Részlet a meséből:
“Mély levegőt vett – és átlépve a párkányon – egyik lábát megvetette az oromzaton. Kezével kapaszkodó után keresett, és hamar meg is találta: egy ereszcsatorna futott mellette végig a falon. Megragadta, és másik lábával is kilépett. Ám ekkor emberi szót hallott a háta mögött, és ijedtében, elvétve a lépést, elvesztette egyensúlyát.
Riadtan ölelte magához az ereszcsatornát, és szédítő sebességgel csúszni kezdett rajta lefelé. Kétségbeesetten kiáltott, majd csizmája hangos koppanásával földet ért. Szédelgő fejjel tápászkodott fel, és sietve tapogatta végig tagjait. Őrangyalai ezúttal is vigyáztak rá, semmi baja nem esett. Mégis könnyekben tört ki, elkeseredve szidta magát könnyelműségéért, amely ebbe a helyzetbe juttatta: kívül került az épületen, s most szinte ugyanott tart, ahonnan indult.”
