögötte keletkező légörvénybe érkezők többen is súlyosan fertőződhetnek. Így futnak egyébként a Margitszigeten, és így bicikliznek a kerékpárutakon.

Ezzel a témával komoly pulmonológiai és sportfolyóiratok is foglalkoznak, hasonló következtetésekre jutva – teszi hozzá dr. Fényes Márta, aki a szálló por miatti maszkviselést szorgalmazó olvasó véleményét is osztja:

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy amikor a városban régóta nem esett az eső, rengeteg por rakódik le a járdákon és az utakon, amit a járművek folyamatosan felkavarnak. Gondoljunk csak bele, hogy napsütésben, oldalfényben szabad szemmel is micsoda porfelhő figyelhető meg egy-egy jármű elhaladásakor. Na most, ilyen porban biciklizni szerintem nem igazán okos dolog. Ez egy túlhajszolt egészségtudatos ötlet, ami valójában egyáltalán nem tesz jót, hiszen szennyezett levegő belégzésével jár. Mindennek nevezhető ez, csak egészségesnek nem, ezért a belvárosi kerékpárutak forszírozott építését is károsnak gondolom.

Dr. Fényes Márta végül az utcai dohányzás veszélyeire is felhívta a figyelmet, de erről egy külön cikkben írunk majd.