Újabb nemzeti konzultációt indít a kormány

Ismét konzultál a kormány, ezúttal a klímavédelemről fejtheti ki véleményét a lakosság online formában. A kormány kommunikációjában az utóbbi időben több figyelmet kapott a zöldpolitika kérdése, ám eddig leginkább az uniós klímavédelmi intézkedéseket kritizálták. A mostani kérdőívben több a konkrétum, egyebek között az illegális hulladéklerakók elleni fellépés és a megújuló energia népszerűsítése is helyet kap.

Magyarország zöld úton jár címmel indított újabb konzultációt a kormány. A környezetvédelmi kérdésekről a már-már szokásossá vált postázott, papíralapú konzultáció helyett online kérik ki a lakosság véleményét.

A kormány számára kiemelt cél a környezet védelme, a kezdeményezés célja pedig a párbeszéd erősítése ezen a téren – olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ értesítésében, amelyet e-mailben küldtek ki. Azt írták, hogy a kérdőívben számos olyan kérdésről van szó, ami alapjaiban meghatározza a hazai környezetpolitikát. Mint fogalmaztak:

Most közösen dönthetünk arról, hogyan számoljuk fel az illegális hulladéklerakókat, hogyan szorítsuk vissza a műanyag palackok használatát, hogyan népszerűsítsük a megújuló energiát, és milyen szerepet szánjunk a zöldenergiának a hazai közlekedésben.

A zöldpolitika kiemeltebb helyet kapott az utóbbi időben a kormány és a Fidesz kommunikációjában, ám főként kritika fogalmazódott meg. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója európai rezsiválságról beszélt, amelyben Brüsszel felelősségét firtatta, mondván, hogy a „klímavédelem címszava alatt” a hagyományos európai energiatermelés leépítését erőltetik, és közben liberalizálták a gáz- és árampiacot. Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában ugyancsak az uniós klímapolitikát bírálta, szerinte a „brüsszeli bürokraták” lépései szükségtelen beavatkozást jelentenek az emberek életébe.

Ezután Varga Judit igazságügyi miniszter néhány napja arról írt, hogy Magyarország az 1990-es szinthez képest 33 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, az energiafelhasználását pedig 15 százalékkal. Emellett arra emlékeztetett, hogy Magyarország az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté már nem volt ilyen elégedett a kormány intézkedéseivel, szerinte a kormány valójában a szennyező nagyvállalatok oldalán áll.

Néhány napja hozták nyilvánosságra a Glasgow-i nemzetközi klímacsúcs (COP26) házigazdái annak a nyilatkozatnak a tervezetét, amelyben összeszednék a konferencián megszületett vállalásokat. A tervezet szövegében azt hangsúlyozták, hogy jelenleg még nagy szakadék van az egyes államok vállalásai közt, valamint aközött, hogy a szakértők szerint mire lenne szükség a klímaválság következményeinek megakadályozásához. Épp ezért arra kérték a konferencián részt vevő államokat, hogy teljesítsék hamarabb azokat a vállalásaikat, amelyeket 2030-ra ígértek. Magyarország nevében Áder János államfő azt közölte, hogy 2030-ig bizonyosan, de remények szerint talán már 2026-ra beszüntetik a szénalapú áramtermelést hazánkban. A Greenpeace mindenesetre egyelőre meglehetősen elégedetlen a klímacsúcs tervezett záródokumentumában foglaltakkal.