Ukrán külügy: A magyar kormány valljon színt végre!

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nagyinterjút adott az Ukrinform hírügynökségnek, amiben elmondta, hogy mit gondol a magyar kormány arról a nyilatkozatairól és cselekedeteiről, amelyek az orosz–ukrán háborút érintik.

A külügyminisztert arról kérdezték meg az interjúban: mit gondol a magyar kormányról és arról, hogy egyesek Magyarországot az oroszok „ötödik hadoszlopának” tartják a NATO-ban és az Európai Unióban.

A külügyminiszter válaszképp azt mondta, hogy szerinte Magyarország legfeljebb „önmaga ötödik hadoszlopa” lehet, és a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy mennyire esik egybe az érdekeikkel az, amit a magyar kormány képvisel.

Hozzátette: egy dolog az, hogy a magyar kormány mit mond, de annál fontosabb, hogy mit tesz. „Én mindig azt mondom, hogy egy nyilatkozat – legyen bármilyen kellemetlen vagy érzelmes – egy dolog, de más dolog az, ha döntenek valamiről.”

Magyarország részt vesz a szankciós erőfeszítésekben. Látjuk ugyan, hogy az uniós vitákban Magyarország néha megpróbál »vizezni« néhány lehetséges szankciót, de a helyzet nem kritikus, és nem fordult még elő, hogy egy fontos döntést Magyarország miatt nem tudtak meghozni

– fogalmazott az ukrán külügyminiszter, hozzátéve: Magyarország mindemellett támogatta Ukrajna EU-tagjelöltségét is.

A lényeg: ameddig a magyar kormány nyilatkozatai nem esnek egybe azokkal a döntésekkel, amelyeket Ukrajnával kapcsolatban hoznak, addig együtt tudunk élni ezzel a helyzettel. Ha viszont azt látjuk, hogy amit mondanak, összhangba kerül azzal, amit csinálnak, akkor abból már probléma lesz

– összegezte Dmitro Kuleba.

Nem engednek a területekből

A külügyminiszter az interjúban arról is beszélt, hogy augusztus 23-án megtartják a Krími Platform második ülését (az elsőt tavaly nyáron tartották), amelyen a külföldi államok képviselőivel arról tárgyalnak, hogy miként lehetne diplomáciai úton rendezni a Krím félsziget helyzetét.

Dmitro Kuleba szerint ennek még a háború mellett is fontos üzenete van, mivel jelzi, hogy a történtek ellenére még mindig céljuk az, hogy „felszabadítsák” a Krímet.

Bármi történik is és bármennyire nehéz lesz a helyzet, mindig stratégiaszinten kell gondolkodnunk. Eljön a pillanat, amikor felszabadítjuk a területeinket

– fogalmazott, hozzátéve: ugyanez igaz az összes többi, Oroszország által „ideiglenesen megszállt” területre is.