Ütik a magyart? !

Fóti Tamás

Magyarország, válaszul az ukrán háború nyomán kialakult energiaválságra, az égbe törő üzemanyagárakra, ársapkát vezetett be. A magyar benzintankoknál mélyen az európai árak alatt lehet vásárolni. Persze gyorsan kiderült, a zömében az üzleti szereplőkkel megfizettetett fogyasztóvédelem nem bírta a nyomást, s a határok mentén megindult üzemanyag-turizmus közbelépésre szorította a kormányt. Kettős árat vezetett be, a külföldi rendszámú autók csak piaci áron vásárolhatnak. Csakhogy a fogyasztók diszkriminációja megsérti az unió belső piacának a logikáját.

Amint az várható volt, az Európai Bizottság – mint az EU alapszerződéseinek őre – jelezte, hogy a lépés nem EU-konform és annak megszüntetését kérte, máskülönben kötelezettségszegési eljárást indít az EU bíróságán. A kormánynak tudnia kellett, hogy ez lesz a következmény, hiszen amikor például magyar állampolgárokat ért hátrányos megkülönböztetés Ausztriában, azonnal perrel fenyegetett. (A bécsi kormány kurtította a normatív családtámogatási összeget, ha a külföldi munkavállaló gyermeke nem él Ausztriában.)

Van néhány dolog az Európai Unióval kapcsolatban, amelyről a magyar kormány előszeretettel feledkezik meg.

Talán a legfontosabb:

1) Nem az EU akart Magyarországhoz csatlakozni, hanem fordítva.

2) A csatlakozás nem volt kötelező, senki nem kényszerítette az országot, hogy kérje felvételét. Akkor (még) úgy láttuk, az uniós tagság kivételes lehetőséget kínál a felzárkózáshoz, a modernizációhoz, a nyugati értékek honosításához.

3) A csatlakozással elfogadtuk, hogy átvesszük az EU joganyagát, amely akkor mintegy 80 ezer oldalnyi jogszabályt jelentett.

Ezen van a hangsúly: az EU jogi intézmény.

Vállaltuk, hogy bizonyos területeken lemondunk szuverenitásunkról annak érdekében, hogy az EU, a ma 27 állam közössége, együtt léphessen fel, a közös politikák ezt a célt is szolgálják. Szeretnénk az euroszkeptikus fideszesek figyelmét felhívni arra, hogy a csatlakozási szerződés oroszlánrészét Orbán miniszterelnöksége alatt tárgyalta ki Magyarország 1998 és 2002 között.

https://jelen.media/publicisztika/utik-a-magyart-3336