Világgazdaság: Több fronton támad az energiaválság

Az elszálló rezsiárak a termelésre, tárolásra és feldolgozásra is hatással vannak, és annyira megnövelik a termelés költségeit, hogy sok európai termelő már azon gondolkodik, lehet, hogy jobban jár, ha hadja a tövön megrohadni a termést.

A rezsiárak miatt sokkal drágább az üvegházas termelés. Európa legnagyobb zöldség- és gyümölcstermelő országában, Hollandiában például az üvegházas termelést folytató cégek 40 százaléka már komoly pénzügyi gondban van a növekvő költségek miatt. Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője szerint Magyarországon annyival jobb a helyzet, mint Hollandiában és más nyugati országokban, hogy míg ott az üvegházakat főleg gázzal fűtik, itthon erre leginkább geotermikus energiát használnak. A termálvizet viszont mozgatni kell, a palánták neveléséhez pedig pótlólagos fényt adó speciális melegítő lámpákra van szükségük, így az áram drágulását a magyar üvegházas termelők is közvetlenül megérzik.

Sokkal rosszabb helyzetbe kerültek viszont a gombatermesztők, akiknek speciális, klimatizált gombaházakat kell fönntartaniuk a jelenlegi energiaárak mellett. Kelemen szerint ez az ágazat kerülhet a legnagyobb közvetlen bajba az elszálló energiaárak miatt.

Magyarországon az üvegházas termelésnél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szántóföldi gyümölcs- és zöldségtermesztés, aminél nem maga a termelés, hanem a tárolás az igazán energiaigényes. Kezdődik például az alma- és a körteszüret, előbbiből 12 millió, utóbbiból 2 millió tonna terem az EU-ban. Viszont a betakarítás után tárolni kell a termést, különben tönkre megy, mielőtt eljutna a vevőkhöz, a raktárakat pedig hűteni kell. Ennek a költsége pedig annyira magas lett, hogy Belgiumban az almatermelők egyötöde azon gondolkodik, jobban jár, ha hagyja a fán megrohadni a gyümölcsöt, mert több pénzt veszít, ha leszedi.

Hiányt nem, csődhullámot viszont okozhat az energiaválság a mezőgazdaságban

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint Magyarországon a tárolás költsége leginkább a felvásárlókra és feldolgozókra hárul, ők viszont a tárolás és a feldolgozás megemelkedett költsége miatt olyan felvásárlási árat kínálnak a termelőknek, ami egyáltalán nem fedezi a megnövekedett munkaerő költséget.

A gyümölcslének szánt alma kilójáért – amit nem kell olyan óvatosan leszedni, lerázni is lehet, ami kevesebb munkával jár – a felvásárlók 24 forintot kínálnak, ami Horváth szerint “katasztrofálisan alacsony” ár, ami mellett nem biztos, hogy megtérül a betakarítás.

A felvásárlók és feldolgozók máshogy is nyomást helyeznek a termelőkre. Magyarországon például elég jelentős a konzerv- és fagyasztott kukorica termelés, a felvásárlók pedig a termény egy részét általában nedvesen is felvásárolták, vagyis úgy, ahogy a gazdák learatták. Horváth szerint viszont most sokkal kevesebbet voltak hajlandók így megvenni, ami azt jelenti, hogy a termelőknek szárítania kell a kukoricát. Ezt gázfűtés mellett végzik általában, amiért most esetenként tízszer annyit kell fizetni, mint korábban. Ráadásul az aszály miatt a kukorica termését borító levelek ráragadtak a termésre, ami így lassabban szárad, vagyis több gázt kell felhasználni a szárításhoz.

Ezek mellett az öntözést végző gép működtetésében is minden gazda érzi az árnövekedést. És ne feledkezzünk meg a műtrágyáról, aminek az ára már az orosz-ukrán háború elején fölment, és azóta is háromszor-négyszer annyiba kerül, mint tavaly.