Vajon mi lesz még???

Bár Magyarországon egyelőre a negatív rekordok dőlnek sorra a járvány harmadik hullámában, a fennakadások és problémák ellenére európai szinten jó ütemben zajlik a népesség immunizációja. Arról talán még túlzás beszélni, hogy már látszana a fény az alagút végén, de arról már érdemes elgondolkodni, hogy hogyan alakulhat a koronavírus közelibb és távolibb jövője. Ezt tette a remek orvostudományi szájt, a Stat News két szerzője is, nyilván ők nem a magyar, hanem az amerikai helyzetet elemezve. A két ország helyzete nyilván nem analóg, de bizonyos következtetéseiknek általános érvényük is van.

 

A maszkviselés és a távolságtartás a nyáron még velünk maradhat. Fotó: JAIME REINA/AFP© JAIME REINA/AFP A maszkviselés és a távolságtartás a nyáron még velünk maradhat. Fotó: JAIME REINA/AFP

 

Kezdve azzal, hogy minden észszerű jóslat és az evolúció általános trendjei szerint az új típusú SARS-CoV-2 koronavírus idővel megszelídül, és ugyanolyan endemikus patogénné alakul, mint jelző nélküli koronavírus-rokonai, az a négy, amely már évezredek óta fertőz embereket, és egyszerű megfázást okoz. A vírusok evolúciós parancsa ugyanis a szaporodás és sokasodás, amit hosszú távon sokkal jobban szolgál, ha nem ölik meg a gazdatestet, ahogy az is, ha nem okoznak olyan súlyú megbetegedést, amely miatt az emberek aktívan védekezni kezdenének ellene. De amíg idáig eljutunk, lesz még pár hulláma a koronavírusnak.

 

Ősszel még jöhet egy nagyobb hullám a negyedik

Rövid távon az USA-ban kedvezőbben alakulhat a helyzet, mint Európában. Amíg Európában őszre remélnek annyi vakcinát, amennyi elégséges lehet a teljes népesség beoltásához, addig az USA-ban abban bíznak, hogy már májusra lesz elegendő oltóanyag akár a teljes felnőtt népesség beoltásához – még ha a teljes felnőtt népesség nem is akarja beoltatni magát. Ezzel, ha a nyájimmunitás nem is alakul ki, biztosan eléggé le lehet lassítani a vírus terjedését, hogy a járvány előtti normákhoz mérve is normálisnak ható életet élhessenek.

Európában valószínűleg ennél nagyobb szigorra lesz szükség még a nyáron, bár a távolságtartás szabályait betartva és maszkot viselve – ez utóbbi azért is fontos, mert a vakcinák alapvetően a megbetegedést és nem a megfertőződést akadályozzák – sok más korlátozás már feloldhatóvá válhat. A kulcs a járvány terjedésének megfékezése, vagyis a nyáron még garantáltan lesznek súlyos megbetegedések és halálozások is.

A helyzetet persze nagyban befolyásolja a brit, brazil és dél-afrikai mutánsokhoz hasonló újabb variánsok felbukkanása – amit amúgy nagyban megkönnyít, hogy amíg a világ gazdagabbik felén bőszen oltakoznak, addig a többi részén egyelőre egészen elenyésző az átoltottak aránya, így abban a népességben sokkal jobb eséllyel alakulhatnak ki új variánsok, melyek viszont akár a már beoltott népességet is újrafertőzhetik.

A Statnak nyilatkozó szakértők az USA-ban az őszi időszakra teszik egy újabb, már variánsok gerjesztette hullám érkezését – ez a klimatikus hasonlóságok miatt Európára is igaz jóslat lehet. Mivel ősszel már Európában is lesz elég vakcina, így talán a kórházak túlterhelése és a halálozás jelentős megugrása elkerülhető lesz, bár ez nagyban múlik az addigra megjelenő új variánsok fertőzőképességén, és azon is, hogy mennyire válnak ellenállóvá a jelenlegi védőoltásokkal szemben.

 

Sok múlik azon, hogy mennyi ideig tart ki az immunitás

A koronavírus középtávú jövőjének megbecslését egyre gyarapodó ismeretlenek nehezítik. Ezek közül a legjelentősebb ismeretlen az, hogy vajon mennyi ideig jelent védelmet akár a természetes úton, akár az oltakozással megszerzett immunitás. De akármeddig is, szinte bizonyos, hogy nem örökké. A legtöbb szakértő ezért azzal számol, hogy a koronavírus előbb erősen szezonálissá válik: ahogy általában a felső légúti fertőzések, ez is főleg az őszi-téli időszakban lesz jellemző, amikor sokkal több időt töltünk zárt terekben összezárva.

Az elkövetkező évek járványainak súlyosságát nagyban befolyásolja majd, hogy a vakcinák mennyire lesznek képesek megelőzni a súlyos tünetek kialakulását, ahogy az is, hogy a vírus milyen irányba fejlődik tovább. Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem epidemiológusa szerint a koronavírus-járványok a következő évtizedben még halálosabbak lesznek az influenzánál. “Úgy vélem, hogy még mindig küzdeni fogunk a kórházak túlterhelésével, de talán a mostani járvány tapasztalatai miatt jobban megbirkózunk majd a kihívással, és felkészültebbek leszünk a meredeken felívelő hullámokra. És talán az illetékeseknek is jobb terveik lesznek, és gyorsabban reagálnak egy fenyegető hullám előtt” – mondta.

Minden jövőbeni hullámot jelentősen enyhíthet, ha az emberek hajlandóak lesznek védőoltással védeni magukat ellene.

 

Kinek kell még egy influenza?

Hosszú, évtizedes távlatban a vírus szelídülése várható, de nem mindegy, hogy ez milyen mértékű lesz. Az embereket évezredek óta fertőző négy, endemikus koronavírus például enyhe betegséget okoz, az influenza azonban gyilkos kór, még egy enyhébb járvány is tízezrével szedi az áldozatokat világszerte.

A mostani helyzetnél nyilván jobb volna, de ahogy Sarah Cobey, a Chicagói Egyetem evolúcióbiológusa fogalmazott “átkozott szégyen volna, ha lenne még egy influenzánk”. Az influenza azonban nagyon más vírus, mint a koronavírusok. Ez utóbbiak sokkal lassabban mutálódnak, így elvben kisebb eséllyel bukkanhat majd fel egy váratlanul gyilkos variáns, és nagyobb esély van rá, hogy a SARS-CoV-2 idővel a többi humán koronavírushoz hasonlóan kvázi ártalmatlan kórokozóvá válik.