Varga Judit uszít, csúsztat és hazudik!

Brüsszel behódolást vár el a koronavírus tragédiáját csökkentő pénzügyi segítségért cserébe – írta Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter.

 

 

Az európai embereknek az lenne az érdekük, hogy minél gyorsabban és minél erősebben épüljön vissza a gazdaság. Ehhez képest a helyreállítási alapokat Brüsszel arra használja fel, hogy olyan nemzeti politikákba is beleszóljon, amihez semmi köze. Így fordulhatott elő, hogy a világjárvány alatt nyújtott segítségért cserébe Romániát adóemelésekre, megszorításokra és oktatási liberalizációra kötelezi

– írta a miniszter.

 

Konkrétan nem tért ki az Európai Bizottság elnökének mai értékelő beszédére, amelyben finoman célozva a jogállamisági mechanizmusra Ursula von der Leyen leszögezte: az uniós költségvetés védelmében hamarosan minden ügyet ki fog vizsgálni az unió a rendelkezésére álló minden eszközzel.

Ami a jogállamiságot illeti, jövő évtől kezdve az Európai Bizottság éves jelentése konkrét ajánlásokat fog tartalmazni a problémák megoldására. Megemlítette, hogy Máltán igazságügyi reform követte az országjelentést, Szlovákiában pedig korrupcióellenes vizsgálatok indultak, mindazonáltal „bizonyos” tagországokban vannak aggasztó fejlemények. Nem mondta ki a neveket, de az Európai Bizottság elnöke Magyarországra és Lengyelországra utalt.

 

Varga Judit posztjában hozzátette:

A magyar emberek munkájának köszönhetően gazdaságunk erős, erről pedig még a Financial Times is csodaként számol be. Ezért nálunk Brüsszel nem érhet el megszorításokat!

Bár konkrétumot a tárcavezető itt sem említett, könnyen előfordulhat, hogy Ruchir Sharma, a Morgan Stanley befektetési bank globális elemzőjének Kelet-Európa felemelkedése, az elfeledett gazdasági sikertörténet című, a Financial Times hétfői számában megjelent véleménycikkére utal.

Ebben a szerző azt fejtegeti, hogy bár manapság a térséget, különösen pedig Lengyelországot és Magyarországot a jobboldali populizmus „inkubátorának” szokás tekinteni, gyakorlatilag annak a küszöbén vannak, hogy felvegye őket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fejlett gazdaságokat számontartó, jelenleg 39 országot tömörítő listájára.

Azt mindazonáltal hozzá kell tennünk, hogy a térségből Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovénia már szerepel a listán.