Tele van a hócipőm a vakcinák körüli cirkusszal.
Elegem van a kormányoldal sunyi erőszakosságából, de az ellenzék idióta tiltakozásaiból is, és bár felettébb bánatos vagyok, de valahogy úgy alakult, hogy egyet kell értenem a Zsírmalaccal, aki szerint a késlekedés emberéleteket követel, az oltások körüli bizalmatlanságkeltés pedig játék az életünkkel.
A játék egyébként nagypályán folyik, nyertesei jelen helyzetben azok a gyógyszergyártók, akik nagy pofával ígérgettek, aztán képtelenek voltak tartani ígéretüket, veszteseinek névsora pedig a köztemetők fejfáin kerül feljegyzésre.
A kár már így is mérhetetlen, hiszen ahelyett, hogy a bajban összefogásra készetetett volna, ehelyett geopolitikai játszma eszközévé tette a védekezésre alkalmas készítményeket, nem törődve a halottak számával és a távolabbi következményekkel, az egészségügyi intézményrendszerbe vetett hit megingásával, a járvány által fenyegetett társadalmak elnyomásának legalizálásával.
Nálunk ez még bővült azzal is, hogy szabad utat adtunk a tolvajoknak, rablóknak, a Nemzeti Antilopnak és a Lófejű Kurvák Nemzeti Leánykoszorújának.
Milyen büszke ország voltunk az elnyomatás és a véres diktatúra kádári évei alatt, és hova süllyedtünk mára – egy ócska kis keleti pasalik szintjére.
Tele van azzal is a hócipőm, hogy a budapesti kerületek vezetői tiltakoznak az ellen, hogy a vírus ellen felhasználják az orosz és kínai vakcinát, jóllehet az orosz esetében minden illetékes kifejtette már, hogy hatásos és biztonságos, az oroszok megfelelő kapacitásokkal rendelkeznek a gyártásához, talán ez is az oka, hogy Európa kézzel-lábbal tiltakozik alkalmazásának legalizálása ellen.
A tiltakozáshoz erős anyagi érdek fűződik, az árát pedig az európai társadalmak emberéletekkel fizetik meg.
Az oroszok pedig kezdenek durcásak lenni, különösen, amikor a nyugati államok nagykövetei részt vesznek a Navalníj nevű bohóc mellett szervezett tüntetéseken.
Ez egyébként nem túl jó jel, hiszen az európai energiaellátás továbbra is az oroszok kezében van, az amerikaiak pedig pont úgy járnának a palagázzal, mint a vakcinagyártók a termékeikkel – egészen a szállításokig korlátlan lenne a kapacitás.
Valahogy el kellene végre jutni a felismerésig, hogy a világ túllépett a brit birodalmi álmokon, az amerikai imperializmusba vetett korlátlan hiten, a világ már soha nem lesz olyan, mint Churchill és az első atombombák idejében volt, nem érdemes kísérletezni a korabeli helyzet restaurálásával.
A kínai vakcinát eddig tízmillióknak adták be problémamentesen, Kína megállította a járványt, a tapasztalatok hiányára legfeljebb ők hivatkozhatnának, ha egyáltalán törődnének az eurázsiai szubkontinens törpeállamainak véleményével.
Kína hatalmas és mi sem áll tőle távolabb, mint a kapkodás, de ha egyszer döntött, akkor azzal szembefordulni annyi eséllyel sem jár, mint turistának van a cunamival szemben.
Ami tehetséges ellenzékünket illeti – főként kerületi polgármesteri szinten, de azon túl is – meg kellene állni megpróbálni kihasználni a vélt kommunikációs lehetőséget, melyet ez a helyzet ad.
Jelen helyzetben a felelősség a Csüngőhasú & Co. -t terheli, felesleges átvállalni belőle akár még egy tiltakozásnyit is – a hatása legfeljebb az lesz, hogy pártállás alapján az ellenzéki kerületekben csak kínai vakcinával lehet majd oltani.
Nem tragédia, nincs azzal baj semmi sem, de Julis néni belehalna a félelembe és naponta vizsgálná a tükörben a szemeit, hogy keskenyebbek-é már, mint tegnap voltak…
Hogy aztán a libernyák stratégák tüzet okádnak majd minden lyukból – na és?
Mikor a kezükben volt a hatalom, akkor elkúrták – nem kicsit, nagyon – utána meg eloldalogtak a balfenéken és hagyták ráégni a szart koalíciós partnerükre, mely egyébként szintúgy azt hitte, hogy babazsúron vesz részt és félt az alkotmányosság szellemében eljárni a 2006-os puccskísérlet idején.
Nem kellene elkezdeni lilagőzös ábrándok mentén politizálni, két lábbal kellene a földön állni, mert ha nem így történik, könnyen levegőbe emelkedhet az a két láb – ezektől – értem ezeken a NER haszonélvezőit – minden kitelik.
Vannak dolgok, melyekkel érdemes lenne foglalkozni, például a fegyverkezésünkkel, mellyel szembefordítjuk a környező államokat Magyarországgal úgy, hogy közben a kezükben vannak túszok százezrei.
Vagy ott a környezetvédelem, mely millió sebből vérzik, Százhalombatta rákos esetek ezreit termeli.
És ott van a társadalom, az oktatás, az egészségügy minősíthetetlen állapota, a megoldatlan cigány-probléma, a lakhatási szegénység, az infláció nyugdíjas-ölő hatása – és így tovább.
Közben meg kifizetjük Mészáros hotel-birodalmának elmaradt vendégei helyett a számlát, de Tóth Juliska műkörmös, vagy férje, a taxis kiesett jövedelmét nem fizeti ki senki, ők várják meg türelmesen a gazdaság felvirágzását…
Igaz, csodálkozásra semmi ok, az ellenzék kommunikációja csak hozza szokott formáját.
Sajnálatos…
:O)))www.pupublogja.hu/2021/